Török László (1928…..2013)
Gyakorlatilag pályakezdő volt a 25 éves Török László, amikor 1953 augusztus 15-én nagy lehetőséget kapott az élettől, és a Földművelési Minisztérium Lótenyésztési Osztálya kihelyezte rádiházi versenylótenyésztő telep ménesvezetőjének. A fiatal szakember 1946-ban érettségizett, majd 1951-ben agrármérnökként diplomázott a Gödöllői Egyetemen. Még ebben az évben Kisbérre került a mén- és méncsikó idomító központba, ahol komoly lovas kiképzést kapott a nagy tudású méneskari szakemberektől. Egy év múlva a Tata-Remeteségi Méncsikótelep vezetőjének nevezték ki, majd innen került a zalai, megyei méneshez. Legnagyobb sporteredményét díjugratásban érte el 1958-ban. A soproni országos meghívásos versenyen, Okulj nevű lovával többszöri összevetésben győzött kétszer 140-es utolsó magasságon, a fiatal lovast a remek eredmények után a BLK-hoz vezényelték, majd részt vett az 1960-as római olimpián. Később amatőr státusú ügetőhajtóként is eredményesen versenyzett, kétszer nyerte meg a Ménesi Hajtók Nagydíját, de eredményesen Zágrábban, Mariborban, Eszéken és Ljubjanában. Rádiháza az ötvenes évek elején nem tartozott a legnépszerűbb lovas bázisok közé. A ménes az első komoly eredményeket az ügető tenyésztésben érte el. Az eredményesség fő oka volt a csikók felnevelésében történő új technológia bevezetése. A legelőn való mozgatás mellett előtérbe került a jártatópályán történő rendszeres munka, a fiatal szervezet előkészí-tése a komoly tréninghez. Az új technológia semmit nem ért volna az évről évre javuló csikóállomány nélkül. A kezdetben igen vegyes tudású kancaállományt sikerült frissíteni, jó származású és fiatal kancák beállításával, míg a méneknél az importok kaptak bizalmat. Török László remek érzékkel nyúlt a fedezőménekhez, Half Pint mellett kiemelkedett az amerikai Never Stop és a francia Uli. Utóbbi beállításának sok ellenzője volt, de később ivadékainak átütő sikere igazolta a Rádiházi Ménes vezetőjét. Uli legjobb utóda a ménes névadója, az 1960-ban született Kabala. A csodálatos mén ötévesen minden idők legjobb magyar tenyésztésű ügetőlovává vált, a 19,3-as idejével és a Preis der Stadt Wien másodszori megnyerésével. A hatvanas évektől egyre jobb, egyöntetűbb és arányosabb küllemű kancák kerültek a tenyésztésbe, melyeket a kiváló import ménekkel párosítottak, ez a magas szintű tenyésztői munka jellemzi ma is a ménest. Ki kell még emelni az 1973-as amerikai importot, melynek kezdeményezésében és anyagi támogatásában Rádiháza nagy szerepet vállalt. Ez új lendületet adott Rádiházának, és a teljes ügetőtenyésztésnek. Ebből a vásárból született a vehemben importált City, anyját Keep Blaziget jó kézzel választotta Rádiháza a behozott kancák közül. City előbb a pályán, majd a ménesben alkotott maradandót. A kancaimport további folytatása 1983-ban történt, akkor jött be Trotting Flame lánya Lady Flame jó eredmények után a ménesben olyan klasszisokat adott, mint Zest for Life, Vas Lady, Angol Lady, Brown Lady, Detroit, és Elegant Lady. A ménesi munka mellett Török László hamar bekapcsolódott a megye és az ország sportkeringésébe. Már 1955-ben részt vett a Zala Megyei Lovas Szövetség megalakításában, melynek évtizedekig elnöke volt. Ebben a tisztségében kezdte el támogatni a hazánkban újraéledő military sportot. Ebben a Ngyvázsonyban dolgozó Monspart Gábor és a szombathelyi Makkos Vilmos volt nagy segítségére, majd 1973-ban megszervezték az első „kis” miltary versenyt, később a sikerek és a pozitív visszajelzések után következett az első országos bajnokság kiírása. Az 1979-es ausztriai megmérettetésben nyilvánvalóvá vált, hogy ebben a sportágban lehetünk a legeredményesebbek, így lehetőséget kapott a szakág az olimpiai részvételre. Az utolsó pillanatban nyolc versenyző, húsz ló kezdte meg a felkészülést a Monspart, Makkos, Török vezette szakmai csapattal Moszkvára. Az eredmény ismert a csapat a negyedik helyen végzett. A sikeres olimpia után lendületet kapott a szakág. Kapitányságának legnagyobb eredménye volt, hogy remekül össze tudta fogni a szakág szereplőit. A csapat az 1994-es hágai világbajnokságon 12-edik, 1995-ös olaszországi Eb-n 8-adik. Ezt megelőzően az ifjúsági csapat 1986-ban és 1989-ben a kontinenstornán az értékes negyedik helyen végzett. Ma Rádiháza elsősorban a kitűnő sportlovairól híres, melynek alapját, „a magyar ugró sportló” kitenyésztését az ötvenes évek végén rakták le. Az első évjárat 1960-ban született meg, majd rá két évre kialakult a ménes törzstenyészete, 25-30 kancával. Több szürke és sikertelen esztendő után, szakítva a hagyományokkal, új ménekhez nyúltak. A hannoveri tenyésztésű, telivér apaságú Hullám új színt hozott a tenyésztésükbe, a holsteini Martalóc, a holland Gulerno és Koppány sikeres hatásaként az egyik legkeresettebb tenyésztőhellyé nőtte ki magát Rádiháza. Ma Rádiháza nem csupán egy ménes, hanem az elmúlt évtizedek kitartó és céltudatos munkája során egy intézménnyé nőtte ki magát, ahol a kiemelkedő színvonalú tenyésztés mellett hosszú idő óta foglalkoznak idegenforgalommal és versenyrendezéssel. Török László nyugdíjba vonulásáig, 1989-ig, harminchat évig irányította a ménest. A sikeres privatizáció után veje dr. Török László és lánya dr. Török Erzsébet, elismert szakemberek vették át az örökséget és irányítják sikeresen a Kabala Ménes Kft-t. Laci bácsi közel a nyolcvanhoz is aktív életet él, természetesen a lovak kötik le minden figyelmét. 2002-ben megírta a Rádiházi Ménes történetét, 2005-ben pedig Zala megye lovassportjának ötven éves történetét.(1955-2005), jelenleg egy újabb könyvön dogozik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
