Gyermekügyességi verseny Kőszegen
2009. október 10.-én gyermekügyességi versenyt rendezett a kőszegi Csekonics József Lovas Egyesület. A versenyt gondos előkészítő munka előzte meg, ennek ellenére a verseny előtti napon még igencsak háziversenyre volt kilátás, a részt venni kívánok nem vették komolyan a kiírásban szereplő előzetes bejelentkezést. Ennek ellenére a versenynap reggelén szépszámmal érkeztek a versenyre, ahol futószáras ülésverseny, C-1 és D-2 díjlovas, valamint egy 60-80-cm-es, továbbá egy 80-100-cm-es amatőr ugró versenyszámban mérték össze tudásukat az ifjú versenyzők, Prutkay Zoltán versenybíró előtt. Az egész napos eső nem tett jót a versenynek, de különösebben nem is zavarta a verseny menetét, bár a versenyszámok egy részét a fedeles lovardában kellet lebonyolítani. A rendező lovas egyesület gondoskodott a versenyzők komfortérzetének kielégítéséről is, szendviccsel, teával, és süteménnyel kínálta a versenyzőket és kísérőiket. A sok induló miatt kissé egyhangúvá vált verseny üde színfoltja volt a szombathelyi lovasiskola voltizs csapatának bemutatója.
Az edzők részéről a szinthez képest sem a maximális felkészítést tapasztaltam, hisz néhány ló, melyeket pár hónappal korábban láttam más versenyhelyszínen semmivel nem viselkedett fegyelmezettebben, kulturáltabban. Nem igazán a gyerekek alá felkészített lovak indultak a versenyen.
Az ugrószámoknál derült ki az, hogy az edzők mennyivel nagyobb hangsúlyt fektetnek az ugrásgyakorlásra, mint az idomítómunkára, ami a díjlovagló négyszögbe látható volt, tisztelet a kevés kivételnek, csak köszönő viszonyban volt a díjlovaglással.
Az ugrópálya sem nyerte meg igazán a tetszésemet, én soknak tartottam a nyolc akadályt, gyermekügyességi versenyről lévén szó, továbbá az akadályok közti nyolc, tizenhat vágtaugrásnyi üresjáratokat, a kettes kombinációról már nem is beszélve. Az ugrópályán versenyző gyerekeket inkább a vakszerencse segítette, mint az akadályok tudatos meglovaglása. A hosszú üresjáratokban a kezdő lovasok nem igazán tudták, hogy mit kezdjenek magukkal, illetve a lovaikkal, vagy elszaladtak, vagy visszaálltak a következő akadályig.
Az egyméteres amatőrszámban jobbára hivatalos B-3-as versenyszámokban is induló versenyzők vettek részt, nem éppen követendő viselkedést tanúsítva, és ezzel nem követendő példát mutatva az ifjabb korosztálynak.
A nap, a kellemetlen időjárás ellenére is jó hangulatban telt el. A rendezők elkövettek minden tőlük telhetőt, hisz a feltételeket maximálisan biztosították a versenyhez, ennek ellenére nem tartom a szakma megdicsőülésének ezt a versenyt. A napot a rossz idő ellenére is inkább a kellemes hangulat jellemezte, mint a szakmai profizmus, ezt jobbára az edzők felkészítő munkájának tulajdonítható.
--Si--
|