Kov�cs Szilveszter   (1958---) 

Kov�cs Szilveszter neve nem ismeretlen sem a lovassportban, sem a l�teny�szt�sben, hiszen k�t fia, Kaarlo �s Henri kiv�l� fiatal d�jugrat�k, sikereiket a magyar �lmez�nyben sajnos ritkas�gsz�mba men�en, saj�t teny�szt�s� magyar sportlovaikon �rik el. Kov�cs Szilvesztert, t�bbek k�z�tt ennek k�sz�nhet�en, nemr�giben bev�lasztott�k a Magyar Sportl� Teny�szt�k Egyes�let�nek eln�ks�g�be. Ebb�l az alkalomb�l k�rt�k egy hosszabb besz�lget�sre.

Kezdj�k egy id�utaz�ssal. Hogyan is kezd�d�tt? 1958-ban sz�lettem. �gy gondolom, hogy ez m�r kezdete egy olyan kornak, amikor a teny�szt� m�r kicsit tiszt�bban l�tja a l�teny�szt�s probl�m�it. Szegeden sz�lettem iparos csal�dban, a sz�leim lovakkal dolgoztak. Nagyap�m postakocsizott, k�s�bb fuvaros lett. Nekem gyerekkoromban meg kellett szoknom az al�zatot, a megbecs�l�st a l�val szemben, hisz ha egy munkat�rsunknak tekintett n�gyl�b� beteg lett vagy elpusztult, az eg�sz csal�d megsiratta. K�s�bb fel engedtek �lni az otthoni munkalovak h�t�ra, �s nagyap�m, mivel husz�r volt a katonas�gn�l, rendszeresen tan�tott. Akkort�jt m�r m�k�d�tt Szegeden a lovasiskola, �s engem, l�tv�n �rdekl�d�semet, 10 �ves koromban a sz�leim elvittek oda, �s ott kezdtem el sportol�s szer�en lovagolni. Els� edz�im Rapcs�nyi Mikl�s �s Laurinyec Mih�ly voltak. Azt mondt�k, �gyes vagyok, �gy egy-k�t �ven bel�l m�r versenyezhettem is. Emellett benne voltam a helyi voltizs csoportban, �s itthon fogatban is hajtottam lovat. �gy azt�n t�bb oldal�t is megismertem a l�val val� foglalkoz�snak, sportnak. A k�s�bbiekben a lovagl�s meg�t�l�se j� ir�nyba v�ltozott Magyarorsz�gon, �s m�r nem sz�m�tott el�t�lend�nek a lovaz�s, �gy azt�n saj�t lovam is lehetett. Kezdtem a saj�t l�bamra �llni, �s 18 �vesen saj�t l�val szinte els�k�nt kezdtem el versenyezni a k�rny�ken. Ez 1976 k�r�l volt. B�r politikai v�ltoz�s m�g nem t�rt�nt, de �n. "l�teny�szt�si szakcsoportokba" t�m�r�lve a lovak saj�t tulajdonban maradhattak, �gy lehetett versenyezni is vel�k. Profi szinten azonban csak az �llami gazdas�gok �s a nagyobb lovasklubok versenyz�i tudtak lovagolni. A versenyek ebben az id�szakban m�g nagyon csal�diasak voltak. Nem volt nevez�si d�j, igaz, p�nzd�j sem. M�s volt a versenyz�s l�gk�re is. Ma m�r sok mindent anyagi �rdekek ir�ny�tanak. Mi a v�lem�nyed a mai lovasokr�l? A lovak szeretete ut�n minden lovasembert szeretek �s tisztelek, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen szak�gban versenyez, vagy egyszer�en csak l�tart�, aki nagyon szereti a lovat. Ha viszont nem j�l b�nik a lov�val, azt bizony sz�v� teszem. Azt az�rt nem �rt tudni, miel�tt m�g a mostani fiatalok azt hinn�k, hogy csak a mai modern, m�regdr�ga lovakkal �s felszerel�ssel lehet versenyezni, hogy azel�tt is voltak j� lovak �s lovasok. Persze ma m�r minden a p�nz k�r�l forog a lovassportban, �s erre sz�ks�g is van, mivel a l�tart�snak �ri�si k�lts�gei vannak. Ezeket a k�lts�geket azonban versenyeztet�ssel megkeresni hazai viszonyok k�z�tt ill�zi�. Tudni kell azt, hogy nagyobb p�nzt csak magasabb kateg�ri�j� versenyen lehet nyerni, �gy akit t�bbsz�r kudarc �r, az bizony id�vel lemorzsol�dik. P�ld�ul, ha mi 3-4 l�val elmegy�nk egy �tlagos versenyre, ez k�r�lbel�l 80 000 forintba ker�l. Sajnos ma �ltal�noss�gban �gy n�z ki a versenyek d�jaz�sa, hogy ha a gyerekeim egy-k�t els� helyet szereznek, �s ezenk�v�l n�h�ny helyez�st, akkor "csak" 30-40 ezer forint m�nusszal z�rjuk a h�tv�g�t. Ez �gy �rzem, kicsit igazs�gtalan eloszt�s. De csin�ljuk, hiszen az �let�nk a lovassport. Hogyan kezdt�l el teny�szteni? Tudatosan v�lasztottad ki az �llom�nyt? Amikor a teny�szt�ssel kezdtem foglalkozni, 28 �ves voltam. Ez n�lam �gy alakult, hogy el�sz�r profi lovas voltam Mez�hegyesen, 1984-85-ig. Napi 6-7 lovat lovagoltam. Itt �kos Ajtony, Balogh Andr�s volt az edz�m. Sokat tapasztaltam, tanultam t�l�k, azonban az a l�gk�r, ami ott kialakult, nem tetszett, ahogyan az sem, hogy az eredm�nyes lovasok al�l sorra kivett�k a j� lovakat �s eladt�k. Tapasztaltam azonban azt is, hogy a m�nesben sok id�sebb, j� sportp�lyafut�ssal rendelkez� kanca (20 �v k�r�li l�) �llt m�g a teny�szt�sben (pl. Vadr�zsa, Balerina, Artemisz), �s b�r nem voltak olyan izmosak, mint f�nykorukban, m�gis �leter�s csik�kat ellettek. Ma sokan azt mondj�k a 6-7 �ves l�ra, hogy meg�regedett, mert a csik�fog�t �pp akkor hagyta el, pedig ez nem �gy van. 10 �ves kor ut�n kell elkezdeni teny�szteni a kanc�t, addig versenyezzen, �s ez id� alatt sok inform�ci�t gy�jthet�nk r�la, �s ut�na keress�nk hozz� megfelel� m�nt. 1985-ben megn�s�ltem. Feles�gemmel, aki finn sz�rmaz�s�, de itt tanult l�teny�szt�st, vett�nk egy tany�t. Pr�b�ltunk lovakat v�s�rolni, de nagyon nagy volt az �r az �ltalam Mez�hegyesen lovagolt lovak, �s a v�s�rokban kaphat� lovak k�z�tt, minden tekintetben. El�sz�r nyers csik�kat v�s�roltam, �s bizony nagyon sokat k�nl�dtam vel�k. Neh�z �vek voltak, m�g r�j�ttem, hogy az igazi j� lovat nem a v�s�rban kapom meg. M�gis az els� kis kanc�mat, amely annyira kit�nt az elad� lovak k�z�l kisug�rz�s�val, v�s�rban vettem 1986 �sz�n, 19 500 forint�rt. K�s�bb ismertem meg a v�rvonal�t (Imamalom xx-Szaladin xx). Ez a l� azt�n h�t ut�dot adott. T�bbek k�z�tt Robinsont, Lenpit, Lizt. Azonban, hogy az ember egy ilyen teny�szkanc�t tudjon v�s�rolni, tapasztalt szemre �s �ri�si szerencs�re van sz�ks�g. Visszat�rve a teny�szt�sre, feles�gemnek volt egy sv�d f�lv�r trakehneni kanc�ja, ez volt a m�sik vonalalap�t�, Ibrissa. T�le van Kalevala, egy Kem�l xx ut�ni csik�nk. A teny�szkanc�inkon gyerekeim megtanultak lovagolni, ez j� volt a vemhes kanc�knak is, hisz j�lesett nekik a k�nny� mozg�s. A teny�szt�sen kereszt�l hamar el�rt�nk a versenyz�shez. Magam az akt�v versenyz�st m�ra m�r abbahagytam, k�t fiam, Kaarlo �s Henri l�pett a helyembe, �n pedig pr�b�lom �ket lentr�l seg�teni. Eredm�nyeikben visszakapom t�l�k azt az �r�m�t, amelyet �n is �rezhetn�k, ha a nyeregben maradtam volna. A gyermekeim kem�nyen dolgoznak. Ez az, amit sok mai fiatalb�l hi�nyolok, hogy feladj�k a k�nyelmes �letet, �s lemenjenek egy tany�ra, ak�r hozz�nk is, �s megtanulj�k a lovakkal val� b�n�sm�dot, az al�zatot a l�val val� foglalkoz�sban. Sokan irigylik a fi�k sikereit, de hogy ezt mennyi munk�val �rt�k el, arra kevesen gondolnak. A hajnali kel�sekre, az iskol�ba indul�s el�tti ist�ll�munk�ra �s az edz�sek ut�ni, k�s� est�be ny�l� tanul�sokra. Melyek ezek a sikerek? Kaarlo Penny nev� lov�val h�rom ifi EB-n is r�szt vett, �s most utols� �ves ifik�nt a negyedik el� n�z. Az EB-ken j�l nyomon k�vethet� volt a lovasok �s a lovak fejl�d�se, a modern p�lya�p�t�s technik�ja - �s mindezt bel�lr�l figyelhett�k meg. A nemzetk�zi v�rkering�sbe val� bekapcsol�d�s nagyon fontos, hisz csak �gy tudunk l�p�st tartani a fejl�d�ssel. Itt is igaz az a szlogen, hogy „aki kimarad, az lemarad”. K�t fiam az ifi ob-n arany- �s ez�st�rmes lett, a tanint�zeti ob-n Henri arany�rmes, Kaarlo bronz�rmes. Koroszt�lyos ob-n Henri els� lett Baccara nev� lov�val. Egy �v m�lva szint�n es�lyes az ifi EB-n val� indul�sra. A Kaarlo �ltal versenyzett Penny (Ramzes III-80-Pezeta-Korhely 57) saj�t teny�szt�s� lovunk, m�g Henri nagyrem�ny� lov�t, Baccar�t (Kem�l 36-Betty) a valamikori orosh�zi D�zsa Tsz teny�sztette. Kiscsik� kora �ta ismert�k, �s addigi p�lyafut�s�t nyomon k�vett�k, miel�tt megv�s�roltuk. Itt meg kell eml�tenem, hogy Betty maga is 1,50 m-en versenyz� kanca volt. A fi�k sikere �rdek�ben harmadik gyermekem, Anna, nagyon sok �ldozatot v�llal. Hozz� kell tenni, hogy semmivel sem lovagol rosszabbul testv�rein�l, csak sajnos a versenyeztet�s�t jelenleg nem tudom finansz�rozni. Az eml�tetteken k�v�l vannak m�g lovak tartal�kban? Sok fiatal lovunk van, amib�l lehet v�logatni, ha esetleg a toplovakkal t�rt�nik valami. Egy l�val versenyezni el�g rizik�s, a l�anyagban is kell h�tt�rnek lennie, mert ez a versenyz�s elengedhetetlen felt�tele. Az idei �vben bev�lasztottak az MSLT Orsz�gos Egyes�let�nek eln�ks�g�be. Mi a feladatod? Hogy l�tod a sportl�teny�szt�s �s d�jugrat�s kapcsolat�t? �n ugyan�gy l�tom a helyzetet, mint miel�tt beker�ltem az eln�ks�gbe. A n�zetem nem v�ltozott, de tal�n alaposabban megismerkedem az alapszab�lyzattal. Szeretn�k a gyakorlatban a teny�szt�t�rsak sz�m�ra hasznosan tev�kenykedni, �s az �vek alatt �sszegy�lt tapasztalataimat �tadni. Mivel jelen vagyok a teny�szt�sben �s a sportban is, tudom, hogy a m�g�ttem l�v� �lettapasztalat mindenk�ppen tanuls�gos egy sportl�teny�szt� sz�m�ra. Abban, hogy elv�llaltam az eln�ks�gi tags�got, az is motiv�lt, hogy magam is kisteny�szt� vagyok, �s szeretn�k a hozz�m hasonl� kisteny�szt�k �rdek�ben is sz�t emelni, napi probl�m�ikat az eln�ks�ggel jobban megismertetni. Mindenk�ppen szorgalmazom majd a kanca�llom�ny er�s�t�s�t, hiszen ma m�r a vil�g legjobb fedez�m�njei vagy m�lyh�t�tt sperm�i el�rhet�ek, de megfelel� kanc�t tal�lni nagyon neh�z. Kev�s az elit kanca, olyan, amelyik versenyen az 1,40-1,50-et tudja, j�, ha t�z ilyen van az orsz�gban. Tal�n ennek az is az oka, hogy mindig a m�neket dot�lj�k, az elit kanc�kat nem, holott „ma m�g mindig a kanca elli a csik�t”, �s ez �gy is marad. Az �n v�lem�nyem, hogy a kancatulajdonos az igazi teny�szt�, � v�llal nagyobb �ldozatot �s rizik�t is. Tudn�k seg�teni a kik�pz�sben, valamint a region�lis kancab�r�latokn�l szint�n, de ezek a feladatok m�g csak most k�rvonalaz�dnak. A sport �s teny�szt�s nem nagyon bar�tkozik egym�ssal, de ha nem tudunk egym�s fel� kompromisszumos l�p�seket tenni, akkor nagyon nagy h�tr�nyba ker�l�nk a nemzetk�zi teny�szt�sben �s sportban egyar�nt. Nagyon sok tennival�nk van a kik�pz�sben, a lovastud�sban, v�ltoztatnunk kell a szeml�let�nk�n. Alig van j� edz�, nincsenek b�zisok, ahol a fiatal lovakat kik�pezn�k, �s nem pedig t�nkretenn�k. Nincsenek a fiatal lovasoknak �sszevont edz�t�borok, a versenyeken nincs k�l�n dot�lva a magyar teny�szt�s� l�val el�rt eredm�ny, ugyan�gy d�jazz�k, mint a k�lf�ldr�l nagy p�nz�rt v�s�rolt l�val el�rt eredm�nyt. �gy l�tom, hogy addig, am�g az �llam abban b�zik, hogy mindenki a saj�t p�nz�n �zi ezt a sportot, �s semmif�le �llami seg�ts�g nincs a legjobb feln�tt �s ifj�s�gi lovasoknak, akkor elmozdul�sr�l aligha besz�lhet�nk, legfeljebb er�lk�d�sr�l. Mi nagyon szeretj�k a lovakat, lovassportot, de ebbe ilyen felt�telek mellett bele lehet rokkanni. Nem egys�ges t�mogat�sra lenne sz�ks�g, hanem arra, hogy aki nap mint nap k�sz�l az �lsportra, azt hozz�seg�ts�k ahhoz, hogy min�l el�bb nemzetk�zi szinten megm�rettessen �s dics�s�get szerezzen haz�nknak. Mi, lovasemberek a lovak�rt �l�nk, de a lovakb�l szeretn�nk meg�lni is, persze nem �gy, hogy azt a fiatal lovat, amely egy kicsit felvillant k�pess�geib�l, r�gt�n eladjuk k�lf�ldre, hanem �gy, hogy kell�en kik�pezve, magyar versenyz� alatt legyen eredm�nyes. Milyennek l�tod a j�v�t? Nem lesz k�nny� a lovassport, sosem volt az, minden apr� siker�rt nap mint nap meg kell k�zdeni. Ha sz�tv�lik az amat�r �s a profi sport, letisztulnak a viszonyok, az �lversenyz�kn�l megjelennek a szponzorok is, �s kultur�lt h�tter� versenyek rendez�s�re lesz lehet�s�g. Akkor majd besz�lhet�nk el�rel�p�sr�l.