Nemzetközi lovastusa verseny Nagykanizsán
CCI*és**valamint CCN* és **kategóriákban
Június 7-8-án, Karl Paar irányításával egy kétnapos tereppályaépítő kurzussal kezdődött a verseny szervezésének a finise, mely résztvevők szerint jól sikerült és hasznosnak bizonyult, és a szinte folyamatos eső sem zavarta a lelkes csapatot.
2008.június 20-22-én megújult pálya, felújított, és vadonatúj akadályok továbbá javított talajú pálya várta az érkező magyar, osztrák cseh és német versenyzőket.
A startok megoszlása versenyszámok szerint a következőképpen alakult: A-0 amatőr-8, előkezdő-11, ifi-5; A ifi-8, kezdőló-9, nyitott-; A haladó felnőtt-4, ifi-1; CCI*-20, CCI*-4, CCN*-3, összesen 81 start, 3 osztrák, 4 cseh, és 1 német résztvevővel.
Pénteken reggel két esztétikusan dekorált négyszögben folyamatosan zajlottak a különböző kategóriák díjlovagló versenyszámai.
Szombaton, a terepen folytatódott a háromnapos megmérettetés. A versenyzők felkészülten vágtak neki a számukra kiírt terepszakaszoknak, néhány kizárás történt mindössze, és néhány lóról történő leesés, az is jobbára a fordulók kis ív választása miatt. Egy hosszabb déli ebédszünetet tartva, mely elsősorban a lovakat kímélendő a rekkenő hőségtől, délután folytatódott a verseny, bár a hőmérséklet nem sokat csökkent.
A lovak jól bírták a kellemetlenül meleg időjárást és a tereppálya talajviszonyait, mert a kondícióvizsgán egyetlen ló sem került kizárásra.
Vasárnap a nemzeti kategóriák díjugratásával, majd tizennégy órától a csapatok bevonulásával a himnuszok elhangzása után a nemzetközi kategóriák díjugrató versenyszámai következtek.
Szombaton is, de főleg vasárnap szépszámú közönség gyűlt össze a pálya mellett Az ő gasztronómiai kielégítésük mellett a rendezők gondoskodtak a gyerekekkel érkező családokról is, hisz jobbára a gyerekek számára biztosítottak programot, amibe belefért a karate bemutató, a mászóvár a pónin történő lovagoltatás, tombolasorsolás, csikó fődíjjal, és számtalan egyéb program.
Nem igazán lehet a versenybíróságot és a versenyirodát szétválasztani, a mindkettő eredményes együttműködésével a startlisták jóval a versenyszámok kezdete előtt, az eredmények pedig néhány perccel a versenyző pályateljesítése után az érdeklődő lovasokhoz is eljutottak.
A versenyiroda hatékonysága nagymértékben könnyítheti, vagy éppen megnehezítheti a lebonyolítás amúgy sem egyszerű menetét. Ebben az esetben egyértelmű könnyítés az, amit Korbán Krisztián által működtetett versenyiroda adott a rugalmas lebonyolításhoz. A rekordidejű adatfeldolgozás, azonnali eredményszámítás lehetővé tette a négypercenkénti egymásra indítást, a hétperces alapidő mellett.
Az idei évben a tavalyihoz képest néhány hathatós biztonsági intézkedés foganatosítottak a rendezők, még nagyobb gondot fordítottak a közönség biztonságára, a pályát és a közönséget szalagkorláttal a pálya felöli részt, pedig árkokkal választották el, az istállók illetve mobilboxok még szigorúbb felügyelet alá kerültek.
A három nap végén sikerült néhány szót váltanom a military sportunk néhány aktív képviselőjével, melyet most szeretnék közreadni.
Schaller Gábor: A tizenharmadik nemzetközi lovastusa verseny Nagykanizsán, nyilvánvaló fejlődés tapasztalható évről-évre. A tavalyi évben nem indultam, mert sérülés miatt nyakig gipszben voltam, így a tavalyihoz nem tudom hasonlítani, de vannak korábbi tapasztalataim. Azt nagyon jó ötletnek tartom, hogy az A-0 kategóriát a belső területen rendezték meg, nem kellett végigmenni a tóparton, ami ugyan nehezebbé is tette az A-0 terepét, mert elég sok fordulat volt benne ezt mutatta az is, hogy az alapidőket nem nagyon tudták tartani a lovasok a sok forduló miatt. Viszont azok a lovak érvényesültek, amelyek jól vezethetők, viszonylag jó lovagolhatósági állapottal rendelkeznek. A kategóriák nehézség szerint elég jól épültek egymásra. Nyílván nem tisztem minősíteni a nemzetközi pályaépítő munkáját, mert ha Barcelonát meg tudta építeni, ez sem okozott számára gondot. Nekem az egy és két csillag közt nem volt akkora a különbség, amekkorát én a két kategória közé tennék. A nemzetközi egy csillag inkább az utánpótlás lovasok illetve utánpótlás lovaknak a nemzetközi kategóriája, a két csillag azért annál lényegesen több. Az ugrás anyagában ez a különbség nem volt akkora, mint amire én számítottam. Nagy szerencse volt, hogy a héten esett az eső így egészen jó minőségű volt a talaj. Azt gondolom, hogy amióta itt versenyt rendeznek, még ilyen jó talaj nem várta a lovakat. Azon kívül, hogy nem volt száraz és kemény, még próbálták a talaj minőségét különböző gépekkel is javítani. Ennek ellenére voltak helyek a pályán melyek csúsztak, de ez minden pályába belefér. Én alkalmasnak tartom a helyet infrastruktúra és egyéb feltételek szempontjából arra, hogy a junior Eb-t megrendezzék. A FEI által, ha nagyon bele akarnak kötni kizárólag még mindig a talaj minősége az, ami hagy némi kívánnivalót. Az egyéb költségek csökkentésével, talán ha a talajra több odafigyelést tanúsítanának, máris megoldódik ez a kardinális kérdés, és akkor ez egy egészen extra hely lesz. Maga a pálya úgy esztétikailag, mint szakmailag, állagában, ugrásanyagában, az tényleg nemzetközi színvonal. Ami nem nemzetközi színvonal, az a néhány apróság, amire nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. A versenyiroda az aacheni V-b színvonalán van, egy abszolút felkészültséggel.
A saját, gondolok itt a Póniklub teljesítményére, mennyire vagy elégedett? Elégedett vagyok, a gyerekeim terepen mutatott teljesítményével, hét póni klubos gyerek indult, az A-0-tól az egy csillagosig bezárólag, mindegyik akadályhiba nélkül, nagyon szépen, nagyon fegyelmezetten lovagolt, ha itt lesz ifi Eb, akkor egészen biztos, hogy komplett csapattal lehet indulni.
Magasházy János: Nagykanizsán mindig igényes volt a rendezés, ez alatt értem a tájékoztatást, a bíráskodást, a startok, eredmények időben történő közlését. A versenynek van egy körítése, egy igényes pályaépítő, gyönyörű környezet, esztétikus, korrekt akadálypark, a szinteknek megfelelő akadályok, és díjlovagló négyszög. Itt nagyon színvonalas verseny van minden évben, amit a közönség,és mi edzők is élvezünk. Élvezik a versenyzők, mert jól lovagolható a pálya, de ugyanakkor komoly követelményeket támaszt lóval és lovassal szembe. Nem feleslegesen jönnek, megszűri a lovasokat, elválik, hogy ki készült fel, hogyan és ki az, aki hibázott a felkészülésben. Itt nincsenek a díjlovaglás után letudott versenyek, itt nem történik meg, hogy a terepen gyakorlatilag nincs terephiba, mert olyan könnyűre készült a tereppálya. A szabályzat előírja ugyan, hogy az akadályoknak milyen méretűnek kell lenni, de számtalan esetben olyan versenyen vagyunk, ahol a díjlovaglás eredménye dönti el a végeredményt. Páratlan az a szakmai lelkesedés, amit a Dobri család mutat, évről-évre valami új aprósággal hozzájárulnak a verseny színvonalának emeléséhez, egyre szebb és látványosabb a pálya, én mindig szívesen jöttem ide, és nyílván meglátszik ennek az eredménye, hisz a nemzetközi szövetség is preferálja ezt a versenyt, hiszen hivatalos nemzetközi versenyrangot ki tudott vívni, és ezt most már senki nem vonhatja kétségbe. Gratulálok a szervezőknek, és szívesen jövünk jövőre is.
Tuska Pál: Lajosék tizenkettedik éve rendeznek versenyt, ezt tartom a leggördülékenyebben lebonyolított versenynek. Megtanulták, hogyan kell versenyt rendezni sokkal kevesebb erővel, sokkal nyugodtabban. Ehhez hozzájárult a nagyon jó asszisztencia, nagyon jól működött a független versenyiroda, a versenybírók ezért sokkal hatékonyabban tudtak dolgozni. Nagyon lényeges, hogy senki nem volt ideges, amit a pályára, szervezésre költöttek, ebben a nyugalomban egy része megtérült, és a talajt is megjavították. A versenyt a tavalyihoz lehet leginkább hasonlítani, mert a korábbiak egészen mások voltak. A tavalyi pálya nehezebbnek és technikásabbnak tűnt, Karl Paar ezen kicsit tompított, de jó érzékkel tette, mert megítélésem szerint az idén gyengébb mezőny jött össze, a mezőnyhöz jól el lett találva a pálya nehézsége. Szerintem egy jól szervezett, jól lebonyolított verseny volt.
Az autentikus magyar szakemberek véleménye mellet kíváncsi voltam a versenyen résztvevő külföldi szakemberek véleményére is, így egy rövid interjú erejéig hadd osszam meg az általuk elmondottakat is a tisztelt olvasókkal.
A szakma nemzetközi részét --Karl Paar (Ausztria) pályaépítő és tervezőként, Carlheinz Boeß, (Németország), TD-ként, míg Joanne P.C. Dominova (Csehország) bíróként és Thomas Tesch (Ausztria) szakmai felügyelőként --képviselte
Joanne P.C. Dominova: /Ő többedik alkalommal bíráskodik Nagykanizsán/ Nagyon jó volt a szervezés, sokkal jobb, mint az előző években. Az elmúlt évekhez viszonyítva minden évben jobb és jobb, annak ellenére, hogy mindig történnek nem várt események. A díjlovaglás színvonala évről évre nől, a lovasok most már tudnak egyenes vonalon is lovagolni!
Karl Paar: Úgy érzem a versenyzők nagyon elégedettek a jelenlegi versennyel, a pályával. Ebben az évben Dobri úr és csapata nagyon jó munkát végzett, ha azt nézzük, hogy ez a verseny milyen színtűre sikerült. Ez egy nagyon nagy lépés volt afelé, amit ő tervez a következő évekre. A talajt még mindig javítani kellene, még jobbá tenni, de ez egy éven belül nem valószínű, hogy sikerül. Jó volna, ha a belső területre még több akadályt tudnánk felépíteni, ennek a területnek sokkal jobbak a talajadottságai és érdekesebb a lankák miatt, de két-három év kell, hogy ez megvalósulhasson. Ez a verseny a lehetőségekhez képest nagyon jól meg lett alkotva. Nagyon nagy szerencsénk volt az időjárással, optimálisan kaptuk a csapadékot, ami csak annyira nedvesítette meg a talajt, amennyire éppen szükséges volt, és a mostani szárazságot kibírta. A nagyon sok eső vagy éppen a hosszantartó szárazság nem tenné alkalmassá a pálya talaját a versenyrendezésre.
A jövőre vonatkozó Junior Eb rendezésének lehetősége adott, lehetséges, most mi nem a FEI véleményét mondjuk, de két éven belül kivitelezhető, a jövő évben még korainak véljük, még a talajon kell javítani. Az infrastruktúra jó, a nagyobb mennyiségű ló elszállásolására nagyobb területet kell biztosítani, de a lehetőségek ehhez is adottak.
Carlheinz Boeß: Szerintem nagyon jól sikerült, az egész, nem láttunk rossz összképet, nem volt rossz benyomásunk a verseny során.
A versenybíróság és a TD magyar képviselői is minden tőlük telhetőt megtettek a gördülékeny lebonyolítás érdekében, említést érdemel ifjú Dobri Lajos pályatervezésben és építetésben kifejtett munkája is.
Egy korrekt, színvonalas, szakmailag és esztétikailag semmi kívánnivalót maga után nem hagyó versenynek lehetett tanúja versenyző, néző egyaránt, ahol a minőséget az esztétikának csak fokozó és nem szakmát pótló jelentősége volt
A rendezők ezúton is szeretnének köszönetet mondani helyi és országos támogatóiknak, akik lehetővé tették, hogy a verseny megrendezésre kerülhessen.
Képek a képtárban
|