Markos László (1929 Berzence)
Markos László négygyermekes tanító családba született. Nős, fia gépészmérnök, felesége és lánya agrármérnök. A negyvenes évek végén műszaki pályára készült, de a „sors” az agrárpályára sodorta, amit később nem bánt meg. 1950-55 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója. Dr. Ócsag Imre professzor lótenyésztési gyakorlati munkájában közreműködött, 1955-ben kitüntetéses diplomával végzett. Ezután a debreceni méntelepre került, ahol törzskönyvvezető lett. 1957 elején a Dunántúlra helyezték át, ahol a keszthelyi méntelep kinevezett vezetőjeként dolgozott. Itt ismerkedett meg komolyabb szinten a hidegvérű lovakkal, melyek végigkísérték pályáját. A Balaton-parti méntelepet. Az egész ország lótenyésztését érintő, 1961-es nagy átszervezésig vezette. Majd a lótenyésztés többszöri átszervezése során mindig lótenyésztői munkakörben dolgozott. Volt vezetője a Veszprém-Zala-Vas- Megyei Lótenyésztési Felügyelőségnek, majd a Kaposvári Állattenyésztési Felügyelőség lótenyésztési felügyelője. 1968-tól a Keszthelyi Lótenyésztési kirendeltség vezetője lett, és egyben 1971-től Fejér megyében lótenyésztési felügyelő is. 1982-től a Mezőgazdasági Minősítő Intézet lótenyésztési felügyelője, ebben a munkakörben egész Dunántúl lótenyésztése tartozott hozzá, emellett a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen lótenyésztés tárgykörben meghívott előadóként oktatott. 1995-ben az Országos Mezőgazdasági Intézet főtanácsosaként ment nyugdíjba. A fiatal szakember a méntelep keretén belül a versenysportban is aktívan szerepelt. Ebben az időszakban a telepen 280 fedezőmént összpontosítottak. A keszthelyi lovas szakosztály lovasaival területi és országos versenyeken vettek részt. 1961-ben a keszthelyi méntelep felszámolása után a terület, fedezőmén ellátását állami gazdasági ménösszpontosító állomásokon keresztül szervezték tovább. Az aktív sport helyett a továbbiakban a terület lovassport szervezésé-ben is tevékenykedett. Pápán, Nagyvázsonyban, Zircen és Szombathelyen a lovasiskolák létrehozásában is közreműködött, ahova, a méntelep sportlókeretét osztották szét a sportfelszerelésekkel és szerszámokkal együtt. 1961-től még szorosabb viszony fűzi a sporthoz, versenybíróként és különböző tisztségviselőként közel ötven éve szolgálja a lovassportot. A mai napig közreműködik országos military versenyeken. Erre az időszakra tehető hazánkban a military szakág újraszervezése. Babochay Sándor, nemzetközi bíró és lótenyésztési igazgatóság főelőadójának támogatása mellett a rádiházi ménes vezetőjével, Török Lászlóval és a szombathelyi lovasiskola edzőjével, Makkos Vilmossal megkezdték a hazai military sport feltámasztását. 1962-től több éven át a Magyar Lovas Szövetség Military Szakágának titkára volt. Nehéz és küzdelmes évek után. Sikerült a régióban komoly bázist teremteniük. Rádiháza és Szombathely természeti adottságai kiváló lehetőséget nyújtottak a terepversenyekhez. E két helyszín mellett később bekapcsolódott a keszthelyi tangazdaság, majd később a Monspart Gábor vezette nagyvázsonyi lovasiskola és a Skublics Imre irányítása mellett működő sárvári ménes. Ebből a korszakból olyan kiváló lovasok kerültek ki, mint Dallos Gyula, Horváth Zoltán, Léber József és Sal Antal. Markos László egyik legnagyobb érdeme volt, hogy lótenyésztési felügyelőként és a military szakbizottság titkáraként nagy gondot fordított a régió és az említett lovasiskolák menedzselésére. Markos László, a tenyésztő-egyesületek 1989-es megalakulása óta ügyvezető elnöke a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületnek. 1957-óta ismeri és szereti a nyugodtságáról, a könnyen kezelhetőségéről és a kiváló munkakészségéről ismert hidegvérűeket, az évtizedek alatt folyamatosan ásta bele magát a fajta ismereteibe. A tenyésztőegyesület megszervezésekor 24 tagot és 57 kancát regisztráltak, ami ma már 301 tenyésztőt és 664 kancát jelent. Az egyesület gazdálkodása biztos alapokon áll, ami nagy szó a mai egyesületi támogatási rendszerben. Az őshonos haszonállatok génerőforrás bizottsága a magyar hidegvérű lófajtát őshonosként elfogadta, így az egyesület célja az őshonos vonalak nagyobb arányú kiterjesztése a z importokkal szemben. A jövőre nyolcvanadik születésnapját ünneplő szakember nem tud pihenni. Korát meghazudtoló tempóban, frissen és a rá jellemző precizitással ma is aktívan dolgozik, és képviseli a hidegvérű fajtát. A lószeretetét lánya örökölte, aki lótenyésztéssel foglalkozik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
