Díjugrató derby és regionális díjlovagló verseny Hévízen.
2008. június 6-7-8-án rendezte meg a Hévízi Lovasklub a tavaly nagy sikernek örvendő derby után az idei évben is a versenyt, míg tavaly két nap addig az idei évben háromnaposra tervezték. Az ideálisnak nevezhető helyszínen. A versenyiránti érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint a 387 regisztrált start, (tavaly 214 start) ha több ló elhelyezését tudják biztosítani a rendezők, ez a szám valószínűleg több is lehetett volna. Nyolcvan mobilbox és néhány környékbeli istálló állt a vendéglovasok rendelkezésére.
Az 1.450.000 Ft összdíjazás és az egyéb díjak, a kétnapos Wellness hétvégék eleve vonzották a verseny iránt érdeklődőket.
A tavaly kissé kemény füves pálya talaját az idei versenyre sikerült feljavítani, a pálya öntözésére is felkészültek, bár erre nem került sor, az égiek gondoskodtak arról, hogy a pálya talaja három napon keresztül ne száradjon ki, mert az első két napon az időjárásé, egész pontosan az esőé volt a főszerep. A talaj jó minőségének legszembetűnőbb bizonyítéka az, hogy a három napon keresztül szinte folyamatosan szemerkélő, vagy éppen szakadó eső sem ártott neki, nem így a homokos melegítő pályának, azt ugyanis át kellett telepíteni, mert használhatatlanná vált.
A három nap huszonkilenc versenyszámához, a C-0-tól, a derby versenyszámon keresztül az A-2 nagykör versenyszámig a német Jozef Maier nemzetközi pályaépítő építette a pályákat, folyamatosan változtatva azok vonalvezetését. A versenyszámok és a pályaátépítések közti szünetekben a rendezők gondosan elsimították a felvágott talajt így a következő versenyszámra nyoma sem maradt a talaj rongálásának. Míg tavaly a kánikula, addig az idei évben az eső volt a meghatározó, kellemetlenné téve a körülményeket, de valójában nem volt látható jele annak, hogy fennakadást okozott volna. A versenyiroda is korrekten, precízen dolgozott, időben tájékoztatva a versenyzőket startjaik időpontjairól. Az időjárás okozta viszontagságok ellenére sem voltak késések, csúszások a verseny menetrendjében. Minden olyan szervezetten, jól koordináltan működött mintha az esőről senki tudomást sem vett volna. A kellemetlen időjárás ellenére is a hétvégére szépszámú közönség gyűlt a pálya mellé és a rendezők gondoskodtak a komfortérzetük maximális kielégítéséről, számukra a napi látványon kívül talán a tombolasorsolás a csikó fődíjjal volt az esemény fénypontja főleg a csikót megnyerő boldog új lótulajdonosnak. Szombaton bált rendeztek a pályán Ihos József sztárvendéggel, ennek a programnak sem igazán használt az eső.
A reggel kezdődő versenyszámokhoz, a verseny pontos kezdésének egyik feltételeként már készen állt az előző esti, utolsó versenyszám után felépített, vagy éppen két-három versenyszámhoz felépített pálya is
A háromnapos verseny után beszélgettünk Hollé Lászlóval a Hévízi Lovasklub elnökével.
A tavalyi visszajelzések alapján próbáltunk javítani a talajon, ez úgy érzem sikerült, a kétnapos eső után a harmadik napon is le tudtuk bonyolítani a versenyt, kiváló volt a talaj, minden versenyző dicsérte. A versenyünk ugyanolyan látogatott volt, mint tavaly, a pályaépítésben előbbre léptünk, szervezettebb volt, egy nemzetközi hírű szakembert sikerült ide csábítani.
Nyolcvan mobilboxunk van és a környékbeli istállókban találtunk néhány helyet az érkező lovaknak, az istállók és boxok már egy héttel a verseny előtt foglaltak voltak. Véleményem szerint, több versenyzőt is tudtunk volna fogadni, ha több boxunk van, többen jelezték részvételi szándékukat, de biztonságos ló elhelyezés hiányában nem neveztek, ami valahol érthető is. Ami kicsit bosszant az, hogy két box foglalónak szívességet tettünk, a box foglalás után csináltunk helyet a lovainak és éppen ők nem jöttek meg, és még csak le sem mondták a box igényüket.
Minden évben próbálunk valami újat hozzáadni, jövőre még nem tudom mi lesz, de addig még van időnk és biztos, hogy kitalálunk valamit.
A jól sikerült derby után egy héttel később 2008. június 14-15– én regionális „Hat Megye Két Régió Bajnoksága és Wintermühle Kupa 5”. fordulójaként kiírt kétnapos díjlovagló versenynek adott helyet a Hévízi LK.
A két napon 10 versenyszámban 73 startot regisztrál a versenybíróság. Rajtengedély vizsgával kezdődött a kétnapos versenysorozat, majd futószáras ülésverseny következett, és ezek után indult a regionális bajnokság fordulója.
Az időjárás is megváltozott, ezt a versenyt a kánikula jellemezte, a pályát több ízben locsolták, és a verseny közben a talaj elsimításáról sem feledkeztek el.
A közönség egy hét leforgásával talán kicsit töményen kapta a lovas verseny élményeit, és talán ennek is tulajdonítható, hogy a derby közönségéhez képest kevesebben voltak, bár kiszolgálásuk színvonala semmivel nem volt alacsonyabb, mint egy héttel korábban, sőt az egyéb kiegészítő programok a kevésbé zsúfolt program miatt, lényegesen több élményt nyújtó programról gondoskodtak a szervezők, hisz a gyermek pónizástól a csikósbemutatóig számtalan látványos produkcióban volt része a közönségnek. A tombolasorsolás sem maradt ki a programból egy csikó fődíjjal és számtalan értékes egyéb nyereménnyel.
A versenyzők tetszését nem nyerte el az összevont bíráskodás, és az esetleges rövid megjegyzések beírása az egyéni pontozólapokra. Ebből csak annyi derül ki, hogy a feladat végrehajtásánál van valami, ami hiányzik a teljesből, de hogy a teljesítmény az alsó vagy felső határ közelében van, az nem derül, ki holott a versenyző teljesítmény felmérés miatt indul egy-egy versenyen. Ha már startdíjat, nevezési díjat fizet, véleményem szerint teljesen jogos elvárás részéről a korrekt bírálat, illetve a teljesítményének számszerű értékelése, hiszen a fejlődését vagy éppen stagnálását ebből tudja lemérni.
Követhetetlen és bonyolult és átláthatatlan rendszernek tartom, és nem a versenyzők fejlődését motiválja, a jó ég tudja hány versenyszám, illetve kategória, amik közt szinte semmi különbség nincs, de jó arra, hogy a versenyző azt higgye, hogy kategóriát váltott, holott valójában semmi nem történt.
A rendező lovas klub fáradságot nem kímélve, és személyes kapcsolatokat latbavetve jó néhány szponzori támogatás gyűjtött össze, így a versenyzők felé egy kellőképpen dotált versenyt prezentált.
A rendezők gondoltak a résztvevők és helyezettek kellő díjazására is a kupákon kívül Wellness hétvégékkel és egyéb értékes jutalmakkal díjazták a versenyzők teljesítményét.
Az időjárás kellemetlenkedése ellenére is rugalmas lebonyolítás, kezdési időpontokat betartó, korrektség jellemezte a II. Hévízi derby néven kiírt díjugrató versenyt, és ugyanez mondható el a díjlovasok versenyről is.
Képek a képtárban |