Edzőtábor Koroncón Tuska Pállal

                2008. április 18-20 közt három napon keresztül a környékről érkezett fiatal lovasok vették birtokba a koroncói Cavaletti lovardát, ami ebben a lovardában nem meglepő, hisz lelkes fiatal lovasok töltik itt szabadidejüket, és fejlesztik lovas tudásukat Nitsmann Jenő szakmai irányításával.

                Az optimális adottságokkal rendelkező lovarda /ebbe beleértve a terep, illetve military pálya felszereltségét, szükséges tereptárgyait is/ most három napra meghívta Tuska Pált, egy fiatalok részére szervezett edzőtábor megtartására. A pillanatnyi feszültség nagyon hamar feloldódott a fiatalok és a kurzusvezető közt, és kezdődhetett a munka, kinek-kinek jelenlegi tudásszintjének megfelelően.

A nap végén sikerült néhány szót váltani Tuska Pállal.

                Mondanál egy rövid értékelést a három napról? Meglepett az a kontaktusteremtés, ahogy pillanatokon belül szót értettél a gyerekekkel.

                Tulajdonképpen ez az edzőtábor a lovaglás teljes szegmensét át kell, hogy fogja, hisz úgy hirdették meg, hogy a kezdőtől a rajtengedély vizsgára készülőtől egészen a haladó militarysokig. Vallom és elvem, hogy lovaglás csak egy fajta van. Ebből kifolyólag a díjlovas, az ugrólovas, és a militarylovas nagyon sokáig nem specializálódhat. Ezért, ezek a kurzusok mind arra valók, hogy ezt koncentráltan tudjuk gyakorolni. A díjlovaglás, mint olyan az idomítás, a terep az iramlovaglás és a bátorság, a díjugratás pedig a technika, a virtualitás. Ennek a háromnak jelen kell lenni a lovasban, ezt gyakoroljuk. Kivel milyen szinten, a kezdőtől a haladóig. Az itt megjelent húsz gyerek közt minden fajta van, különböző képzettségi szintekkel. Több helyen tanítok, a legkisebbektől a kétdiplomásokig látom, hogy mi a probléma, és hogy kell hozzájuk szólni. Ezek mellé jönnek azok az élversenyzők, válogatott versenyzők, akik az én klubomba tartoznak, ezek az ifi és junior válogatott gyerekek. Ezért találom meg a hangot velük. A gyerek fejével kell tudni gondolkodni, és az oktatásban is bent kell lenni. Mindenkinek a számára megfelelő feladatot kell adni, de úgy hogy közben fejlődjön, hisz ezek a kurzusok nem arra valók, hogy én tanítsam meg őket lovagolni, saját edzőjük fogja őket megtanítani. Ez arról szól, hogy egy ellenőrzés történik, egy idegen szem ellenőrzése, hogy eddig, hogy és mit fejlődött, hamarabb veszi észre a hibát, és a gyerek saját edzőjét is tudja korrigálni. Hiszen az instrukciók egyek, legfeljebb másként, más szóhasználattal, más szóösszetételben vannak megfogalmazva. A gyerek kap egy megerősítést egy idegen szemtől, aztán utána folytatni kell ugyanazt a munkát otthon. Itt egy útmutatást kap, felmérés esetleg feladat meghatározás történik, itt egy töltést kap. Kell a kontroll, én magamat is lekontrolláltatom. Ennyi, nincs hókusz-pókusz, tenni kell és a nyelvükön szólni. Ne megoldhatatlan feladatot adjál nekik, de mégiscsak feladatmegoldás, újdonság legyen, hogy a ló is örömet érezzen, fejlődjön, de a gyerek is sikerélménnyel távozzon. Engem sokat tanítanak a gyerekek, együtt fejlődünk. Én ugyanannyit veszek át tőlük, és a két dolog együtt fejlődik. Ha valamiből évek maradnának ki, nagyon nehéz lenne ugyanerre a gondolkodásmódra eljutni. Engem a saját tanítványaim tanítanak, fejlesztenek mentálisan és mindenképpen. Ahány gyerek, annyi kihívás.

A zsúfolt nap végén beszélgetünk Magyar Gáborral, a lovarda egyik tulajdonosával

                Először talán a lovarda profiljáról mondanál valamit?

                A lovarda fő profilja a fiatalok képzése és néhány bértartás. Mindezek mellett elsősorban az utánpótlás nevelése a fő szempont, a gyerekeket tanítjuk lovagolni, jelenleg harminc növendékünk van, és mindegyik tizennyolc év alatti, és nekik rendezünk négy éve gyermekversenyeket, amik egyértelműen a jelenleg hatályos díjugrató szabályzat szerint működnek, csak alacsonyabb akadályokon, illetve van néhány szigorító előírásunk, ami azért van, hogy még inkább a gyerekek biztonságát szolgálják. Egy-egy ilyen versenyünk 60-80 starttal szokott lezajlani. A visszajelzések és az eredmények is jók, hiszen 3-5 tanítvány bizonyította, hogy akár díjugratásban, akár militaryban eredményesek.

                Honnét az edzőtábor ötlet?

                Úgy gondoltuk, ha van egy olyan létesítmény, ami alkalmas mind a díjlovaglás, mind a díjugratás mind a military szakági munkának egy felkészítő edzőtáborára, akkor hívni kell egy olyan szakembert, aki szaktekintély ebben a műfajban, és tartson edzőtábort. Ami végül is, ahogy én látom a nevelési hagyományaink−a Némethy iskola−megerősítése. Én nagyon örülök neki, mert egy pillanatig nem vitatkoztunk szakmai kérdésekben, sem a Palival, sem a Nitsmann Jenővel,−én nem is vitatkozhatnék−de az egyetértés, amit ez a két lovas szakember mutatott, meggyőzött, hogy igenis jól választottunk. Egy idényt egyáltalán úgy kell elindítani, hogy bekerüljön egy felkészítő edzőtábor, ami megmutatja a lehetőségeket azoknak, akik ezt versenyszerű megmérettetésben is fel akarják vállalni. Nem tudom, hogy más edzőtáborok milyen létszámmal vannak, nálunk húsz résztvevő van. Még sok ilyennek kellene lenni, mi ezt az egyet tudtuk felvállalni a meglehetősen sűrű versenyprogramunk mellett. A lovarda, amelyik nem rendez eseményt, nem vállal fel verseny vagy akármilyen rendezést, az egy idő után elszürkül, és nem tudja megtartani az azt az érdeklődést, ami esetleg először az irányába elindult.

                Említetted a sűrű versenyprogramot, erről mondanál valamit részletesebben?

                Úgy döntöttünk, hogy az idén a Győr-Moson-Sopron megyei díjugrató bajnokság két fordulóját megrendezzük, illetve az úgymond legendás „Koroncó derby”-t, pozitív visszajelzések alapján úgy érezzük, van létjogosultsága. Mindezek mellett még az utánpótlásnak is biztosítunk versenyzési lehetőséget. Úgy látom, hogy nagyon sok szárnybontogató fiatal versenyzőnek semmilyen vagy csak nagyon korlátozott lehetősége van arra, hogy abba az irányba, amerre elindult gyakorlatot szerezzen. Emiatt külön Cavaletti kupa néven utánpótlás versenyeket rendezünk, összeegyeztetve minden hivatalos lovas szervezetek szabályzataival.

                Az utánpótlást is említetted, erről milyen nézeteid vannak?

                Utánpótlás nem képződik, az utánpótlás egy tömegbázisból kialakuló, nagyon szigorú szelekciós rendszer. Meg kell teremteni először a tömeget, aki érdeklődik a lovaglás iránt, annak lehetőséget kell biztosítani a fejlődésre, utána lehetőséget kell teremteni a megmérettetésre, hogy ez a szelekció elinduljon. A megmérettetésnek ugyanolyan szigorú szabályok közt kell lefolyni, mint ahogy az úgymond nagyversenyeken is le kell, hogy folyjék. Ez a mi feladatunk, és ebből nem szabad engedni, mert ha nincs fegyelem, akkor nincs tudás sem!

                                                                                                                                                                                                            --Si--

Képek a képtárban