Gr�zner Istv�n  (Nova, 1955. j�l. 22. - R�dih�za, 1993. szeptember) military versenyz�, olimpikon. 1969-t�l vett r�szt lovasversenyeken. El�bb d�jugrat� volt, majd military versenyz�. Zalai, r�dih�zi sportol�k�nt r�szt vett az 1980-as moszkvai olimpi�n, ahol csapatban 4., egy�niben a 16. helyet szerezte meg. K�s�bb Balatonfenyvesen, ism�t R�dih�z�n, majd Nagycenken versenyzett.

Magyarorsz�gon a military sport�gnak is sz�p hagyom�nyai vannak. Luzernb�l 1927-ben a harmadik d�jat Grafi Frigyes hozta haza, majd az 1928-as amszterdami olimpi�n Adda Alfr�d a 15. helyen v�gzett. 1933-ban Endr�dy �goston, majd 1934-ben N�met Dezs�; nyerte B�csben a nemzetk�zi militaryt. A legjobb csapat Endr�dy �goston Panduron, Jankovich L�rinc Ir�nyon, �s Visy Istv�n Leg�nyen az 1936-os berlini olimpi�n indult. Endr�dy az %. Jankovich pedig a 9. helyez�st �rte el, a csapat m�r v�rom�nyosa volt az aranynak, amikor Visy Leg�ny�nek a terepszakaszon elt�r�tt a l�ba. A II. vil�gh�bor� ut�ni �vekben a military versenyz�s is �jra szervez�d�tt. Fennmarad�sa n�h�ny dun�nt�li lovasklub edz�j�nek �s lovasainak lelkes �gyszeretet�hez f�z�dik. Ez a mag tette lehet�v� Horv�th J�zsef, Krizs�n J�nos, Szab�csy Istv�n �s Varr� J�zsef csapat�ssze�ll�t�ssal a felk�sz�l�st az 1972-es m�ncheni olimpi�ra. Sajnos a versenyt egyed�l Szab�csy Istv�n fejezte be Adonisszal �s 38. lett. A military �jra h�tt�rbe szorult, �s megint csak n�h�ny vid�ki klub adta meg a lehet�s�get az 1980-as moszkvai olimpi�ra val� felk�sz�l�sre �s r�szv�telre. A XXII. Ny�ri Olimpia h�zigazd�ja Moszkva volt. Mivel a szovjet hader�k 1979-ben bevonultak Afganiszt�nba a nyugati �llamok sportol�i bojkott�lt�k r�szv�tel�ket. Ez�ltal viszont d�jugrat�ink �s militarysaink komoly es�lyt kaptak eredm�nyes szerepl�s�kh�z. Monspart G�bor ir�ny�t�s�val �s Herczog Emil seg�ts�g�vel kezdte el a felk�sz�l�st a 6 lovas �s a 24 l� R�dih�z�n, hogy harcba sz�lljanak a military szak�g legjobbjaival. Cseresny�s L�szl� Fapip�n, Gr�zner Istv�n B�boroson, Horv�th Zolt�n L’Amuron indult, s a csapat 4. lett. Gr�zner r�dih�zi sportol�k�nt vett r�szt az olimpi�n, egy�niben a 16. helyet szerezte meg. A R�dih�zi versenyl�teny�sz�t telepet ebben az id�ben T�r�k L�szl� ir�ny�totta, akinek a vezet�s�vel �j lend�letet kapott a magyar sportl�teny�szt�s. Munk�ss�g�val hozz�j�rult tov�bb� a magyarorsz�gi military sport fejl�d�s�hez is, seg�ts�g�vel 1973- ban szervezt�k meg az els� military versenyt, melynek pozit�v visszhangja ut�n ki�r�sra ker�lt az els� orsz�gos bajnoks�g. Az ausztriai versenyek sikeres eredm�nyei nyom�n lehet�s�get kapott a szak�g a Moszkvai olimpiai r�szv�telre. A k�tfordul�s d�jugrat� csapatversenyre 6 orsz�g, 4-4 lovasa nevezett. Haz�nk csapat�ban Hevesy Barnab�s (Boh�m), Krucs� Ferenc (Vadr�zsa), Balogi Andr�s (Artemis), �s Varr� J�zsef (Gambrinus) indultak a gy�zelem�rt. Fiainknak ebben a szak�gban is a IV. helyez�st siker�lt el�rni�k Szovjetuni�, Lengyelorsz�g �s Mexik� m�g�tt. A legsikeresebb egy�ni �rt�kel�st Hevesy Barnab�s (Boh�m) 7. helye jelentette. D�jugrat�ink sikeres szerepl�se nagyban volt k�sz�nhet� a zseni�lis dr. Koll�r Korn�l csapatf�n�knek. A k�vetkez� �vben ezek a versenyz�k a d�niai Horsensben megrendezett 9. Military Eur�pa Bajnoks�gon indultak �s a nemzetk�zi mez�ny k�zep�n v�geztek. K�s�bb Balatonfenyvesen, ism�t R�dih�z�n, majd Nagycenken versenyzett.

Tragikusan fiatalon halt meg. A gutorf�ldei temet�be temett�k 1993. szeptember 20-�n.