A fogathajtás története

A mai világban elengedhetetlen szükségünk van a gyors, praktikus járművekre, de mégis a csillogó-villogó szuper csodák sem feledtetik velünk a hagyományos közlekedési eszközt, a lovat. A lovassport benne a fogathajtás ősidőkre tekint vissza, még akkor is igaz ez, ha a modern szervezett sport alig több mint 100 éves múltra tekint vissza. Ki ne emlékezne a történelmi filmek lovas-, és kocsiversenyeinek hőseire. Honfoglaló őseink is lovon, szekereken - a teljesség igényével azt azért itt és most jegyezzük meg, hogy abban időben a szekereket ökrökkel vontatták - érkeztek ide a Kárpát medencébe. A korábbi századokban a fő közlekedési eszköz a ló és lóval vontatott szekerek voltak. Magyarország városi és vidéki útjain még a XIX században is sőt még a századfordulón is sokféle fogatolt jármű: úti hintó, batár, konflis, fiáker, postakocsi, tárkocsi, parasztszekér közlekedett. A lovasemberek között szinte mindig volt verseny, vetélkedés, kié a legszebb fogat, lovak, szekér, hintó, avagy kié a leggyorsabb fogat. Versenyszerű keretek között a modern sport időszakában került a lovassport. Fogathajtás előde az un. távhajtó és ügyességi versenyek voltak. A lovak a XX. század második feléig szinte mindenütt munkaeszköz volt, szántottak, vetettek, vásárra jártak, a hadseregben is vontatásra használták. Az ipari forradalmat követően, majd a második világháborút követő robbanásszerű gép-, benne járműipari fejlődéssel párhuzamosan visszaszorult a minden napos életet szolgáló fogatos világ. ma már nem találkozunk postakocsival, úri hintóval, a városi fiáker és a konflis is csak turistalátványosság maradt.

A kisparaszti/ a háztáji/ gazdaságokban, és az erdőgazdaságoknál, létrejött TSZ-eknél még néhol megmaradtak /igaz/ néhány évig csak a lóvontatású járművek, ma már lovakat legtöbb helyen sport- és turisztikai, valamint szórakoztatási célokra tartanak.

Az ókori olimpiák elmaradhatatlan versenyszámát, a fogatversenyt csak a legutóbbi időben 1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség /FEI/, amelynek határozata értelmében az I. hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben Budapesten rendezték, négyes fogat-hajtó kategóriában.

A fogathajtó sport a 60-as években vert gyökeret Magyarországon, előtte is voltak természetesen próbálkozások, de az első derby versenyt 1963-ban írta ki a szövetség, OB-t 1968-ban.

 - nemzetközi kupa verseny/ek/ -"A", "B" kategóriás-, országos bajnokság, derby, "A" kategóriás minősítő, kupa- versenyek, területi, regionális, megyei versenyek, többfordulós bajnokságok /egyes-, kettes-, és négyes fogat-hajtó kategóriában - pónifogathajtásban kettesfogat hajtó kategóriában van verseny, bajnokság ma hazánkban.

Nemzetközi versenyei

- fedettpályás - többfordulós Európa-, világkupa sorozat /négyes fogat hajtás kategóriában/.

- szabadtéren - többfordulós világkupa /négyesfogathajtó kategóriában/, Challange sorozat, Duna - Alpesi kupa /kettesfogat hajtó kategóriában/, világbajnokság / egyes-, kettes-, négyesfogathajtó kategóriákban /kétévenként/. - Európa bajnokság /1971 - 1981/ között volt megrendezve, azóta csak VB /1972-től négyes-, 1985-től kettes-, 1998-tól egyes fogathajtásban/ van és az utóbbi évtizedben a pónifogathajtás is teret követelt magának a hazai és a nemzetközi versenynaptárban. - VB, EB versenyeivel, nemzetközi és nemzeti bajnokságaival /egyes,- kettes és négyes fogathajtó kategóriákban/.

 Lebonyolítás:

- egynapos /meghívásos, általában amatőr hajtók részvételével, vagy hírverés céljából - akadály-, un vadászhajtás/

- kétnapos / területi,- megyei- versenyek, bajnokságok/ - első nap - maratonhajtás, második nap díj-, akadályhajtás

- háromnapos / hazai, nemzetközi hivatalos "A", "B" kategóriás versenyek, bajnokságok, derby/ - első nap - díj-, második nap - maraton-, harmadik nap - akadályhajtás.

 A szabályok

 A sportág fejlődésével párhuzamosan sok változáson ment át, alapjai azonban változatlanok - azaz három versenyszámból áll ma is egy, egy fogathajtó verseny - díj-, maraton- és akadályhajtásból.

 Sokáig főleg világ és Európa bajnokságokon még versenyszám volt az un. bemutatás - de ezt főleg a megítélés szubjektivitása miatt törölték, ma már csak versenyen kívül, mint egy bemelegítésként, showként rendezik meg a VB hivatalos versenyei előtt.

 Valamennyi versenyszám hibapontjainak összessége adja a végső sorrendet, - hazai és nemzetközi versenyeken versenyszámonként is, és összetettben is hirdetnek eredményt.

 Bajnokot, győztest csak az összetett eredmény alapján avatnak.

 Versenyszámok

Díjhajtás - a díjhajtás a mozgásban lévő lovak elengedettségének, hajlékonyságának, az egy-, két vagy négy ló munkájának, a jármódok szabályosságának, a feladatok pontos végrehajtásának, a hajtó szárkezelésének és hajlékonyságának a bírálata. Ezt a faladatot a már előre kiadott díjhajtó program alapján 40 x 100 méteres négyszögben teljesíti a hajtó. A négyszög bizonyos pontjai betűkkel vannak jelölve, amelyek az egyes figurák és mozdulatok pontos végrehajtásában adnak támpontot a versenyzőnek és teszik egyértelművé a bírálatot.

Maratonhajtás - a maratonhajtás az összetett hajtóversenyek legnehezebb és egyben leglátványosabb, legizgalmasabb része. A pálya öt szakaszra - "A" 6000 m, "B" 1000 m, "C" 4000 m, "D" 1000 m, "E" 8000 m - benne általában 8 épített akadály - van felosztva és minden szakaszra az iram és a távolság szorzataként un. alapidőt állapítanak meg, amelyet túllépni öt másodpercenként csak 1 hibapontért lehet. Az "A" és a "C" szakaszon még egy minimum időt is előír a szabályzat, amelynél korábban beérkezni szintén büntetéssel jár. Az "E" /corss/ szakaszon épített akadályok leküzdése a verseny leglátványosabb pontja. Az elmozdíthatatlan terepakadályok /fák, víz, gödrök.../ között az ABC betűivel kijelölt kapukon kell a fogatnak a lehető leggyorsabban áthaladnia. Mivel minden akadályban töltött másodperc 0,2 hibaponttal terheli a versenyzőt, igy itt a késedelmeskedés vagy netán fennakadás az egész versenyeredményre kihatással lehet. Pontos indulást, érkezést szakaszbírók mérik, az akadályok leküzdését akadálybíró/k/ figyelik, és fotocellás időmérővel mérik.

Akadályhajtás - a verseny utolsó napján a már megismert pályán kerül sor az összetett fogathajtó verseny "C" versenyszámára az akadályhajtásra, melynek távolsága 600 - 800 m - 20 kapuval nehezített, benne 2 - 4 összetett elem. Itt a versenykocsik, hátsó keréknyomtávjához igazított bójapárok között kell áthajtani a pályarajz szerinti vonalvezetésnek megfelelő sorrendben. A bóják tetején 1-1 labda van, s a versenyzőknek úgy kell közöttük keresztülhajtani, hogy a labda ne essen le. Az akadályokat dobogó és különféle kombinációk tarkítják, emelve ezzel a küzdelem nehézségét és csigázva a nézők érdeklődését. Itt már a végleges helyezésre következtetni lehet, ugyanis a korábbi versenyszámok sorsolással megállapított sorrendje a verseny állásának megfelelően módosul: az elején indulnak a szerényebb eredményű versenyzők és utoljára az élen álló/k/: A hibátlan és alapidőn belül hajtók között összevetés dönt a versenyszám végső helyezéseiről, de ez már a végeredményt - egyéni és csapatversenyben nem befolyásolja.

 Eredménylexikon

Abonyi Imrétől - Taczman Elekig

 A fogathajtó sport a legeredményesebb szakága a Magyar Lovas Szövetségnek, hisz versenyzői sikerszériája szinte példanélküli a hazai lovassportban.

- a FEI /1971 - 1981/ között hat Európa bajnokságot rendezett

- 15 versenyzőnk állt rajthoz a 24 megszerezhető EB egyéni és csapatéremből 18 a magyar hajtók nyakába került - 10 arany- 3 ezüst-, és 2 bronzérem ugye -fantasztikus teljesítmény, ami Dr Várady Jenő és az általa vezetett magyar hajtók dicsőséges aranyérmekkel kövezett évtizede volt, nem volt olyan EB, ahol magyar EB érem nem született volna.

- Magyarország 1971-ben Budapesten rendezett EB-t, fantasztikus közönség és sportsikerrel - egyéni I-II-III helyen is és csapatban is magyar hajtók a dobogó "Európa" tetején.

 - 16 négyesfogathajtó világbajnokságot rendezett a FEI /1972-től/

- egyéniben - a magyar hajtók 5 arany-, 4 ezüst-, és 6 bronzérmet

- csapatban                              4 arany-, 4 ezüst-, és 1 bronzérmet szereztek

- 19 versenyzőnk indult VB-ken, legtöbbször a magyar hajtókirály Bárdos György /10 VB-n/ állt rajthoz és ő legeredményesebb 2 egyéni és három csapat VB aranyérmével.

 - bár a VB érmeket tekintve a magyar hajtók szerezték a legtöbbet /21/, mégis az aranyérmek számát tekintve a hollandok /10/ vezetik az éremtáblázatot.

- a négyesfogathajtó sport világ "hajtókirálya" a holland Chardon egyéniben 3 arany- és 5 csapat aranyéremmel!

- 16 eddig megrendezett négyesfogathajtó VB-n, haton - 1972, 1992,1994, 1998, 2000, és 2002-ben nem szereztek érmet a magyarok.

- Mi 1978-ban Kecskeméten és 1984-ben Szilvásváradon rendeztünk négyesfogathajtó VB-t teljes sikerrel egyéniben is csapatban is magyar himnusz csendült fel.

  1985-től rendez a FEI kettesfogat hajtó kategóriában világbajnokságot, ahol a magyar hajtó sikerek ugyancsak példanélkülinek számít.

- egyéniben 4 arany-, két ezüst-, és 3 bronzérem a "termés"

- csapatban 3 arany-, 1 ezüstérmet szereztek versenyzőink, akik ezzel a teljesítménnyel a VB éremtáblázatán, a világranglista élén állnak.

- 18 versenyzőnk állt eddig rajthoz kettes fogat-hajtó VB-ken, legeredményesebb versenyzőnk Lázár Vilmos aki ebben a kategóriában a világ hajtókirálya 2 egyéni-, és 3 csapataranyérem van gyűjteményében.

- kilenc eddig lebonyolított VB-n csak 1985-ben és 1995-ben nem szereztünk érmet.

- Hazánk 1989-ben Balatonfenyvesen és 1999-ben Kecskeméten rendezett kettesfogat hajtó VB-t - előbbin egyéni bronz-, csapat aranyérem, míg utóbbin teljes magyar siker született - egyéni I-II-III és csapat VB bajnoki cím.

- legtöbb VB-n Lázár Vilmos /7/ szerepelt - 1989-óta ott volt valamennyi világversenyen

 A FEI egyesfogathajtó kategóriában 1998-ban írta ki az első VB-t azóta 2002-ben rendeztek világversenyt e kategóriában ezeken magyar érem nem született.

 Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyes fogathajtó világbajnoksága, eddig három VB-t rendeztek és ezen 2000-ben és 2002-ben Taczman Elek révén voltunk érdekeltek és egyéniben ezüst- és aranyérem a jászberényi hajtó VB mérlege.

 A magyar fogathajtó sport Európa bajnokai:

Négyes fogathajtásban

Egyéniben : Abonyi Imre /1971, 1975/, Bárdos György /1977, 1979, 1981/

Csapatban: Abonyi Imre, Fülöp Sándor, Papp József/1971/, Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp Sándor /1975/, Bárdos György, Muity Ferenc, Fülöp Sándor /1977/, Bárdos György, Muity Ferenc /1979, 1981/.

 A magyar fogathajtó sport Világbajnokai:

Négyes fogathajtásban

Egyéniben: Fülöp Sándor /1974/, Abonyi Imre /1976/, Bárdos György /1978, 1980/, Juhász László /1984/

Csapatban: Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp Sándor /1976/, Bárdos György, Fülöp Sándor, Papp József /1978/,  Juhász László, Fülöp Sándor, Bárdos György /1984/.

 Kettesfogat hajtásban

Egyéniben: Kecskeméti László /1987/, Lázár Zoltán /1997/, Lázár Vilmos /1999, 2001/,

Csapatban: Fehér Mihály, Lázár Vilmos, Szegedi Gábor/1989/, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán, Hegedűs Imre /1999/, Lázár Vilmos, Nyúl Zoltán, Lázár Zoltán /2001/.

 Egyes fogat hajtó /mozgássérültek/ kategóriában

Egyéniben: Taczman Elek /2002/.