R�doki J�zsef (1924-2011)

1924-ben sz�letett Kaposkereszt�ron. Tanulm�nyai befejez�s�vel, a h�bor�t k�vet�en hivat�sos tisztk�nt a b�sz�nfai csik�telep vezet�je lett, majd 1954-t�l a Kisb�ri �llami M�nes igazgat�jak�nt kiemelked� eredm�nyeket �rt el a kisb�ri m�nes �s m�ncsik� idom�t� telep fejleszt�s�ben. Fegyelmezett vezet�k�nt kiv�l� munk�t v�gzett nem csak a m�ntelep vezet�s�ben, hanem a mez�gazd�lkod�s�ban is. Az �ltala teny�sztett teliv�r csik�k t�bbs�ge kiv�l� eredm�nyeket �rtek el k�t �ves korukra. A 60-as �vekben Somogys�rdra ker�lt igazgat�nak, ahol tov�bb folytatta a kiv�l� lovak teny�szt�s�t, innen ment nyugd�jba. R�doki J�zsef fiatal kor�ban kiv�l� sportember, kit�n� ugr� �s akad�ly lovas volt. Indult a Csehszlov�kiai Paradubicei Nemzetk�zi G�t-�s Akad�lyversenyen. Legh�resebb teny�sztett lovai Imperial, aki 25 versenyen indult �s ebb�l 20 versenyt gy�ztesk�nt fejezett be. Minden id�k egyik legh�resebb magyar �get�lov�t, Apit is � teny�sztette. A Magyar Husz�regyes�let tiszteletbeli tagja volt. Sz�mtalan kit�ntet�st, �s elismer�st kapott munk�ja elismer�sek�nt. Sosem szakadt el a l�t�l. A 60-as �veiben betegs�g�b�l felgy�gyulva 72 �ves kor�ban �jra vissza�lt a l� h�t�ra, �s �jra lovagolt bar�taival hossz� �veken kereszt�l. �rdekl�d�ssel figyelt minden lovassport esem�nyt. K�v�ncsi volt Overdose fut�s�ra is. Sz�vesen hallgatta mobil telefonon �l�ben a vas�rnap d�lut�ni galoppversenyt  �s csak ennyit mondott, �gy �rzem magam, mint fiatal koromban. Aki a XX. sz�zad legjobbjait teny�sztette R�doki J�zsef m�r �let�ben hallatatlann� v�lt. Neve szorosan �sszeforrt a XX. sz�zad k�t kiemelked� k�pess�g� versenylov�val �s a somogyi fak� fajtmegteremt�s�vel. � teny�sztette 1960-ban a sz�zad legjobb �s leggyorsabb versenylov�t Imperi�lt, aki m�g Amerik�ba is elvitte a magyar l�teny�szt�s j�h�r�t �s 1972-ben Apit, minden id�k egyik legjobb �s legkem�nyebb magyar �get�lov�t. Minden 1929-ben kezd�d�tt, amikor az �t�ves R�doki J�zsefnek az �desapja vett egy lovat. Az iskolai �vek alatt egy�tt n�tt fel n�gyl�b� bar�tj�val �s v�lt sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen �s elv�laszthatatlan t�rss� a l�. A kaposv�ri �llatteny�szt�si f�iskola elv�gz�se ut�n hivat�sos tisztk�nt a honv�ds�g a b�sz�nfai csik�telep vezet�j�nek nevezte ki. A h�bor� ut�ni �vekben a mez�gazdas�g sz�m�ra gy�jt�tt�k �ssze a megt�p�zott �s sz�tsz�rt hazai l��llom�nyt, valamint nevelt�k fel a fiatal lovakat. 1952-ben ker�lt a m�neshez Platty J�zsef olimpiai bronz�rmes d�jugrat�, amib�l egy �letre sz�l� bar�ts�g sz�letett kett�j�k k�z�tt. A lovakhoz nem csak szeme, de kezei is volt, kiv�l�an lovagolt, a h�bor� ut�n �jj�szervez�d� lovassportunk egyik f�szerepl�j�v� v�lt. 1946-ban P�csett 178 centivel magasugr� bajnok lett egyik kedvenc lov�val Juszuffal. Az arab m�nt csik� kor�t�l lovagolta �s sok sikert �rtek el egy�tt. P�lyafut�sa sor�n 48 versenyt nyert, sz�mos �get� futam mellett, Dezs�k�vel az Alagi Nagy Akad�ly Versenyben gy�z�tt, s�t a h�res pardubicei p�ly�n is nyeregbe sz�llt. A legb�szk�bb a Hadab�s Istv�n Eml�kverseny megnyer�s�re, volt ahol 119 indul�b�l siker�lt nyernie 1963-ban. A b�sz�nfai m�nes felsz�mol�sa ut�n, 1954-ben R�doki vezet�s�vel Ap�tpuszt�n - szinte a semmib�l - �jraszervezt�k az egykori nagy m�lt� Kisb�ri M�nest, melynek igazgat�ja lett. A telep gyorsan fejl�d�tt, villanyt �s telefont vezettek be, munk�ssz�ll�st �s ist�ll�kat �p�tettek, a megl�v� �p�leteket moderniz�lt�k �s korszer�s�tett�k a legel� kult�r�t. Az els� �vben Alagr�l leker�l� angol teliv�r �s vegyes �sszet�tel� f�lv�r kanc�kkal kezdt�k el a szakmai munk�t. K�s�bb Franciaorsz�gb�l, Szovjetuni�b�l �s Olaszorsz�gb�l, a hadizs�km�nyk�nt elhurcolt kanc�k ut�daib�l v�s�roltak kisb�ri f�lv�r �s angol teliv�r kanc�kat. Az 1957-es �tszervez�ssel a m�nest Nyeskenye-puszt�val b�v�tett�k.