Dr. Papp Tibor István...

1974-1992-ig a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát termelési igazgató helyetteseként végül megbízott vezérigazgatóként közel 20 évig irányította a termelést, beleértve a lótenyésztési ágazatot is. A II. világháborút követően egyes vélemények szerint Ő volt az első olyan vezető Mezőhegyesen, aki a lótenyésztést nem megtűrtként, hanem rangjához méltóan kezelte és támogatta. Ebben az időszakban Mezőhegyesen 600-800 egyedet számlált a lóállomány, mely a Mezőhegyesi Sportló, a Nóniusz és az Ügető fajtákból tevődött össze. Dr. Papp Tibor István és a lótenyésztést irányító szakmai vezetés fontosnak tartotta a tenyésztésen túl a csikók intenzív felnevelését és kipróbálását objektív Saját Teljesítmény Vizsgálaton (STV) keresztül, illetve a lovak versenyeztetését. Ezt a munkát főleg Mezőhegyesi lovasokra bízták, mint Balogi András, Krucsó Ferenc, Sovák Péter, Gróf Lajos, Hangyál Lajos, Bogár István, Hercegfalvi Tibor vagy Szász Sándor, illetve olyan lovasokat hívtak Mezőhegyesre, mint Ákos Ajtony vagy Kovács Szilveszter. Számos kiváló Mezőhegyesi lóval látták el a BLK, a Budapesti Honvéd és a Határőr Dózsa versenyzőit is.
Ekkor még nem áramlott a „nyugati” genetika az országba úgy, mint ma, viszont Mezőhegyes kiváló Nyugat Európai kapcsolatain keresztül alkalmas csatornát biztosított, így Mezőhegyes látta el az országot jelentős részben a Nyugat Európai tenyészetekből származó lovakkal.
Felismerte a jelentőségét és megteremtette az anyagi feltételeit és tevékeny szerepet vállalt mind a sportló tenyészés számára a Holsteini kanca és mén, mind az ügető tenyésztés számára mén importok beszerzésében. Magas szinten kooperált a legjobb genetika megszerzésében és az országban történő elterjesztésében.
Ezekből az importokból születtek olyan lovak, mint Many, Randi, Kemál-36 vagy Hermina. Ebben a munkában Dr. Papp Tibor István olyan emberekkel dolgozott együtt, mint Dr. Kollár Kornél ezredes, Hirling József ezredes, Herczog Emil, Dr. Szollár István, Kótun Károly vagy Hargitai Mátyás. Ehhez az időszakhoz és az Ő nevéhez is fűződnek Krizsán Sándor és az Aldato-Nonius négyes fogat kiemelkedő nemzetközi sikerei, a Mezőhegyesi ügető tenyésztés eredményei, 6 Ügetőderby győzelemmel, vagy az 1980. évi Moszkvai Olimpiai részvétel, ahol két szakágban 4 Mezőhegyesi ló versenyzett. A fenti eredményeknek is köszönhető, hogy 1984-ben Mezőhegyesi sportló néven egy új fajta nyert Állami fajtaelismerést, mely fajta nemesítői közt Dr. Papp Tibor neve szerepel, Gergely Imre, Dr. Török Imre és Dr. Hajtman Pál mellett.
Ezt az időszakot dolgozta fel a kétszer is kiadásra került Mezőhegyes lótenyésztésének története 1785-1985-ig című könyv, melyet Dr. Papp Tibor István vezetésével egy kiváló munkacsoport készített.
Megalakították a Mezőhegyesi Sportlótenyésztő Gazdasági Társaságot, melyben olyan tenyészetek vettek részt, mint Enying, Dalmand, Bóly, Gyula vagy Orosháza.
A Magyar Lovas Szövetség alelnöke, illetve a Magyar Lovas Szövetség tenyésztői bizottságának elnökeként. 1988-ban Széchenyi István emlékéremmel díjazták.
Egy német szakember 1988-ban egy szakmai értékelésben ezt írja róla:„ A lótenyésztést és a lovassportot Dr. Papp Tibor a jelen megváltozott körülményeinek megfelelően szenvedélyesen támogatja” Úgy gondolom, hogy a Mezőhegyesi gazdaság termelési igazgatóhelyetteseként és a lótenyésztés irányítójaként közel 20 évig ezzel a hozzáállással, szorgalmával és pontosságával tudott valamit hozzátenni a Mezőhegyesi és a Magyar lótenyésztés évszázados múltjához és eredményeihez.