somogyifoto

Tartalom

 

 Bemutatkozás

 ELÉRHETŐSÉGEK

HÍREK

 KÉPTÁR tvn.hu

 KÉP nézegető

 

 SZERZŐI JOGOK

A londoni olimpia résztvevói 2012

 

 

 

 

 

CIKKEK,

TUDÓSÍTÁSOK

Díjlovaglás:

 

 

 

 

Díjugratás:

 Military:

 Fogathajtás:

  Western:

  Nagy elődök és jelenlegi prominens lovasok

  Vasi lovasok arcképcsarnoka:

 Vasi lovasok archív fotói:

Vas megyei lovasok archív

 Egyéb szöveges dokumentumok

 

Nosztalgia díjugratás

Videók

 

 
NAPTÁR
2017. Július
HKSCPSV
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
METEOROLÓGIA

  

 

           TÉRKÉP

ÚTVONAL TERVEZÉS

 

 

 

 
SZÁMLÁLÓ
Indulás: 2009-04-14
 
Ha kevés a mondanivalód!
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Háttérzene
 
-Nemzetek Díja-

Nemzetek Díja

1909-ben történt, hogy a fedettpályás londoni olimpia és a szabadtéri San Sebastianban rendezett parádék első ízben adtak helyt katonai csapatok díjugrató versenyének. Az egyenként három-három lovasból álló hat csapat először a júniusi olimpián versenyzett egymással. A nehéz versenypályát egyikük sem tudta hibapont nélkül teljesíteni, és végül az 1912-es olimpiai bajnokot, Jean Cariou-t is magában foglaló francia csapat győzött 20,5 hibaponttal. Az olasz csapat végzett a második helyen. Köztük volt Giorgio Trissino, aki kilenc évvel korábban második helyezést ért el az első − 1900-ban megrendezett − Olimpiai Lovas Játékok három versenyszáma közül kettőben Federico Caprilli lovaival. A legendás Geoffrey Brooke által vezetett brit csapat lett a harmadik megelőzve Kanadát, Belgiumot és Argentínát. A Nemzetközi Lovas Szövetség Nemzetek Díja a sporttörténelem egy évszázadát ünnepli. A Nemzetközi Lovas Szövetség koronájának egyik ékköve, a Nemzetek Díja 2009-ben ünnepelte 100 éves fennállását, továbbá a világ legnagyobb sportfejlesztését − a mára már szimbólummá vált Meydan lóversenypályát − létrehozó Meydan fejlesztési csoporttal kötött új együttműködésének kezdetét. Természetesen az elmúlt 100 évben jó néhány formai átalakulás történt, de ahogyan azt az eltelt idő is bebizonyította, az egyes országokat képviselő csapatok közötti kiélezett versenyben a büszkeség és hírnév elérésére irányuló igyekezet semmit sem veszített régi hevéből. A San Sebastianban szeptember 17-én megrendezett versenyen hét darab, egyenként öt-öt lovasból álló csapat versenyzett egymással. Köztük volt az Amalfi, Bianchetti, Antonelli, Bulla és Capece-Zurlo összetételű olasz csodacsapat, akik 18 hibaponttal győztek, megelőzve ezzel a 32 hibapontot összegyűjtő házigazdákat, illetve a 34 hibapontot gyűjtő argentin csapatot. San Sebastianban ez volt az első és egyben az utolsó lovas csapatverseny, míg az olimpiák életében ezzel egy új korszak kezdődött.

A San Sebastianban (Spanyolország) 1909-ben megrendezett játékokon résztvevő olasz csapat. Ez volt az egyik olyan úttörő esemény, amely abban az évben helyet adott a Nemzetek Díjának. Állnak: Bolla, Natoli, Jappi, Starita. Ülnek: Antonelli, Bianchetti, Amalfi, Agazolli.

 

 

1911 A csapatverseny mint fogalom 1911-ben született meg. Róma, Torinó, Brüsszel, London, illetve 1911. november 22-én nagy feltűnést keltve a New Yorkban található Madison Square Garden is mind rendezett csapatversenyeket. Az új irányzat sikerét egyértelműen igazolta az az eset, amikor a New Yorkban aratott győzelme után a hazatérő holland csapatot Hollandia történelmének egyik legnagyobb győzelmi ünnepélyén éltették.

1920 A háború kitörésével a versenyek megszakadtak egészen addig, amíg 1920-ban az olimpia átvette a vezetést az akkori egyetlen csapatverseny megrendezésével. Ebben az évben az 53 éves Clarence Von Rosen-t is magában foglaló svéd csapat győzött a versenyen. Az ő erőfeszítéseinek volt köszönhető, hogy a lovassport bekerülhetett az olimpiára 1912-ben.

1921 Létrejön a Nemzetközi Lovas Szövetség. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1920-as antwerpeni olimpiai játékok meglehetősen kijózanító tapasztalatait követően (az 1912-es stockholmi dicsőséggel összehasonlítva) az összes, nemzetközi szervezettséggel addig még nem rendelkező olimpiai sportágat meghívta egy háromnapos találkozóra Lausanne-ba 1921. május 28-30. között. A lovassport is a meghívottak között volt, tíz országból érkeztek küldöttek. A harmadik nap végén Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Svédország és Japán lovas szövetségei egy nemzetközi lovas szövetség létrehozásáról döntött, melyet még abban az évben, novemberben az első kongresszuson terveztek hivatalosan megerősíteni.

1930 A Nemzetközi Lovas Szövetség 1930-ban hozta létre az első Nemzetek Díja Naptárat, amely a következő 14 parádéhelyszínt tartalmazta: Berlin, Aachen, Nizza, Róma, Brüsszel, Lisszabon, Varsó, London, Luzern, Genf, Dublin, Boston, New York és Toronto. A harmincas évek a katonai csapatok küzdelmét hozta, melyek között a századforduló eleje óta már létező francia és olasz csapatok mellett az 1920-as évek végén létrejövő új csapatok, mint például az írek vagy a németek is megjelentek. Az 1930-as évek nagy párbaja a német és az ír csapat között zajlott. 1931-1938/1939 között a német csapatnak összesen 29 győzelme, míg az íreknek 22 győzelme volt. Az írek számára ez még így is hatalmas siker volt, ha figyelembe vesszük a német csapat rendelkezésére álló eszközöket és tenyésztési programokat.

A második világháborút követően néhány parádé kezdetben ugyan küzdött az újbóli talpra állásért, de hamarosan minden újra működött, és a rendszer mind méretében mind pedig hatókörében kiterjedt, évente mintegy 12-16 parádét megrendezve.

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Genfben (Svájc) 1929-ben megrendezett Nemzetek Díja verseny összes résztvevője

1965 A Nemzetközi Lovas Szövetség 1964 decemberében Brüsszelben tartott közgyűlésén az újonnan választott elnök, Edinburgh hercege egy olyan versenysorozat létrehozását javasolta, amely az év során megrendezett Nemzetek Díja versenyek eredményein alapulna. Felajánlott egy trófeát melyen felesége, II. Erzsébet királynő látható lóháton. A sorozat, amelyet végül Elnöki Kupának neveztek el 1965 és 1984 között került megrendezésre.

1985 1985-1986 között a Nemzetek Díja versenysorozat Fülöp Herceg Trófea néven futott. Az első bajnoki címet támogató együttműködést a Gucci cég írta alá, és a következő három évben a versenysorozatot Gucci Trófeának hívták. Ebben a három évben évente 17-szer rendezték meg a Nemzetek Díját. 1987-ben és 1988-ban Franciaország nyerte el a kupát, és azt 1989-ben az akkori győztesnek, Nagy-Britanniának adta át.

1995 őszén a koreai Samsung ipari konglomerátum bejelentette, hogy világszerte támogatást szeretne nyújtani a rendezvényekhez, és az elkövetkező kilenc évben a gátugrásban és a díjlovaglásban létrejövő két versenysorozat hűséges támogatója volt. A Nemzetközi Lovas Szövetség felajánlotta a Nemzetek Díja versenysorozat támogatását, és 1997. május 11-ig La Baule (Franciaország) adott otthont a Nemzetek Díja első rendezvényeinek a Samsung versenysorozatban.

Büszkeség és szenvedély…

2003 Amikor 2003-ban a Samsung Szuperliga a Nemzetközi Lovas Szövetség versenysorozatával nemzetközi szinten megjelent, kevesen tudták megjósolni, hogy vajon milyen hatást fog gyakorolni a sport világára. A Nemzetek Díja ekkor már majdnem 100 éve létezett, és az új forma – melynek minősítő rendszere arra épül, hogy a legjobb csapatok a legjobb helyszíneken versenyeznek – teljesen új életre keltette, és felpezsdítette a versenysorozatot, amely megragadta mind a lovasok, szervezők, mind pedig a nézőközönség fantáziáját, és egyben elnyerte csodálatukat.

2009 új kezdetet jelent a Nemzetek Díja életében 100 éves évfordulójának ünneplésével és egy új támogató, a Dubaiban működő Meydan fejlesztési csoport megjelenésével. Néhány izgalmas változás, mint például a résztvevő csapatok számának nyolcról tízre történő növelése, illetve az idény végén egy helyett két nemzeti csapat minősítése azzal az előnnyel jár, hogy a világ nagyobb területéről érkező nemzetek újabb csoportjai kapják meg a lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a versenyben, és magasabb szintre emeljék játékukat.

Visszanézve láthatjuk, hogy az igazi változások, átalakulások és ezek hatására az újítás képessége az, ami a Nemzetek Díja jelenleg ismert formáját létrehozta, és ami bizonyítja maradandó sikerét és varázsát.

A Meydan fejlesztési csoport a Nemzetközi Lovas Szövetség Nemzetek Díjának egyik alkalmas történelmi pillanatában érkezik, amely arra utal, hogy ez a versenysorozat nem csupán bejutott a világ elit sport versenysorozatai közé, de helyét szilárdan meg is erősítette közöttük.

A hivatalos nemzetközi lovasversenyek (CHIO) és a Nemzetek Díja versenyszám története Magyarországon

 

Mint minden sportág, a lovassport is hosszú utat tett meg az egymás közötti spontán versengéstől a nemzetközileg elfogadott, szigorú szabályok szerint zajló, teljesítményre és rekordra törekvő versenyzésig. Az első lovasversenyt, amelyet a modern lovassport előzményének tartanak, 1864. április 15-én tartották Dublinban. A programban díjlovaglás és terepverseny szerepelt. Ezt követte a Párizsban, 1866-ban tartott verseny, amely a következő években ötfordulós sorozattá fejlődött. Az első osztrák-magyar lovasversenyre 1873-ban, Pozsonyban került sor, majd 1874-től minden évben, Bécsben tartottak díjlovagló és díjugrató versenyt. Belgiumban 1881-ben, Olaszországban 1884-ben, Hollandiában 1886-ban, Németországban 1894-ben volt lovasverseny. A díjlovaglásokból, különböző követelményű díjugratásokból, fogatmérkőzésekből álló versenyt francia nevén „concours hippique”-nek hívták. Ez a név maradt fenn a lovasversenyek rövidítésében: CH.

A 19. században nemigen fordultak elő nemzetközi versenyek. Az elsőre az 1900-as párizsi világkiállítás alkalmával került sor, de csak a lovaspóló volt olimpiai szám. Az osztrák-magyar monarchia lovasai pedig első alkalommal az 1902-ben tartott torinói versenyen mérkőztek más nemzetek lovasaival. A londoni olimpia előkészülete idején (1907-ben megtartott Horse Show) már foglalkoztak a gondolattal, hogy a svéd Clarence Rosen gróf javaslatára a lovaglást is az olimpiai számok közé veszik, amire gróf Andrássy Géza, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke egy tiszteletdíjat adományozott. A díjat 1912-ben nyerte el Jean Cariou (FRA) százados, jelenleg Lausanne-ban őrzik, az Olimpia Múzeumban.

Noha az olimpián nem került sor lovasversenyre, egy évvel később, 1909-ben a londoni Olimpia Hallban, az International Horse Show keretében 3-3 lovassal Argentína, Belgium, Franciaország, Kanada, Olaszország, Nagy-Britannia között rendezték az első csapatversenyt. A szakirodalom ezt a versenyt tartja az első Nemzetek Díja versenyszámnak, amelyet még ugyanez évben az olaszországi San Sebastianban 5 fős équipek nemzetközi versenye követett. Az első világháború előtti, majd a háborút követő néhány évben a nemzetközi lovasversenyeken a résztvevő országok 2-4 lovasából álló csapatai közti versenyre a programban szereplő egyik legnehezebb versenyszámot hirdették meg, amelyet a rendező ország díjugratási feltételei, elbírálása szerint bonyolítottak le. A versenyek egységes szabályozására csak világháború után hozták létre a sportágak nemzetközi szervezetét, köztük a Nemzetközi Lovas Szövetséget (Fédération Equestre Internationale, FEI) 1921. november 21-én, Párizsban. Valamennyi nemzetközi szövetség előírása volt a nemzeti szövetségek megalakítása. A Magyar Lovas Szövetség elődje, a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége 1924. február 29-én alakult meg, azonban csak 1927. április 8-án vették fel a FEI tagjai sorába.

A FEI első tevékenysége az 1924-ben, Párizsban megrendezésre kerülő olimpián tartott lovasversenyek követelményeinek és elbírálásának kidolgozása volt. 1925-ben szabályozta a nemzetközi lovas mérkőzések megrendezésének feltételeit, elkészítette a nemzetközi szabályzatot, amelynek a nemzeti szövetségek szabályzataiban is érvényesülni kellett. A versenyeken szerzett tapasztalatok alapján ezek a szabályok évről-évre változtak, korszerűsödtek. Így a csapatverseny, a Nemzetek Díja feltételei sem voltak egyértelműen meghatározva. A magyar lovasok először 1924-ben, Berlinben indultak nemzetközi lovas mérkőzés csapatversenyében.

A FEI első alkalommal az 1928. augusztus 7-én, az amszterdami olimpia alkalmával tartott ülésén szabályozta a Nemzetek Díja versenyszám feltételeit. 1929. január 1-től kezdődően a Nemzetek Díját szigorúan a FEI szablyai szerint kellett tartani. Az akadályok száma legalább 12 és legfeljebb 16 lehetett, és legalább 16, illetve 20 erőkifejtésnek kellett lennie. Az akadályok magassága 1,25 m-től 1,40 m-ig terjedt, szélessége legfeljebb 4 méter lehetett. Az iram 400 m/perc volt.

A FEI 1930-tól kezdve jelentette meg Bulletinjét, amelyben a szabályok, a versenyszabályok változását, a kongresszusi határozatokat, a következő évi versenynaptárt és a hivatalos versenyek (CHIO) eredményeit közölték. A Nemzetközi Szövetség 1931-ben szabályozta a hivatalos (CHIO) és nem hivatalos (CHI) versenyek szabályait és névhasználatát. Hivatalos versenyek csak azok lehettek, amelyek a Bulletinben közreadott versenynaptárban szerepeltek. A CH elnevezésű versenyeken mindhárom lovas szakág (díjlovaglás, díjugratás és military, sőt fogatverseny) versenyszámait megtarthatták.

Magyarországon 1926-ban, a Margitszigeten rendeztek először nemzetközi díjugrató versenyt. A Kőbányán megnyitott Mezőgazdasági Kiállítás területén levő bemutató tér lovas pályáján tartották meg 1929-ben az első Nemzetek Díja versenyszámot. A következőre az 1935-ben rendezett nemzetközi találkozó nyitott alkalmat. A külföldi nemzetközi mérkőzéseken a magyar csapat több-kevesebb sikerrel rendszeresen indult. A két háború közti időszakban egy alkalommal, 1931-ben, Salzburgban nyert első díjat a Kánya Antal, Odescalchi Miklós, Platthy József és Schaurek Ottmár alkotta csapat, míg Schaurek Ottmár 1935-ben Aachenben volt egyéni győztese a számnak.

A FEI 1935-ben határozatot hozott, hogy a nemzetek évente csak egyszer rendezhetnek hivatalos versenyt (CHIO-t), s a Bulletin Officiel de la Fédération Equestre Internationale kiadványban csak olyan mérkőzés eredményeit közlik, amelyen legalább három különböző nemzet indult. Amennyiben ez a feltétel nem érvényesült, a versenyszámot nem nevezhették Nemzetek Díjának, helyette csapatverseny volt, amelynek lebonyolításában a Nemzetek Díjára vonatkozó szabályok voltak az érvényesek. Hosszú ideig érvényben volt, hogy a Nemzetek Díjában indult lovasok teljesítményét egyéni versenyzőként is értékelték, valamint, hogy a 3-fős csapatban egy csapattag két lovat is lovagolhatott (korábban volt olyan is, hogy két induló kettő-kettő lóval vett részt). A Nemzetek Díja versenyszám szabályzata sűrűn szóba kerül az FEI közgyűlésein, s kisebb-nagyobb szigorítások rendszeresek. Maga a versenyszám igen nagy tekintélyt vívott ki magának a lovasok és a közönség körében: „...átütő eredményt mégiscsak a Nemzetek Díjában elért eredmény jelent, és egy csapatnak az igazi fokmérője a Nemzetek Díjában mutatott ereje. ....” Írta Reznek Jenő, az örkényi lovaglótanár-képző egyik tanára 1938-ban. A hazai díjugrató sport eddigi legnagyobb eredményét is ebben a korszakban érte el, hiszen Sellő nevű lovával a nyolcszoros egyéni országos bajnok, Platthy József a berlini olimpián egyéni bronzérmet nyert.

A háború által megszakított lovasversenyek 1948-ban kezdődtek újra. A magyarok részére nem hivatalos nemzetközi mérkőzésen való részvételre csak 1953-ban került sor első alkalommal, Bukarestben. A Nemzetek Díja szabálya szerinti csapatversenyt a magyarok nyerték. Az 1956-os stockholmi lovas olimpiára készülő magyar csapat első hivatalos nemzetközi mérkőzésen való részvételére 1955-ben, Belgrádban került sor. 

1956 után, az egyre jobban enyhülő nemzetközi légkörnek köszönhetően mind több nemzetközi versenyen való részvételre nyílott alkalom. Az adminisztratív okok, kommunikációs nehézségek miatt a hivatalos versenyek meghirdetése nehézkes volt, ezért ezen szabályok betartásával igyekeztek a szomszédos országok nemzeti válogatottjai részére versenyt rendezni

Ezeknek a feltételeknek megfelelő, háború utáni első nemzetközi versenyt (CHI) Magyarországon, 1958-ban rendezték az Országos Mezőgazdasági Kiállítás programjaként, hivatalos (CHIO) versenyt – elsőnek a szocialista országok között – csak 1962-ben tarthattunk. A díjugrató mérkőzéseknek méltó környezetet, népes közönséget biztosított a kiállítás 80 x 120 méteres (a belső gyepes terület) állandó (bankek, vizesárok) akadályokkal rendelkező pályája, nézőtere, tribünje. A mérkőzés jelentőségét hangsúlyozta, hogy a FEI főtitkára, Chevalier H. De Menten, de Horné a mérkőzés egész tartama alatt Budapesten tartózkodott. Miként a külföldi sajtó, ő is nagyon pozitívan értékelte a versenyt. Ennek, valamint az Országos Lótenyésztési Felügyelőség munkatársai alkotta fegyelmezett és szakszerű rendezőgárdának, pályaszolgálatnak köszönhetően 1964-ben Magyarország rendezhette meg az Ifjúsági Díjugrató Európa-bajnokságot, amelyen az addigi ifjúsági Európa-bajnokságok legnagyobb mezőnye, 15 nemzet lovasai vettek részt. Az évtizedek során, 2000-ben kapott még hazánk korosztályos kontinensviadalra rendezési lehetőséget, amelyet már 22 ország részvételével, több mint húszezer nézővel rendeztek Hortobágyon. Az 1967-ben és 1970-ben tartott hivatalos nemzetközi versenyek után Európa egyik legszebb pályájának tartották. Az 1971-es Vadászati Világkiállítás alkalmával a díjugrató szakág rendezett hivatalos nemzetközi díjugrató versenyt, azaz CSIO-t, és emellett rendezték meg az első négyes fogathajtó Európa-bajnokságot. Ezzel a két kiemelkedő rendezvénnyel búcsúzott a kiállítási pálya, mert a Mezőgazdasági Kiállítás területét a Hungexpo jogelődjének adták át.

Az 1960-as római olimpián alkalmazták először azt a jelenben is élő elbírálást, miszerint a díjugratásban a nemzetek sorrendjét külön, a Nemzetek Díja versenyszámban elért eredmény alapján hirdetik ki. Korábban szakáganként, díjkiadás nélkül, az egyéni versenyzők pontjainak összesítésével állapították meg a végeredményt.

A szocialista országok között a lengyelországi Olsztynban (majd Sopotban) 1964-től, kelet-németországi Lipcsében 1966-tól, Csehszlovákiában pedig 1977-től rendeztek CSIO versenyeket. A pozsonyi nemzetközi díjugrató versenyre napjainkig sokszor a magyarországi CSIO verseny előtti vagy utáni hétvégén kerül sor. Pozsony közelsége és így a lovak szállításának könnyebbsége miatt megszokottá vált, hogy a résztvevő nemzetek a két hétvége között a fővárosokban maradtak, amely megoldás 2012-ben is újraéled.

A CSIO versenyek magyarországi felélesztését, főleg a csapatverseny, a Nemzetek Díjának megtartása érdekében napirenden tartották. A FEI 1975-ben életbe lépett Általános Szabályzata lehetővé tette a versenynaptárban is megjelenő, a nemzeti válogatottak részére megtartott nemzetközi ugró csapatverseny megrendezését. Ezzel a lehetőséggel élt Kiskunhalason a Határőr Dózsa Lovas Szakosztálya az 1982-től kezdve évente megtartott CSIO mérkőzéseivel, 1990-től 1996-ig viszont már a Világkupa fordulójával is összekapcsolt hivatalos nemzetközi ugróversenyt rendezett. Volt olyan, hogy még Ausztráliából is eljöttek kis hazánkba a díjugratók, az atlantai olimpia döntőjének öt résztvevő lovasa pedig a nyári bajnokság előtt a magyarországi Nemzetek Díját választotta felkészülési versenyként. A következő évtől 2003-ig a Világkupa magyarországi fordulójára és a hivatalos nemzetközi ugróversenyre a megújhodott Nemzeti Lovarda pályáján került sor. Legendás magyar győzelmet a teltházas, 1998-as Nemzetek Díja hozott, ahol az Angliából hazatért Turi József vezetésével, Sós Attilával, Hevesi Barnabással és Fodor Gáborral a németeket megelőzve, 11 csapatból tudott győzni a magyar kvartett, s a páratlan teljesítményt megtartva, egy hét múlva a pozsonyi Nemzetek Díját is megnyerte. 2003-ban pedig a Grundtner Gábor, Krucsó Balázs, Körmendi György és a jelenlegi szövetségi kapitány, a világbajnoki elődöntő bronzérmes, Szász Sándor második hellyel örvendeztették meg a Nemzeti Lovardába kilátogató, fergeteges hangulatot varázsoló magyar közönséget. A budapesti CSIO-k ebben az időszakban 10-15 ország részvételével zajlottak, ahol az európai országok mellett például 1999-ben még az Egyesült Államok négyfős csapata is átrepült az óceánon. 2004-ben és 2005-ben Kecskeméten, a széktói stadionban magánvállalkozásban tartották a hivatalos versenyt, míg 2006-tól 2008-ig újra Kiskunhalason, a város közepén, az egykori Határőr Lovardában folytatódott a magyarországi CSIO-k sorozata. Az utolsó, négy évvel ezelőtt lezajlott hazai Nemzetek Díja a Pirik Zsolt, Kövy András, James Wingrave, Horváth Balázs összeállítású magyar négyes győzelmével fejeződött be, amely a magyar díjugratóknak a háború utáni hetedik Nemzetek Díja győzelme volt.

A Nemzetközi Lovas Szövetség a versenysorozat meglepően nagy népszerűsége miatt kérte az európai országokat, hogy az egy országban évente egy alkalommal megrendezhető sorozat állomásainak az ország fővárosában, frekventált környezetben adjon otthont. A Budapest közepén álló, mára minden igényt kielégítő, szabadtéri centerpályát alkalmasnak találta a Nemzetközi Lovas Szövetség arra, hogy július közepén, Magyarországon először az utánpótlás korosztályok számára, majd a pozsonyi CSIO és a londoni olimpia előtt a Nemzeti Lovardában ismét életre keltse a magyarországi Nemzetek Díja sorozatot.

Vissza

 

                                                                                                

e-mail

averzio@gmail.hu

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
LINKEK

   AVERZIO-FOTO Saját, egyéb képalbum 

 

 

 

 

http://www.lovasszovetseg.hu/

Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete

 Díjugrató eredmények

 Military eredmények

 Díjlovaglás eredmények

 Fogat eredmények

 

http://www.dijugratoszakag.hu

http://military.lovasszovetseg.hu/

http://dijlovaglas.lovasszovetseg.hu

 EVENTING

 Zala megye lovasoldala

 Lovasok.hu

 


 

 

Tartalom


STITCHERS - Gyere és ismerd meg a Freeform csatorna sorozatát és annak színészeit! Épp San Diego Comic-Con lázban égünk!    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Naptár,Design!    *****    INGYENES HOROSZKÓP ELEMZÉS, ASZTROLÓGIA OKTATÁS! CSAK REGISZTRÁLNOD KELL!    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is H&#245;s! H&#245;sregék RPG    *****    Erdõszéli tudósítónk jelenti: Marculábi cica éjszakai felfedezõútra indult! Gyertek ti is! Részletek a Mesetárban!    *****    Születési horoszkóp 1000 Ft. 3 év elõrejelzés 1000 Ft. Párkapcsolati elemzés 1000 Ft. Óriási nyári akció csak nálam!!!    *****    Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lor    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Filmek itt!    *****    Ha szeretsz filmet nézni klikk ide! Klikk klikk    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    Megújult külsõvel vár Magyarország egyetlen Olicity rajongói lapja! Mindennap friss hírek a sorozatról és a párosról!    *****    Készítsd el saját horoszkópod ingyen,csak kattints!Fantasztikus akciók a fõoldalon,ezt nem szabad kihagyni! Látogas meg!    *****    BLOG, STORYK, KRITIKÁK, BESZÁMOLÓK, KEDVENCEK, DIVAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, LAKBERENDEZÉS, MINDEN AMI EGY BLOGRA KELL!    *****    Nyári akció,minden horoszkóp megrendelés 1000 Ft. Rendelj most szeretteidnek ajándék horoszkópot.Várlak az oldalamon!    *****    Gréti. 23. ExmisszusGyakornok. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. ErikKarlsson. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Azt mondják, hogy amikor egy fõnix meghal, a hamvaiból egy sokkal szebb, sokkal erõsebb madár születik&#8230;    *****    Fantasztikus nyári akció,minden horoszkóp megrendelés 1000 Ft. Rendelj most szeretteidnek ajándékot.Várlak az oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.