Abonyi Imre: A hajt�kir�ly (1919. okt�ber 30--1994-ben, 75 �ves kor�ban halt meg)

A magyar fogathajt� sport mai sikerei a m�ltban gy�kereznek, a nagy el�d�k tud�s�ra, tapasztalat�ra �p�lnek. A fogathajt� sport kih�v�sai igazi egy�nis�get ig�nyeltek, olyanokat, akik energi�jukkal, tehets�g�kkel �s fegyelmezetts�g�kkel alkalmass� v�ltak kiemelked�, vil�grasz�l� eredm�nyek el�r�s�re. Ilyen egy�nis�g volt Abonyi Imre, a n�gyes fogathajt�s egyik legnagyobb alakja, aki 1966 �s 1976 k�z�tt a vil�g legjobb versenyz�je volt.

Brili�ns tehets�ge �s felk�sz�lts�ge folyt�n olyan brav�rokra volt k�pes, ami alapj�n mind a sportszakma, mind a k�z�ns�g kedvenc�v� v�lt. 1919. okt�ber 30-�n sz�letett a Bugacpuszta melletti B�cs�n, Greskovics Imrek�nt. A Greskovics csal�d f�lm�vel�ssel foglalkozott, �s t�bb mint 300 �vvel ezel�tt telepedett le Csongr�don. �desapja, Greskovics Ferenc, feles�ge sz�l�faluj�ba, B�cs�ra k�lt�z�tt, �s itt v�gezte el elemi �s k�z�piskol�it. A Szarvasi �llatteny�szt�si F�iskola elv�gz�se ut�n t�nyleges katonai szolg�latra vonult be Szentesre a husz�rokhoz, ahonnan az orosz frontra vez�nyelt�k. Ekkor z�szl�si rangja volt, hadifogs�gba esett, �s csak 1947-ben ker�lt haza.

Hazaj�vetele ut�n fuvaroz�ssal foglalkozott, majd csal�di birtokon, B�cs�n �s Bugacon gazd�lkodott. 1950-ben, a h�zass�gk�t�s�t k�vet�en feles�g�vel Csongr�don telepedett le. Ekkor vette fel az Abonyi nevet is.

1953-ban Szilv�sv�radra ker�lt a lipicai m�neshez. El�sz�r csik�sk�nt dolgozott, majd p�r �v m�lva a m�nes vezet�s�vel b�zt�k meg. Szilv�sv�radi �vei alatt ker�lt k�zeli munkakapcsolatba unokab�tyj�val, Abonyi L�szl�val, aki a csipk�sk�ti csik�telep vezet�jek�nt kiemelked� elm�leti �s gyakorlati szakemberk�nt seg�tette Abonyi Imre szakmai �s sportp�ly�j�t. � ind�totta el a sportol�i p�ly�n, �s � k�sz�tette fel a hazai �s a nemzetk�zi versenyekre. 1969-ben Kecskem�tre ker�lt a Magyar-Szovjet Bar�ts�g Termel�sz�vetkezetbe, mint l�teny�szt�. K�s�bb a Bugaci M�neshez, ahol szint� egy�tt dolgozott unokab�tyj�val, Abonyi L�szl�val. Itt az akkori vezet� szabadkezet adott a k�t Abonyinak teny�szt�i �s sportmunk�j�hoz.

A l�teny�szt�s mellett a magyar sz�rke marha �s a rackajuh-teny�szt�ssel is eredm�nyesen foglalkoztak, de Magyarorsz�gon az els�k k�z�tt figyeltek fel a lovasturizmus adta lehet�s�gekre is. A Bugaci M�nesnek meghat�roz� szerep volt �let�ben a k�s�bbiekben is, majd innen ker�lt nyugd�jba.

Sportol�i p�lyafut�s�t d�jugrat�k�nt kezdte, k�s�bb orvosi tan�csra lovas szak�gat v�ltoztatott, �s a fogathajt�st v�lasztotta. Az 1963-t�l indul� sportkarrierje eredm�nyess�g�ben unokab�tyj�n k�v�l meghat�roz� szereppel b�rt Pettk�-Szandtner Tibor szakmai �s szellemi nagys�ga, gyakorlati �tmutat�sai. 1966-ban �rte el els� nagyobb sikereit, majd ezek ut�n 1967-ben a v�logatott keretben olyan t�rsakra tal�lt, mint K�d�r L�szl� �s Szentmih�lyi Ferenc, akik a ’60-as �vek legnagyobb fogathajt� klasszisai voltak. Az akkori szab�lyok szerint a maratoni akad�lyok ker�lget�s�vel egy, a main�l egyszer�bb �s gyorsabb versenytemp� v�lt lehet�v�, ami alapj�n az a versenyz� volt a legjobb, aki a legr�videbb id� alatt �rt c�lba.

A k�lf�ldi versenyeken is a legjobb id� volt az alapid�, �s ahhoz b�ntett�k a t�bbiek eredm�ny�t. �gy ha gyeng�bb is volt valaki a d�jhajt�sban, a maratoni versenysz�mban be lehetett hozni a h�tr�nyt. Abonyi Imre els� k�lf�ldi verseny�v�ben, 1967-ben gy�z�tt Aachenben, ami fantasztikus sikernek sz�m�tott, �s az azt k�vet� hamburgi versenyen is 6.-k�nt v�gzett. Egy �vvel k�s�bb, 1968-ban, majd ’70-ben �s ’71-ben a rangos hamburgi versenyeken sorra maga m�g� utas�totta a vet�lyt�rsait �s szerzett dics�s�get a magyar teny�szt�snek �s a fogathajt� sportnak. 1970-ben megh�v�st kapott a Magyar Sz�vets�g Sv�jcba, luzerni nagy nemzetk�zi fogatversenyre, ahol Abonyi Imre f�l�nyesen megnyerte a versenyt, �s elindult a vil�gh�rn�v fel� az akkor sz�rke �get�ket hajt� versenyz�. Ek�zben a Magyar Derbyt is megnyerte 1966-ban, 1967-ben, 1968-ban �s 1970-ben.

Br�sszelben a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g (FEI) 1969. decemberi kongresszus�n F�l�p edinburghi herceget v�lasztotta eln�k�v�. Ez a kongresszus hat�rozatot hozott a n�gyes fogathajt�s hivatalos verseny�gg� val� elismer�s�r�l, ami �ri�si jelent�s�g� volt a sport�g fejl�d�s�ben. Az akkori hat�rozat szerint p�ratlan �vekben Eur�pa-, a p�ros �vekben vil�gbajnoks�g ker�l megrendez�sre. F�l�p herceg, a sz�vets�g eln�ke az 1970-es br�sszeli kongresszuson mindj�rt Magyarorsz�got k�rte fel az 1971-es, els� Eur�pa-bajnoks�g megrendez�s�re, amit a kongresszus elfogadott. Ez k�ts�gk�v�l nagy elismer�st jelentett sz�munkra. Abonyi Imr�nek az 1971-es �v szint�n nagyon sikeresnek sz�m�tott: megnyerte a N�met Hajt� Derbyt Hamburgban, gy�zni tudott Windsorban, II. Erzs�bet, Nagy-Britannia kir�lyn�je verseny�n, �s f�l�nyes egy�ni gy�zelmet aratott a Budapesten megrendezett I. Hajt� Eur�pa-bajnoks�gon. Az Abonyi Imre, F�l�p S�ndor �s Papp J�zsef alkotta magyar g�rda csapatban is elhozta az arany�rmet. K�vetkezett a sport szak�g els� vil�gbajnoks�ga 1972-ben, a n�metorsz�gi M�nsterben. A magyar versenyz�k a d�jhajt�sban �s a maratoni versenysz�mban j�l szerepeltek, de az utols� versenysz�mban, az akad�lyhajt�sban a kocsijaink ker�kagyt�vols�ga miatt h�tr�nyba ker�ltek. T�rt�nt ugyanis, hogy az akad�lyhajt�sban 30 cm-t adtak a h�ts� ker�k nyomt�vj�hoz A hagyom�nyos magyar kocsik ker�kagya legal�bb 15-15 cm-t ny�lt ki mindk�t oldalon. �gy a kapuk k�z�tt �thajtani m�v�szet volt. Abonyi Imre 4. lett, �s az Abonyi Imre, F�l�p S�ndor �s Szentmih�lyi Ferenc �ssze�ll�t�s� csapat szint�n negyedikk�nt v�gzett. 1973-ban ism�t nyerni tudott a jelent�s rang� aacheni versenyen, m�g az ez �vi windsori Eur�pa-bajnoks�gon 4. lett. Az 1974-es, sv�jci, fraunfeldi vil�gbajnoks�gon 5. helyez�st �rt el a kecskem�ti Termel�sz�vetkezet lipicai apas�g�, v�s�rolt sz�rk�ivel. Abonyinak ez a vil�gbajnoks�g nem �gy siker�lt, mint ahogy szerette volna, de F�l�p S�ndor egy�niben arany�rmesk�nt v�gzett.

1975-ben a nagy versenyek k�z�l a Lengyelorsz�gban rendezett sopoti Eur�pa-bajnoks�g �jb�l nagy sikert hozott Abonyinak. Nagy k�zdelemben egy�ni els� helyezett lett, m�g az Abonyi, B�rdos, Muity �ssze�ll�t�s� csapatban szint�n a dobog� legmagasabb fok�ra �llhatott fel. A sopoti Eur�pa- bajnoks�g ut�n legk�zelebbi harcost�rsa, tal�n legjobb bar�tja, Nycsev�, a gy�ny�r� sz�rke Orlov �get�m�n elveszt�se nagy gondot �s m�g nagyobb f�jdalmat okozott a hajt�nak. A vil�g egyik legh�resebb fogatlova, amely olyan sz�pen illett Abonyi lipicai lovai k�z� – maraton szakasz n�lk�l�zhetetlen lova – bels� v�rz�sben kim�lt, �s ez �rz�keny vesztes�get jelentett az 1976-os hollandiai, apeldoorni vil�gbajnoks�gra k�sz�l� versenyz�nek. T�bb mint harminc l� kipr�b�l�sa ut�n megtal�lta Nyicsev� ut�dj�t Zuzm� szem�ly�ben, aki nem volt sem a fogat vez�regy�nis�ge, sem annyira tehets�ges, mint el�dje. De h�rom h�napos munka ut�n utaznia kellett Hollandi�ba. Az 1976-os apeldoorni vil�gbajnoks�g el�tt val�sz�n�s�teni lehetett, Abonyi Imre versenyz�i p�lyafut�sa a v�g�hez k�zeledik.

K�zel 58 �vesen, f�j�, reum�s csukl�kkal k�szk�dve tervezte, hogy a vil�gbajnoks�g ut�n befejezi akt�v sportp�lyafut�s�t, �s �tadja hely�t a fiatal versenyz�knek. Apeldoornt sz�p b�cs�z�snak sz�nta, amit t�l is teljes�tett. Egy�ni vil�gbajnoki arany�rmes lett, �s a holland kir�lyn� hajt�kir�lynak koron�zta Abonyi Imr�t. Mellette az Abonyi Imre-B�rdos Gy�rgy-F�l�p S�ndor csapat tagjak�nt szint�n arany�rmesk�nt v�gzett utols� nemzetk�zi verseny�n. Enn�l szebb befejez�se egy sportkarriernek keveseknek adatik meg, de ez alapvet�en Abonyi tehets�g�nek �s emberi tisztess�g�nek volt k�sz�nhet�. Az �vek sor�n Abonyi Imre �s F�l�p herceg k�z�tt igazi, a k�lcs�n�s tiszteleten alapul� emberi �s sportbar�ts�g alakult ki a fogathajt�s kapcs�n. Ennek jelek�nt, az 1978-as kecskem�ti vil�gbajnoks�gon F�l�p herceg versenyz�k�nt Abonyi Imr�t k�rte fogat�ra versenyb�r�nak. Amikor �vekkel k�s�bb a kir�lyn� hivatalos l�togat�sra, Magyarorsz�gra �rkezett, F�l�p herceg k�s�ret�ben Bugacra is ell�togatott. Ez a l�togat�s a Bugacon �l�, de m�r betegesked� Abonyi Imr�nek sz�lt, a r�gi harcost�rsnak, sok-sok felejthetetlen eml�k� verseny gy�ztes�nek, �nnepeltj�nek.

1977-ben ugyan v�gleg befejezte versenyz�i p�ly�j�t, de kapcsolata nem szakadt meg a fogathajt�ssal, hiszen tud�s�t, versenyz�i rutinj�t, tapasztalatait �tadva seg�tette Juh�sz L�szl�t �s B�lint Mih�lyt, akik klasszisversenyz�kk� v�lva h�l�lt�k meg Abonyi seg�t� sz�nd�k�t, tiszta emberi megnyilv�nul�s�t. A hajt�kir�ly a mai modern fogathajt� sport egyik legnagyobb egy�nis�ge, akinek az �lete elv�laszthatatlan kapocsk�nt k�t�d�tt a l�hoz, a fogatsporthoz. 1994-ben, 75 �ves kor�ban halt meg.

B�cs�ztat�s�n, a bugaci temet�ben sok ezer tisztel�je volt jelen, k�zt�k a magyar �s k�lf�ldi lovasvil�g ismert szem�lyis�gei, volt versenyz�t�rsai �s a sportvezet�s meghat�roz� szem�lyei. A sok koszor� �s vir�g k�z�tt ott volt az angol kir�lyi csal�d �s F�l�p herceg hatalmas, patk� alak� koszor�ja is, amelyet az angol k�vets�g attas�ja helyezett el.

Abonyi Imr�t �rdemeihez m�lt�an legkedvesebb tan�tv�nya, Juh�sz L�szl� vil�gbajnok n�gyes fogattal vitte utols� �tj�ra. Eml�k�nek tisztelegve, 1997-ben a Fogathajt� Szakbizotts�g Bar�ti K�re �s a Bugaci M�nes Kft. „Eml�kt�bl�t” avatott fel a Bugaci M�nes ist�ll�j�nak fal�n, a magyar lovas �let kiemelked� szem�lyis�ge el�tt tisztelegve.

Eredm�nyt�bl�zat 1971. 1. helyez�s EB Budapest (egy�ni + csapat) 1972. 4. helyez�s VB M�nster (egy�ni + csapat) 1973. 4. helyez�s EB Windsor (egy�ni + csapat) 1974. 5. helyez�s VB Fraunfeld (csapat) 1975. 1. helyez�s EB Sopot (egy�ni + csapat) 1976. 1. helyez�s VB Apeldoorn (egy�ni + csapat)

Jelent�s nemzetk�zi versenyeredm�nyek: 1967. 1. Aachen, 1968. 1. Hamburg, 1970. 1. Hamburg, Luzern, 1971. 1. Hamburg, Windsor, 1973. 1. Aachen

Magyar Derby gy�zelmek: 1966, 1967, 1968, 1970.

�rta: Herneczky Frigyes, Dr. P�l J�nos

 Vissza