Kincsem
Nemzeti Lovas Program

Felelős: Horváth László
A Nemzeti Lovas Stratégia Elkészítésére és Végrehajtásának Koordinálására Kinevezett Miniszterelnöki Megbízott

„Szorosan egybe van kötve a’ lovak állapotja a’ Nemzetek sorsával. Olly állat lévén ez, mellyet minden Nemzet helyheztetése, szükségei, ’s geniusa szerint használ,..”
Wesselényi Miklós

KÖSZÖNTŐ
A több évezredes magyar lovaskultúra nemzeti örökségünk szerves része, olyan hungarikum, amely részleteiben is önállóan hordozza az ősök tudását, mozdulatait, kapcsolatteremtő és közösséget oltalmazó képességét. Népköltészetünk mélyáramlataiban szólások, dalok, találós kérdések, meséinkben Fehérlófia és parazsat evő paripák, táltoslovak gonoszt legyűrő történetei, de helyneveink, szertartásaink, temetkezési szokásaink is megőrizték, irodalmunk és művészetünk pedig mind a mai napig hitelesen érzékeltetik a ló iránti mitikus tiszteletünket, szeretetünket. A kárpát-medencei történelmünk több mint ezerszáz esztendejében a ló társunk maradt szabadságharcban, csatatéren, sportjátékban, virtusban, földet művelő munkában, utazásban, a sportban.
A XXI. század globalizálódó feszültségeiben, ellentmondásos világában, amikor minden nép erősíteni kívánja egyedi és sajátos értékeit, akkor kivételes történelmi esély kínálkozik a magyar lovaskultúra újjászületésére is. Világraszóló egyéni és közösségi teljesítmények teszik teljessé ezt a folyamatot: Dallos Gyula klasszikus pedagógiai munkássága, Kassai Lajos lovasíjászata, Abonyi Imre, a Lázár-testvérek és mások fogathajtó bajnoki győzelmei, a hortobágyi csikó-sok, a lovas kaszkadőrök parádés tudása vagy éppen a bugaci Pusztatízes. A magyar lovas szakemberek világszerte elismert tudása mellett immár több mint két évtizede a folyamatosan alakuló, szerveződő városi és megyei lovasbandériumok, hagyományőrző egyesületek, lófuttató versenyek, egykori csatákat korhű fegyverekkel, öltözetben bemutatott hadijátékok, vonzó lovastúrák adnak lehetőséget, hogy művelői, megtartói legyünk örökségünknek, a magyar lovaskultúrának. S mindez kiteljesedhet az erdők, mezők és tanyák védelmében a lovas polgárőrökkel, a lelket és testet gyógyító terápiával, vagy az egykor méltán világhírű tudatos lótenyésztéssel.
A szakma, a politika befogadókészségével, támogatásával és akaratával készült új nemzeti lovas programunk a to-vábblépéshez ad esélyt és útravalót mindannyiunknak.
Lezsák Sándor
Az Országgyűlés alelnöke
Köszönet a Lovaságazati Stratégiai Alapjai című dokumentumot megalkotó szakmai munkacsoportnak.

1. Helyzetelemzés
1.1. A lovaságazat meghatározása, szerepe
A lovaságazat szűkebb értelemben jelenti mindazon területek összességét, melyek működésének legfőbb hajtóeleme a ló. Így felöleli a lótenyésztéssel és lóhasználattal foglalkozó tevékenységeket. Ide tartozik a mindent átfogó oktatás is. Meghatározó elemei a lótenyésztés, a lovas turizmus, a lovassportok, a lóversenyzés, a hagyományőrzés, a lovas terápia, valamint a szabadidős lovaglás és a lótartás. Tágabb értelemben a lovaságazat magába foglalja mindazon kapcsolódó tevékenységeket, melyek nélkül az ágazat eredményes működése elképzelhetetlen. Ilyenek például a lovas mesterségek, takarmánytermesztés, állategészségügyi szolgáltatások, stb. Ide tartozik, az ágazatot működtető intézményrendszer is (állami és civil szervezetek stb.). A Nemzeti Lovas Program megfogalmazásának kiinduló pontja, hogy az egyes részterületek egymáshoz illeszkedő, egymást erősítő fejlesztése hozhat csak eredményt

 OKTATÁS
EGYSÉGES IRÁNYÍTÁS, INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA, CIVIL SZERVEZETEK, SZÖVETSÉGEK
ORSZÁGIMÁZS, MARKETING, PR
1.2. A lovaságazat összefüggései, kapcsolódása más ágazatokhoz
Magyarország kormánya egyik legfontosabb feladatának tekinti a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási erejének növelését, a vidéki élet minőségének javítását. A Nemzeti Együttműködés Programja kiemelt szerepet szán a mezőgazdaságnak és a turizmusnak, melyet a „Nemzeti ügyek” fejezetének, „Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot!” című része tartalmaz.
A Vidékfejlesztési Minisztérium e közös célok elérése érdekében fogalmazta meg a 2020-ig kitekintő Nemzeti Vidék-stratégiát, amit sokan „a magyar vidék alkotmányának” tekintenek. A stratégia természetesen az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához, és a kapcsolódó, 2014–2020 közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkedik. Ennek keretében 42 nemzeti program valósul majd meg, ezek egyike a Nemzeti Lovas Program. A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programjaként a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác-terv elindult, amelynek célja, hogy 5 intézkedési területen hozzon döntő változást a vidéki Magyarország életében. Az első alprogram a jogszabályok módosításával, egyszerűsítésével kívánja elhárítani az akadályokat a termelők, gazdálkodók elől. A második, a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul, ügyfélbarát hivatalok kialakításával, az adminisztrációs terhek enyhítésével. A harmadik alprogram a szemléletformálásra, a képzési programokra összpontosít. A negyedik, az európai uniós és hazai társfinanszírozású vidékfejlesztési pályázatok meghirdetésével támogatja a vidéki Magyar-országot. Az ötödik, a nemzeti programok kidolgozását, elindítását, folytatását takarja; ide tartozik a Nemzeti Lovas Program.
Az ebben megfogalmazott célok szervesen kapcsolódnak a Nemzeti Vidékstratégiához, és a hozzá illeszkedő nemzeti programokhoz. A Nemzeti Vidékstratégiában vázolt hosszú távú jövőképnek és alapelveknek megfelelően készült el a Nemzeti Lovas Program, támogatva az állattenyésztést és – tartást, ezzel elősegítve a vidéki munkahelyek meg-őrzését, gyarapítását. A Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcseleme a Falusi és tanyasi vendéglátás program, melyhez a lovasturizmus fejlesztése hozzájárul, segítve a vidéki foglalkoztatottság növelését, a helyi közösségek megerősödését, és a vidéki gazdaság több lábra állítását. A Helyi gazdaságfejlesztési program célkitűzéseinek megfelel a Nemzeti Lovas Program, miszerint támogatni kívánjuk a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket, és az ezekre irányuló helyi mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A Kézműves programhoz szorosan kapcsolódnak a lovas mesterségek. A Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése programmal teljes mértékben egyetértve az őshonos magyar lófajták védelme kiemelkedő jelentőségű. Ezek a fajták olyan tulajdonságok hordozói, amelyek más fajtában nem találhatók meg ilyen összetételben, átörökíthető módon, és ezáltal hordozói a fajták sokszínűségének, a biodiverzitásnak (EU Biodiverzitás Stratégia 2020). A gyepre alapozott és őshonos állattartási programban foglaltak szerint az ország teljes területének mintegy 10%-át képező, hozzávetőlegesen 1 millió hektárt kitevő gyepterület (rét, illetve legelő) jelentős része jelenleg alulhasznosított, gazdaságos hozamú művelésre alkalmatlanná vált. Ezen területek megfelelő újrahasznosítási lehetőségének megteremtéséhez a Nemzeti Lovas Program segítséget nyújt a területek lóállománnyal való benépesítésével. A legelőhasznosítással megvalósuló gazdálkodás célja a jó állat-egészségügyi státusunk erősítése és kihasználása, elmaradott térségeink gazdasági aktivitásának fokozása, mely szorosan kapcsolódik a lovas program célkitűzéseihez. A föld- és birtokrendezési programban foglaltaknak megfelelően az állami ménesek önfenntartó képességét javítva birtokrendezéssel elérhető az életképes birtoktestek kialakítása a ménesek fenntartásához és gazdálkodásához.
A létrehívott nemzeti programok közül a Nemzeti Lovas Programhoz kapcsolódóak:
Földhasználat szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program
Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamodell”
Hungarikum program
Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés program

A Lovas Turizmus Fejlesztési Stratégia 2007-2013-ra elkészült, a Nemzeti Lovas Program lovas turizmussal és ország marketinggel foglalkozó része erre épül és ezzel összhangban áll.
Az említett programok legfontosabb céljai között a gazdatársadalom újraélesztése, a racionális földhasználati és gazdálkodási rendszer kiépítése, és a magyar kultúrához köthető javak - köztük a ló, mint nemzeti érték- megőrzése és védelme szerepel, melyek teljes összhangban állnak a Nemzeti Lovas Programmal, attól nem elválaszthatóak. A program kiindulópontja, hogy a lovaságazatra nem, mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a magyar gazdaság egy fontos, potenciális húzóágazatára tekint.
A lovaságazat szinte valamennyi minisztériumhoz kapcsolódik. A hatékonyság és az eredményesség érdekében- tekintettel az ágazat komplexitására, a lovaságazat egységes kezelése indokolt.  Az ágazat összehangolt fejlesztése az alábbi területeken multiplikátorhatást eredményez.

AGRÁRGAZDASÁG
VIDÉKFEJLESZTÉS
TURISZTIKA SPORT
OKTATÁS
KULTÚRA, HAGYOMÁNYŐRZÉS, NEMZETI ÉRTÉKEK
EGÉSZSÉGÜGY
KÖRNYEZETVÉDELEM
FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELYTEREMTÉS
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK

1.3. A lovaságazat helyzete A lovaságazat fajsúlyát tekintve az európai átlag alatt szerepel, ugyanakkor nagyjából a régió fejlettségi szintjét mutatja. Nemzetközi hírünk, mint lovas nemzet, leginkább történelmi hagyományainkból táplálkozik. Az ágazat hanyatlása az utóbbi évtizedekben folyamatos volt.
A második világháború után az oktatók, versenyzők, szakértők nem tudtak szakmájukban megmaradni, vagy kénytelenek voltak külföldön elhelyezkedni. Ők virágoztatták fel azután az Egyesült Királyság (Endrődy Ágoston), USA (Némethy Bertalan), Svédország (Klimsa Albert) és Hollandia (Hazslinszky Krull Géza) lovassportjait. Pettkó-Szandtner Tibor pedig jelentős hatással volt több ország lótenyésztésére. Távozásukkal Magyarországon megszakadt a tudáslánc. Ezt kell most újraépítenünk!
Magyarország a legtöbb mutatóban, így a lovak népességhez viszonyított darabszámában jelenleg jelentősen lemarad az EU átlagától. Az ezer főre jutó lovak száma Magyarországon fele a nyugat-európai átlagnak. Ez a mutatószám Svédországban és Hollandiában a legmagasabb.
Forrás: Carolina Liljenstolpe (2009)
Az 1930-as években közel 1 millió ló volt az országban (ma Németország lóállománya ismét ekkora), 1945-ben 330.000, még 1980-ban is közel 100.000 volt (KSH). Ma 60 ezerre becsülik a lóállományt.
Az elmúlt időszakban magára hagyott ágazat maradandó szakmai és gazdasági károkat szenvedett el. A folyamatos, évtizedeken át zajló tőke és forráskivonás miatt képtelen önerejéből megújulni. Ugyanakkor rendelkezik azzal a hagyományainkra épülő szakmai elhivatottsággal és tudással, amelynek révén Magyarország újra lovas nemzet lehet.
A lovasturizmusnak, a lótenyésztésnek, lovassportoknak és a hagyományőrzésnek jól láthatóan van helyük, fejlődési potenciáljuk Magyarországon, hiszen van egy élő, vagy legalábbis könnyedén feléleszthető hagyományunk, és lovasnemzetként megbecsült hírünk a világban mind a mai napig.
Nemzetközi példák mutatják, hogy napjainkban a ló megváltozott szerepe ellenére komoly gazdasági növekedési lehetőség van a lovaságazatban:
Hollandiában ma 50 %-al több bevétel származik a lótenyésztésből és versenyzésből, mint a virágkertészetből, holott 35 éve még alig tenyésztettek sportlovat. 
Írországban 20 éve - mikor Írország még Európa szegény országai közé tartozott - kezdődött a telivértenyésztés fellendülése, mára a világ egyik lótenyésztő központja.
Csupán a lósport Európában több mint 310.000 embernek ad munkát, a mezőgazdasági területek 4%-án termelnek lótakarmányt, s ez 1,6 milliárd euro közvetlen adóbevételt jelent összességében (EPMA).
Németországban közel 2,5 millióan lovagolnak. Ezek döntő többsége szabadidőlovas. Az igazolt versenyzők száma 5-10% között van.
A világon több mint 100 millió embernek, kontinensünkön mintegy 45 milliónak van kapcsolata a lovaglással.
A lósportban nemzetközi tapasztalatok alapján 3 ló 1 munkahelyet „teremt”.

1.4. SWOT elemzés a kiemelt területekre

TENYÉSZTÉS
Erősségek Európa szerte ismert tenyésztési múlt
• nemzetközileg ismert fajták
• közel 200 éves törzskönyvi adatbázis
•EU-akkreditált informatikai rendszer
• jó biológiai alapok
Gyengeségek a hagyományos fajták alacsony saját teljesítmény-vizsgálati szintje
• elmaradó minőségi tenyészállat importok
•  rossz piaci pozíciók, kevéssé hatékony tenyésztés-irányítás
• nem felhasználó barát vagy hiányzó informatikai szolgáltatások
• nem teljesítményorientált
• nem minőségbiztosított
Lehetőségek hagyományos fajták korszerűsítésével a lóállomány értékesítési lehetősége javul
• lemaradásunk az európai élmezőnytől államilag segített minőségi tenyészállat importokkal, szaporítóanyaggal csökkenthető
• felhasználóbarát informatikai támogatás segíti a minőségi tenyésztői munkát
Fenyegetettségek
• a minőségi tenyészállat és szaporítóanyag behozatal komoly erőforrásokat igényel, a hozzájutás lehetősége a hazai tenyésztőknek a gazdasági válság miatt szűkülő tendenciájú
• hazai tenyésztésű fajtáinkat külföldi fajták szorítják ki nem csak a sportban, de tenyésztésben is

OKTATÁS

Erősségek
• a régi, Európa - szerte sikeres oktatási rendszer írásos és gyakorlati tapasztalatai, (pl.: Örkénytábor)
• személyiségformáló tanítás,
• élethosszig tanulás lehetősége • gyermek és a ló természetközeli kapcsolata
• terápiás lovaglás lehetőségeinek kihasználása
Gyengeségek
• diák és gyakorlati oktatás térbeli elkülönültsége
• jól képzett gyakorlati szakemberek hiánya
• nincs elegendő oktató hely
• oktató helyek eltérő színvonala
• oktatók fejlesztésének hiánya
• szétforgácsolódó, nem kellően piacorientált szakoktatás
• tanárképzésben nincs kellő jelenlét
• hiányzik az akadémia/kollégium rendszerű képzési rendszer
Lehetőségek
• a ló iskolához juttatása - az oktatás lehetőségének bővítése táborozásokkal • az oktatás egységesítése, korszerű minősítés 
Fenyegetettségek
• emelkedő költségek,
• technikai játékok elszívó hatása
• gazdasági válság szűkítő hatása
• érdekeltségi viszonyok kialakításának hiányában passzivitás
Lehetőségek
• unikális magyar termék, modell, hálózat kialakítása.(EuroHorse)
• nemzetközi kapcsolatok ápolása, erősödése
• a fenntartható turizmus ágak előtérbe helyezése
• a belföldi kereslet és a külföldi piaci részesedés növekedése, ezáltal bevétel növekedés elérése
• új munkahelyek teremtése, fokozódik a térség megtartó ereje, fellendülése.
• a hagyományos magyar lófajták előtérbe helyezése, magyar termék kialakítása
• egyedülálló lovas desztináció kialakítása Európában
Fenyegetettségek
• a gazdasági válság hatása a turizmusra és az életszínvonal alakulására.
• a klímaváltozás drasztikus változása
• a szabad tereplovaglás nem megfelelő jogi háttere.(Erdőtörvény)
• konkurencia megjelenése a nemzetközi piacon.(Elsőként kell lépni!)
• a fejlesztés pénzügyi finanszírozásának bizonytalanságai
• nemzetközi sporteredményekhez kevés minőségi lóállomány
• jelentős költségigényhez nincs megfelelő forrás
• nem kellő életcél, nincs megfelelő szakember eltartó képesség
• a professzionális sportolók, szakvezetők életkörülményeit a nemzetközi szint közelébe kell hozni
• nincs megfelelő kapcsolat a kipróbálás és a tenyésztés adatbázisai között
• a lovas sport nem elég közönség-, szponzor- és közvetítésbarát
• kevés a magas színvonalú, látványos verseny
• nincs tehetséggondozási, és élsportot támogató tudásközpont
• a nemzetközi szintű versenyhelyszínek hiánya
Lehetőségek
• tömegbázis növekedésével források vonhatók be
• az oktatásban kapcsolatot talált utánpótlás szakmai gondozásával az élsport jelentősen fejlődhet
• példaképteremtés, az élsport, mint kirakat és húzóerő
• a nemzeti büszkeség, elismertség elősegítése
• állami segítséggel utánpótlás bázisok kialakítása és üzemeltetése
• a sport és tenyésztés közös adatbázisa jelentősen javíthatja a sportolók, tenyésztők és az ágazati irányítás szakmai döntéseit
Fenyegetettségek
• növekvő sportolási költségek a számszerű fejlődést fékezhetik
• a gazdasági szemlélet érvényesítése nélkül a tömegesítés elmaradhat, az ágazat beszűkülhet
• a sportban élenjáró országok további késlekedés esetén túlzottan, káros mértékben foglalhatnak szakmai pozíciókat

LÓVERSENY
Erősségek
• 185 éves sikerekben gazdag múlt, nemzetközi eredményekkel
• a problémák ellenére folyamatosan működő versenyüzem
• jó alapokkal rendelkező, nemzetközi szintű versenypálya
• néhány közönségvonzó versenynap
• elfogadott méneskönyvek
• az ideálishoz közelítő versenyló létszám
• a futtatók jelentős anyagi áldozatvállalása
Gyengeségek
• rossz gazdasági mutatók
• szakmai hiányosságok
• rendezetlen jogi szabályozás
• rendezetlen utánpótlás képzés
• Overdose ellenére a sportág népszerűtlensége
• a futtatók-versenylovak számának rossz aránya
Lehetőségek
• hatékony, nyugati mintára szervezett fogadásszervezés
• közép-európai lóverseny centrum kialakítása
• modern lóversenytörvény megalkotása
• a lóverseny "divat" megteremtése, futtatók, fogadók, rajongók számának növelése
• a versenypálya ideális fekvése, jobb kihasználása
Fenyegetettségek
• régóta halogatott megújulás
• a hazai szakemberek külföldre vándorlása
• a hazai versenyló-tenyésztés fokozatos elsorvadása
• a szórakoztató- és szerencsejáték ipar, egyre erősebb konkurenciája

SZAKKÉPZÉS
Erősségek
• meglévő oktatási intézmények
• személyiségformáló tanítás,
• élethosszig tanulás lehetősége
• szegényebb családok gyermekei is be tudnak kapcsolódni a lovas ágazatba, motiváltságuk jelentős
  Gyengeségek
• diák és gyakorlati oktatás térbeli elkülönültsége
• Jól képzett gyakorlati szakemberek hiánya
• oktató helyek eltérő színvonala
• szétforgácsolódó, nem kellően piacorientált szakoktatás
Lehetőségek
• az oktatási intézmények és a működő ménesek, lovardák és kiképzőistállók együttműködése
• az oktatás egységesítése, korszerű minősítés
Fenyegetettségek
• emelkedő költségek,
• gazdasági válság szűkítő hatása
• érdekeltségi viszonyok kialakításának hiányában passzivitás

LÉTESÍTMÉNYEK
Erősségek
• egyes létesítmények komoly márkanevet képviselnek
• megmaradt létesítmények színvonala kielégítő (bár fejlesztésre szorul)
• szükséges infrastruktúra javul
• a működő állami ménesek az épített és természeti értékek őrzői
Gyengeségek
• korszerű létesítmények száma kevés
• létesítmények fejlesztése, bővítése szükséges
• működtetés gazdasági feltételei javítandóak,
• jogi szabályozás
• teljesítményre való ösztönzés nem megfelelő
Lehetőségek
• a modern sport és egyéb létesítmények segítik a társadalmi bázis növekedését, ez a társadalmi elfogadottságot és az ágazat piaci helyzetét javíthatja
• növekvő nemzetközi verseny és rendezvény igény, mely gazdaságilag is megalapozott
Fenyegetettségek
• a nemzetközi gazdasági válság szűkíti a bevonható források mértékét,
• versenyhelyszínek nélkül az ágazatból külföldre áramlik pénz, és jelentős bevételtől esik el az ország
• régió több országa erősít a lovassport területén!

2. A program célrendszere
2.1. A célok megvalósítását szolgáló legfontosabb eszközök
Legfőbb célunk, a múltban komoly nemzetközi elismerésben részesülő, magyar lovaságazat elszigetelődésének, hanyatlásának megállítása, a lovas tevékenység feltételeinek javítása, fejlődési pályára állítása, a fenntarthatóság alapjainak lerakása. A cél, a korszerű társadalomban elvárható európai és a világszerte elfogadott normák szerint épülő és működő széles társadalmi igénye-ket kiszolgálni képes komplex, önfenntartó lovaságazat építése.
Az ábrában azokat a legfontosabb eszközöket foglaltuk össze, melyek a lovaságazat eredményes, fenntartható fejlesztésének alapjai lehetnek.

3. A Nemzeti Lovas Program területei
3.1. Lótenyésztés
3.1.1. Fő célkitűzések, célok
• Amint az gr. Széchenyi István „Lovakrul” című könyvének megjelenése óta mindenki számára nyilvánvaló, a lótenyésztőt is a remélt haszon vezérli. Ezen felismerés, és az elmúlt évtizedek kedvezőtlen tapasztalatai rámutatnak arra, hogy lótenyésztésünk elsődleges célja, a kiváló használati értékkel rendelkező egyedek tenyésztése és piacra juttatása, illetve lovaink szervezett kipróbálása. El kell ismerni, és támogatni kell a tradicionális magyar lófajtákban is testet öltő lótenyésztési kultúra ápolását. Ezen célok elérésében, oroszlánrészt vállalnak ma is a magántenyésztők, magánménesek.
• Az ágazati sajátosságok okán, a fiatal lovak piaci értékesítésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, mivel az itt tapasztalt vásárlói magatartás a legjobb iránytűje a tenyésztői döntéseknek. Az itt elért sikerek a legjobb ösztönzői a tenyésztési kedvnek. Fontos motiváló tényező még az ágazat által előteremtett források egy részének teljesítmény alapján történő visszajuttatása a magyar lófajták tenyésztőinek, tulajdonosainak.

Ha tenyésztés-szervezésünket rövid időn belül vonzóvá és versenyképessé tudjuk tenni, akkor érdemes megpróbálnunk bevonni a környező országok lótenyésztőit is. Így jobb eséllyel vehetnénk fel a versenyt az egyértelmű expanzióra be-rendezkedett nyugat-európai tenyésztőszervezetekkel. Ez élénkítően hathat fajtáink piacára, és növeli az érdeklődést a szakmai rendezvényeinket illetően is.
A tervezett intézkedésekkel hagyományos és őshonos lófajtáink génmegőrzésének és korszerűsítésének elősegí-tése, piaci lehetőségeik kiszélesítése.
3.1.2. A célok érdekében szükséges intézkedések
Hagyományos lófajtáink közül a gidrán (Lipicai Ménesgazdaság, Maróczpuszta), a hucul ( Aggteleki Nemzeti Park, Jósvafő), a lipicai (Lipicai Ménesgazdaság, Szilvásvárad), a nóniusz (Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht), és a shagya-arab (Bábolna Nemzeti Ménesbirtok) kötődik egy-egy állami méneshez, melyeknek teret kell adniuk a tenyésztői munka támogatásának. Kiváló apaállatok biztosítása, nukleusz állomány fenntartása (génmegőrzés), szaporodásbiológiai szolgáltatások biztosítása, fajta egyesületi rendezvények lebonyolítása, csikónevelés. A védett magyar lófajták közül a kisbéri, a furioso-north star és a magyar hidegvérű fajtáknak nincs állami fenntartása. Ezekből a kisbéri és a furioso-north star rendelkezik az állami ménesekhez hasonló nagyságú és minőségű lóállománnyal, magánménesi szerveződésben. Meg kell említeni, hogy a hucul és a shagya-arab fajtákban úgyszintén van magánménes, melyek tenyésztési eredményei és nemzetközi sikerei megegyeznek, gyakran túlszárnyalják az állami ménesekét. Ahhoz, hogy állami méneseink fenntartható módon üzemeljenek és ne állandó költségvetési függésben legyenek, szükségszerű – hagyományainkhoz és a környező országok gyakorlatához illő módon – a ménesek elegendő állami termőfölddel való ellátása. Ennek jövedelemtermelő képessége – a gazdálkodás lehetőségeinek biztosítása mellett, - arányban kell, hogy álljon az eltartandó lóállománnyal. Ahol a turisztikai és reprezentációs hasznosítás lehetséges, az további forrásbevonást biztosíthat, és egyben javítja a fajtáink ismertségét. Ezek a műhelyek azok, melyek bázisai lehetnek a piacképes tudást biztosító szakképzésnek. A ménesek az élsportot, a szakemberképzést is hatékonyan tudják támogatni, és a versenyek, egyéb rendezvények megszervezéséből is ki kell, hogy vegyék a részüket. Egy közép, illetve hosszú távú stratégia megalkotásához szükséges a ménesek működésének, gazdálkodásának átvilágítása. A hazai lófajtáink jobb érvényesülési lehetőségét a különböző pályázatok (turisztika, nemzeti lovaskultúra oktatás, birtokpolitika) feltételrendszerén keresztül lehet segíteni. Pályázati támogatást szükséges biztosítani a magyar tenyésztésű lovak teljesítmény alapján történő premizálására. A hazai lófajták érvényesülési lehetőségének segítésére, képzettségük megítélésére jól működő eredetvédelmi és tanúsítási (védjegyes magyar termék) rendszert kell felállítani, egyben a hazai hungaricumok közé besorolni.
Nem halasztható tovább a lovak jelölését szabályozó rendelete (504/2008 EU) megjelentetése, mely a jelenlegi ló ENAR (29/2000 FVM) rendelet újraszabályozását is szükségessé teszi. Ennek keretében új, az ágazati (Magyar Lovassport Szövetség, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, fajtafenntartó egyesületek) és szakhatósági (Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal- Mg S zH, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal-MVH) igényeket jobban kiszolgáló informatikai rendszer (OLIR fejlesztés) szükséges.
A lótenyésztők adminisztratív, és ezzel kapcsolatos anyagi terheinek csökkentését, színvonalasabb szolgáltatás elérhetőségét kell biztosítani.
Más állatfajokhoz hasonlóan, nagyban segítené a tisztább viszonyok kialakulását, ha az élő állat kereskedelem ÁFA mértéke a közeljövőben mérsékelhető lenne. Ez állami méneseink versenyképességét is növelné.
A dereguláció keretében a fajspecifikus és környezetvédelmi szempontú tartástechnológiai előírások mellett, újra ki kell alakítani a lótartás „megengedő” típusú szabályozását. Az indokolatlanul tiltó állattartási rendeletek felülvizsgálata, és országos szinten történő szabályozása elengedhetetlen.
Oktatási intézmények
A szakképzés területén minél nagyobb, az ágazat igényeit figyelembe vevő gyakorlati tudást biztosító oktatási program végrehajtása. Az ehhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek megteremtése.

Lakossági, társadalmi szervezetek
A piacképes lótenyésztéshez szükséges rendezvények, nyilvántartások és marketing tevékenység szakszerű elvégzése.

3.1.3. Mutatók
országos lóállomány alakulása, fajták szerinti megoszlása
csikószámok alakulása és fajtánkénti megoszlása
tenyész-, sportkipróbálásban, illetve minősített lovardákban nyilvántartott egyedek
magyar tenyésztésű lovak nemzetközi sporteredményei

3.1.4. A tevékenység leírása, szakmai tartalma
Magyarország méltán büszke lótenyésztési hagyományaira. A Nemzeti Lovas Program célkitűzése, hogy ezeket a hagyományokat, melyek nem csak az emberek lelkében, de lófajtáinkban és épített kultúránkban is fennmaradtak, a kor kihívásainak megfelelő tartalommal segítsen megtölteni. Ehhez az állami kézben lévő vagyon hatékony kezelése és a civil szakmai szervezetek aktív közreműködése tud csak szilárd alapot biztosítani. A civil szervezetekben összpontosul az a tettvágy, anyagi áldozatkészség és szakértelem, amely nélkül az eredendően katonai alapokon nyugvó hagyományaink nem maradhattak volna fenn. Ilyenek a Magyar Lovassport Szövetség, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, a fajtafenntartó egyesületek, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség.
A Magyar Országgyűlés 32/2004. (IV.19) számon határozatot hozott a védett őshonos és veszélyeztetett, magas genetikai érté-ket képviselő magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról. Az őshonos kategóriába sorolt magyar lófajták védelme kiemelkedő jelentőségű: ezek a fajták biztosítják a fajon belüli sokszínűséget, a biodiverzitást. Magyar fajtáink: shagya-arab, nóniusz, gidrán, lipicai, furioso-north star, kisbéri félvér, hucul, magyar hidegvérű.
Egyéb hazai tenyésztésű fajtáink: angol telivér, ügető, arab telivér, magyar sportló, sportpóni, stb. Az élsportban elért teljesítmény fontos értékmérőnek számít Magyarország megítélésében a lovas hagyományokkal rendelkező országok körében. Ennek érdekében is széles alapra, minőségi tömegbázisra kell építkeznünk.
Jelenlegi lónyilvántartó rendszerünk (OLIR) szinte teljesnek mondható a tenyésztési adatok tekintetében, ám számos hiányossággal küzd, amelyek hátráltatják mind a szakhatósági munkát, mind a versenyképességet szolgáló információk hozzáférhetőségét, ezen keresztül a tenyésztésszervezést. Az országos adatbázisnak biztosítania kell a TIR-rel való kapcsolódást (pl. MVH ellenőrzéseknél támogatások esetén) és az állategészségügyi (járványvédelmi) és élelmiszerbiztonsági feladatok kiszolgálását. A civil szereplők gyűjtik és szolgáltatják az alapadatokat, ám az elmaradt fejlesztések okán a rendszer nem képes az amúgy magas színvonalon kezelt sport- és versenyeredmények és tenyésztési információk összekapcsolására. Az informatikai rendszer fejlesztése mind az állam, mind a civil szféra számára elsőrendű feladat.

3.1.5. Prioritás, ütemezés, akciók, források LÓTENYÉSZTÉS
PRIORITÁS 1-10 KÖZÖTT: 10
A tevékenység végrehajtásának kezdő időpontja: 2012
A tevékenység végrehajtásának befejező időpontja: folyamatos
• ágazati irányítás átszervezése
• informatikai fejlesztés
• egyesületi tagság
• minősített tenyészhely
• minősített lóállomány
• szakmai képzettséget igazoló végzettség
• MVH regisztráció
04/2008 EU rendelet hazai alkalmazása, Állattenyésztési tv. módosításánál a Lovaságazati specialitások figyelembe vétele,
lóverseny tv. megalkotása, hatósági árak felülvizsgálata (DNS vizsgálat), dereguláció (lótartás és szaporítás szabályozása)
Intézményszervezési intézkedések:
(intézményrendszer fejlesztése)
• egységes ágazati irányítás
• eredményes lótenyésztést támogató pénzalap

Támogatáspolitikai eszköz/intézkedés:
- Támogatáspolitikai tartalom:
- Forrás (hazai előirányzat vagy uniós program megnevezése):
• TÁMOP 2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése
• Darányi-terv forrásai
Indikatív forrásnagyság:
- Ütemezés (év vagy időtartam)

3.2. Nemzeti lovaskultúra oktatása a köznevelés rendszerében
3.2.1. Fő célkitűzések, célok
• A nemzeti lovaskultúra és a magyar lovas hagyományok, valamint a lovaglás gyakorlati alapjainak megismertetése az általános iskolásokkal.
A nemzeti öntudat erősítése, környezettudatos és egészséges életmódra történő nevelés.
A lehető legtöbb gyermek számára legyen elérhető a lovaglás sajátos kompetenciáinak fejlesztő hatása.
Lovas kultúránkat ismerő, lovak iránt érdeklődő generációk felnevelése.

3.2.2. A célok érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat
A lovaskultúra oktatás bevezetése a köznevelés rendszerébe, az egész napos iskola és a mindennapos testnevelés ke-retei között, az általános iskola 3., 4., és 5. évfolyamain felmenő rendszerben.
Tanterv, tanmenet javaslat kidolgozása.
A tanárképzés keretein belül, a testnevelés szakon a lovaskultúra fakultáció beindítása, és képzési feltételeinek megteremtése.
Megfelelő pályázati rendszer kialakítása.

Oktatási intézmények
A nemzeti lovaskultúra tantárgy pedagógiai programjának kidolgozása és annak végrehajtása.
A nemzeti lovaskultúra tantárgy pedagógiai programba illesztése.
Lakossági, társadalmi szervezetek
A programban részvevő lovardák minősítése.

A patkós minősítési rendszer továbbfejlesztett változatával, az interneten hozzáférhető adatbázis kialakítása a Magyar Lo-vassport Szövetség és a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség együttműködésével.
A programban résztvevő oktatók, és segítők szakmai felkészítése (Magyar Lovassport Szövetség).
Közreműködés a tanterv-, tanmenet javaslat, tankönyvek és a kiegészítő eszközök elkészítésében (Magyar Lovassport Szövetség).
Szakmai ellenőrzések és tapasztalatok feldolgozása (Magyar Lovassport Szövetség és a Magyar Lovas Turisztikai Köz-hasznú Szövetség).

3.2.3. Mutatók
a programban résztvevő iskolák száma
a programban résztvevő tanulók száma
a programban résztvevő minősített lovardák száma

3.2.4. A tevékenység leírása, szakmai tartalma
A ló, a lovaglás a magyar kultúra szerves része több mint ezer éve. A múltba történő visszatekintésen túl Magyarország jelenkori természeti adottságai is kiváló lehetőséget adnak a lovaglásra. Napjainkban az emberek többsége mesterséges környezetben él, ami már olyan fokú elszakadást jelent a természetes környezettől, hogy a gyermekek között nem ritka, aki még nem is látott lovat, holott Magyarországon a lovak felnevelésének és tenyésztésének évezredes hagyományai vannak. A lovaskultúra oktatása alatt nemcsak magát a lovaglást értjük, mint gyakorlati oktatást, hanem a magyar hagyományokat ismertető, tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási, ápolási ismereteket tartalmazó elméleti képzést is. Gyermekeink számára fontos, hogy megismerkedjenek és barátságot kössenek a lóval. A lóval való kapcsolat pozitív irányba befolyásolja a személyiségfejlődésüket (együttműködő készség, pozitív énkép, empátiás készség, késleltetés képessége), segíti a környezettudatos és az egészséges életmódra történő nevelést. A lovaglás jellegéből adódóan nagy segítséget nyújt a kisebb-nagyobb részképesség-problémák kezelésében (finommotorija, mozgásfejlődés, térbeli tájékozódás, egyensúly, figyelmi funkciók), segíti a tudatos egészségmagatartás kialakulását is.
Kívánatos, hogy a programban minél nagyobb arányban vegyenek részt a hagyományos magyar lófajták egyedei, amelyeket így megismerhetnek a gyerekek. Ez kedvezően befolyásolja ezen fajták minőség (kipróbálás - lókiképzés) irányába történő fejlesztését, élénkíti a piacot. Ezt úgy lehet elérni, ha az ilyen fajtájú lovak alkalmazása a lovas szolgáltató minősítésnél is előnyt jelent.

3.2.5. Prioritás, ütemezés, akciók, források LOVASKULTÚRA OKTATÁS
A tevékenység végrehajtásának kezdő időpontja: 2012-13 tanév folyamatos
A tevékenység, mely másik tevékenység eredményére épít, mint előfeltétel.:
• NAT (tanterv-, tanmenet javaslat)
• lovasszolgáltatók minősítése,
• oktatási segédletek elkészítése
A tevékenység megvalósításának helyszíne: pályázat útján kiválasztott általános iskolák és lovas szolgáltatók
A tevékenység megvalósításának célcsoportja: általános iskolák 3-4-5. osztályos tanulói felmenő rend-szerben
A programban részt vevő lovas szolgáltatóknak meg kell felelniük a programban előírt tárgyi és személyi feltételeknek. Ezek nyilvántartása és közzététele a Magyar Lovassport Szövetség és Magyar Lovas Turisztikai Köz-hasznú Szövetség által közösen üzemeltett és honlapon közzétett lovarda nyilvántartási-rendszerben történik. A feltételek ellenőrzését és a tapasztalatok feldolgozását szintén a két szervezet végzi megbízott szakértőin keresztül.
NAT-hoz való illeszkedés. - -
Támogatáspolitikai tartalom:
TÁMOP 3.1.2: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban
TÁMOP 3.1.4: Innovatív iskolák fejlesztése
TÁMOP 3.1.12: Egészségfejlesztés a közoktatásban
TÁMOP 3.2.1/A: Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása
Indikatív forrásnagyság:
Ütemezés (év vagy időtartam):

3.3. Magyarország, a szabad tereplovaglás európai régiója
3.3.1. Fő célkitűzések, célok
A program célja, hogy Magyarország Európa vezető lovasbarát turisztikai régiójává váljon. A helyzetelemzés alapján a lovas turizmus a szolgáltató szektor egyik fejlődő, elsősorban speciális igényeket kielégítő alágazata, amely hosszú távon a magyarországi kínálat egyedi, a versenyképességet javító eleme lehet. Ehhez azonban folytatni kell a megkezdett minőségjavító fejlesztéseket, illetve ki kell egészíteni a lovas szolgáltatások kínálatát új, csak Magyarországra jellemző sajátosságokkal.
További cél a lovasturisztikai mutatók adatainak pozitív irányú változása. A Nemzeti Lovas Program segítségével 2017-re
létszám és minőségbeli változás következik be a lovas szolgáltató helyek tekintetében. Jelentős mértékű növekedés várható továbbá a szolgáltatást igénybevevő vendégek, valamint az ágazatban résztvevő lovak létszámában is. Fontos cél-kitűzés, hogy a ló létszám növekedését minőségbeli növekedés is kövesse. Szorgalmazzuk a hagyományos magyar lófaj-ták előtérbe helyezését, ezzel is hangsúlyozva a szolgáltatás egyediségét. A programnak munkahelyteremtő hatása is van.
A program megvalósulásával kialakul a Magyarországról induló, az általunk kialakított modell alapján felépülő, döntően a Kárpát-medencére kiterjedő, hálózatszerűen működő, más turisztikai attrakciókkal összekötött, egységes minőségbiztosítással bíró lovastúra útvonal. Ez a világ leghosszabb összefüggő lovastúra útvonala (kb. 10 000 km). Ezzel létrejön a lovasturizmus területén a világon egyedülálló magyar modell. (A javasolt útvonalat ábrázoló térkép a dokumentum végén, 1. mellékletként található.)

3.3.2. A célok érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat
A szabad terephasználatra vonatkozó önálló jogszabály megalkotása.
Meglévő jogszabályok áttekintése, módosítása (pl. Erdőtörvény, Állatvédelmi szabályozás).
Minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztésének pályázati úton történő támogatása.
Infrastrukturális fejlesztések pályázati feltételeinek megteremtése.
Marketing tevékenység támogatása a kormányhoz tartozó szervezeteken keresztül (pl. Magyar Turizmus Zrt., Agrár Marketing Centrum), illetve a tevékenység pályázati úton történő támogatási feltételeinek megteremtése.
Értékesítési rendszer (klaszter) támogatási feltételeinek megteremtése.

Oktatási intézmények
Szakemberképzés és továbbképzés.
Más kapcsolódó idege
Lakossági, társadalmi szervezetek
A Patkós minősítési rendszer továbbfejlesztése, szakmai szervezetek bevonásával (a Magyar Lovas Turisztikai Köz-hasznú Szövetség és a Magyar Lovassport Szövetség együttműködésében).
Felmérések, minősítések elvégzése az új rendszer szerint.
ták előtérbe helyezését, ezzel is hangsúlyozva a szolgáltatás

Lovasturisztikai adatbázis kezelése.
A lovastúra-útvonal hálózat kialakítása (koncepció kialakítása, kritériumrendszer felállítása, útvonal kijelölése lóháton, GPS koordináták szerinti térképes jelölés, információs pontok, pihenőhelyek, induló és célállomások, szálláshelyek, istállók kijelölése, egységes táblák, logók kialakítása).
Címek adományozása, ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása (Családbarát Lovarda, Lovasbarát Település, Lovasbarát Szálláshely).
Tovább: /gindex.php?pg=34914943