Végzetes betegség.....
2015.05.28. 12:28
Végzetes betegség fenyegeti a lovakat
2015. május 27., szerda 19:59 InfoRádió
Eddig három lónál mutatták ki a fertőző kevésvérűség betegséget. Több állatot még vizsgálnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal állat-egészségügyi elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: a szükséges intézkedéseket megtették, a lóversenyeket egyelőre nem korlátozták.
A betegséget 2015. március 9-én mutatták ki. Az üllői Nagyállat Klinikán kezeltek egy lovat, amelynél felmerült a fertőző kevésvérűség gyanúja, a levett minták vizsgálata pedig igazolta a kór jelenlétét - számolt be az InfoRádióban Nemes Imre.
A szakember szerint három állat került kapcsolatba a beteg lóval, ezeket karanténba zárták. A Nébih állat-egészségügyi elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a betegség emberre nem veszélyes, a kórokozót leggyakrabban vérszívó ízetlábúak - bögöly, szórólégy - tudják átvinni egyik állatról a másikra.
1965 és 2010 között Magyarországon nem fordult elő a betegség, de 2010-től évente 5-8 esetre derül fény - tájékoztatott Nemes Imre. Hozzátette: két vizsgálat kell ahhoz, hogy egy állatot fertőzötté lehessen nyilvánítani. Azonban ha mindkét ellenőrzés igazolja a betegség jelenlétét, az állatot el kell altatni, tekintettel arra, hogy a fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust és bármikor megfertőzhet más lovat - hangsúlyozta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal állat-egészségügyi elnökhelyettese. Nemes Imre kiemelte, hogy már 2010 óta folyamatosan tájékoztatják a lótartókat, hogy az állataikat háromévente meg kell vizsgáltatni fertőző kevésvérűség szempontjából. Elmondta: ha az első vizsgálatoknál pozitív eredményt, fertőzésgyanús állatot találnak, ott három kilométeres körzetben valamennyi lótartónál állami költségen kötelezően elvégzik a teszteket. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenylovaknál, a rendezvényekre, kiállításokra hordott lovaknál évente kell elvégezni a vizsgálatokat és az eredmények tükrében lehet az állatokat az eseményekre szállítani. Korlátozó intézkedéseket lóversenyre egyelőre nem vezettek be, mivel a hatóság úgy ítéli meg, hogy a járványhelyzet ezt még nem teszi indokolttá. Ugyanakkor Nemes Imre szerint nagyon fontos, hogy a versenyekre csak olyan lovak kerülhessenek be, amelyeknek megvolt az egy éven belüli vizsgálata. Az ország nyolc megyéjének tíz településén kellett forgalmi korlátozást elrendelnie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), hogy megakadályozza a lovakra veszélyes úgynevezett fertőző kevésvérűség (FKV) terjedését - közölte a Nébih az MTI érdeklődésére kedden. A korlátozásban érintett települések listája elérhető a Nébih honlapján.
Igazi ló-horror – óriási baj van!
2015. május 26, 15:16|hvg.hu
Újabb lovakat kell elaltatni egy rendkívül fertőző betegség miatt, az ország több pontján pedig további állatok vannak karanténban, míg eldől, le kell-e ölni őket is.
A lótulajdonosok rettegnek, egy járvány beláthatatlan gazdasági károkat okozna, és tönkrevágná a magyar lótenyésztés hírnevét – írja a hvg.hu. Az illetékesek mellébeszélésén feldühödött lovasok az interneten követelnek válaszokat. Lesajnálást már kaptak.
„Ha nem lesz járvány, az kizárólag a szerencsén fog múlni, mert ez az állategészségügyben olyan, mintha orosz ruletteznénk az ebolával” – szó szerint így fogalmazott egy szakember abban az áprilisi cikkünkben, amelyben elsőként számoltunk be arról: leöltek egy lovat, mert elkapta a rendkívül fertőző ló-AIDS-et. Úgy tűnik, nem kedvezett a szerencse az orosz rulettben: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) múlt héten közleményben tudatta, hogy további fertőzött állatokat találtak. Azóta az ország legkülönfélébb pontjain van karantén, a lovas társadalom retteg, miközben továbbra sincsenek válaszok a hvg.hu által is feltett kérdésekre. Továbbra sem tudni, történt-e mulasztás, és ha igen, kik a felelősei a „rulettezésnek”.
A fertőző kevésvérűség (FKV) – amelyet a köznyelv ló-AIDS-ként emleget – végzetes betegség, sem megelőző oltás, sem gyógymód nem létezik ellene. Ha egy állatról kiderül, hogy hordozza a vírust, akkor akár mutat tüneteket, akár tünetmentes hordozó, mérlegelés nélkül el kell altatni. Ez történt azzal a lóval is, amelyről a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karához tartozó, üllői Nagyállat klinikáján (vagy, ahogy mindenki hívja, a Lóklinikán) derült ki, hogy fertőző kevésvérűségben szenved. A Nébih erre azonnal szigorú biztonsági intézkedéseket rendelt el, zárlat alá került ez a kólikás istállónak nevezett rész, ahol mindent fertőtlenítettek. Ez azt jelentette, hogy még a Makovecz Imre tervezte épület bokszainak ajtaját, több ezer kiló szénát, de még a vasvilla nyelét is elégették.
Az elaltatott lóval kapcsolatba került állatok 90 napra karanténba kerültek, ez idő alatt négyszer, 21 napos időközzel estek át vérvizsgálaton. A többszöri ismétlést igénylő tesztelés után múlt héten végül kiadtak egy közleményt a fejleményekről, e szerint a Lóklinikán karanténban lévő 3 ló közül 2 már biztosan megfertőződött, „ezért leölésük válik szükségessé”. Rajtuk kívül van 6 másik ló, amelyeket nem a klinikán, hanem származási helyükön, vagyis a gazdájuknál ugyanígy karanténban kellett tartani az eset óta. Közülük 3-nak lett pozitív ellenőrző vizsgálata, de náluk még „egy 21 nap múlva elvégzett vizsgálat eredménye alapján dönthető el, hogy fertőződtek-e a betegséggel” – áll a Nébih tájékoztatásában, vagyis rájuk még nem mondták ki a vírus miatt a halálos ítéletet úgy, mint a Lóklinikán tartott két állatnál. (A 6 állatból egy azóta visszakerült a klinikára – a szerk.)
"Alig volt baja, és most végeznének vele?" „Nem engedjük elaltatni, mert ez az egész bűzlik. Ügyvédet fogunk fogadni” – közölte keresetlenül véleményét az egyik leölésre ítélt állat társtulajdonosa, Karács László, aki már a vérvizsgálat eredményét is megkérdőjelezi (ketten tulajdonosai a lónak, a másik gazda külföldi útja miatt nem elérhető). Gyanúsnak tartja ugyanis, hogy állítása szerint hiába akarták egy másik, hatóság által szintén elismert kaposvári laborban bevizsgáltatni a ló vérét saját költségükre, végül mégis egy budapesti labor végezhette csak el a teszteket. Ezért azt tervezi, hogy mindenképpen egy külföldi intézettel is el fogják végeztetni az FKV-vizsgálatot, és ahogy mondta, teljesen anonim módon.
„Csikókora óta nálam van. Csak azért került be a Lóklinikára, mert vesekőre gyanakodtunk, de nem értük el telefonon az állatorvost, és megijedtünk, hát bevittük” – mesélte. Végül szerinte versenylova „magától meggyógyult”, mindössze fájdalomcsillapítókat kapott, mint megjegyezte, azt is jó drágán, de végül hazaengedték. „Másnap telefonáltak, hogy baj van, azonnal vissza kell vinnünk. Milyen már az, hogy alig volt baja, erre ott megfertőződik, és most végeznének is vele?” – tette fel a kérdést Karács László.
A dühös tulajdonos nem érti, hogyan kerülhetett kapcsolatba a lova a ló-AIDS-es másik állattal, miért nem izolálták utóbbit azonnal a klinika orvosai. Bár a klinika az eset óta folyamatosan azt állítja, hogy az állatnak nem voltak olyan tünetei, amelyek alapján karanténba kellett volna helyezniük, ezzel ellentmondó információkról számoltunk be első cikkünkben. Ezekről az elaltatásra ítélt ló tulajdonosa is tud, de mint mondta, a saját szemével is látta, ahogy a többi lóval együtt tartották. „Hogy tehették be 10 ló közé? Olyanok közé, amik akár előtte eshettek át műtéten, tehát a szervezetük eleve gyengébb lehet? Miért nem kérték el a ló útlevelét, hogy lássák, mikor szűrték? Hiszen abból kiderült volna, hogy nincs meg a kötelező 3 évenkénti vérvizsgálata. Azonnal el kellett volna kérni a ló útlevelet, anélkül be sem szabadott volna vinni” – sorolta a Kincsem parkban dolgozó, és így a lovakkal kapcsolatos szabályozást jól ismerő tulajdonos.
Cikkünk megjelenése után nem sokkal a tulajdonostól megtudtuk, hogy a lova meghalt, így többé nem kérdés, el kell-e altatni. A klinikától azt a tájékoztatást kapta, hogy a lázas állapot miatt pusztult el hétfőn reggel.
Már első cikkünkben arról beszéltek a forrásaink, mennyire komoly szakmai hiba volt az elkülönítés hiánya, de szerintük az állatot még hurcolták is a bokszok között. Amikor pedig pozitív lett a vértesztje, újabb mulasztás történt: más ott lévő állatokat hazaengedtek, egyszerűen megsúgták a tulajdonosoknak, hogy jön a zárlat – állította egy klinikát jól ismerő szakember. Bodó Gábor, a Lógyógyászati Tanszék és Klinika vezetője, a lósebészet szakmai felelőse a hvg.hu-nak minderre korábban azt mondta: a klinika professzionális módon járt el az állat kezelése során. Az izolálás szerinte azért nem volt indokolt, mert a ló nem mutatott tipikus FKV tüneteket – bár forrásaink ennek homlokegyenest az ellentét állították, és saját gazdája is ezzel ellentétesen írta le állapotát egy azóta eltüntetett Facebook-bejegyzésben.
Egy csepp vér elég A betegség a fertőzött vér által terjed, főleg rovarok, így légy, bögöly által, de különféle vérkészítmények is fertőzhetnek. Az is veszélyes, ha állatorvosi beavatkozásoknál, így például a tömegoltások során nem tartják be a higiénés előírásokat. A fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust, ezért környezetére állandó veszélyt jelent. Az Írországban kitört ló-AIDS járvány óta ismert a szakemberek számára, hogy egy vérző orrú ló milyen veszélyt jelent, több forrásunk ugyanazt a riasztó adatot említette: egy csepp fertőző vérben 100 ezer ló megfertőzéséhez elegendő mennyiségű vírus van.
A két, már biztosan halálos vírust hordozó ló még él – tudtuk meg még pénteken egy Lóklinikát jól ismerő szakembertől, aki szerint a másiknak is „teljesen kiakadt” a gazdája. Mint mondta, talán még az elkötelezett lovasok sem fogták fel, mekkora kárt okoz az, hogy még az országos központnak számító intézményben sem vették komolyan a veszélyt, utána pedig megpróbálták eltusolni a történteket. „Ott van a tulajdonosok anyagi és eszmei kára, akik elvesztik a lovukat. A zárlatok, illetve forgalmi korlátozások miatt a lósportból élők sem tudnak, és nem is mernek versenyre menni. A klinikán műtétek maradtak el a zárlat miatt, és jelentős anyagi ráfordítás a klinika újjáépítése is. Minderre nem lenne szükség, ha betartják a szabályokat” – magyarázta.
És akkor még nem szóltunk a szerinte a teljes lovas társadalmat fenyegető veszélyről, ha ló-AIDS szempontjából hazánkat egy csoportba sorolják Romániával, ahol köztudottan jelen van a fertőző kevésvérűség. Románia uniós csatlakozásával, a határok megnyitásával 2007 óta sokkal nagyobb a veszély, az állattartók jelentős része azonban semmivel nem lett elővigyázatosabb, például gyakori, hogy minden ellenőrzés nélkül járnak oda-vissza lovas versenyekre. Pedig Romániával szemben az unió már szigorításokat vezetett be az FKV miatt, ezeknek Magyarországra való kiterjesztése betenne a magyar lótenyésztésnek és lovassportoknak.
„De talán az a legrosszabb az esetben, hogy kiengedte a szellemet a palackból. Meginog a bizalom, ha egy állatklinika egy kritikus járványügyi helyzetben megengedi magának, hogy hazaengedjen potenciálisan fertőzésgyanús lovakat” – fogalmazott forrásunk. Szerinte az orvosok ráadásul nem tanultak saját hibájukból, még most, a továbbfertőzés beigazolódásakor is „védik a mundér becsületét”.
Dúl a virtuális vita A Lóklinika közösségi oldalán érkezett hozzászólásokból valóban látszik, mennyien féltik lovaikat, ahogy az is, hogy egyáltalán nem elégedettek a tájékoztatással. Bodó Gábor a Facebookon arról írt a pozitív tesztek bejelentése után, hogy ezek „megerősítik" a megtett hatósági intézkedéseket, „azok elegendő voltát és egyúttal szükségességét”. Elismerte, hogy a "klinika igen komoly anyagi és egyéb károkat szenvedett és szenved el" a fertőző betegség miatt, de mint írja, ő "nem a ’mi lett volna ha?’ kérdéseket szeretné feszegetni, hanem valami előremutató dologgal foglalkozna inkább”.
Csakhogy úgy tűnik, többen mégis inkább tovább feszegetnék a felmerült kérdéseket. Az egyik aggódó lovas szerint az „orvosoknak fogalmuk sincs a fertőzés valódi útjáról, csak találgatások vannak”, ennek ellenére "simán kijelentik, hogy nincs veszély". „Őszintén bízom benne, hogy a Klinika is levonta a megfelelő konzekvenciákat és a továbbiakban nem nézi hülyének azokat, akikből él, valamint egy rejtélyes tünetekkel érkező lovat megfelelő módon helyez el és az óvintézkedések betartásával kezel” – olvasható a klinika oldalán. „Most lehet elkezdeni imádkozni, hogy jövőre ne legyünk Románia sorsán” – jegyzi meg egy másik hozzászóló.
„Lehet tolni a felelősséget a hobbilovasokra, de azt még egyetlen egy helyen nem olvastam a Klinikától, hogy 'bocsmá, mi voltunk a hülyék'" – szól egy másik vélemény ugyaninnen. A kedélyek megnyugtatása végül személyeskedésbe csapott át: Bodó Gábor az egyik, klinika felelősségét pedzegető hozzászólót végül azzal torkollta le, „láthatóan fogalma sincs a lógyógyászatról ”, de mivel "mindenképp azt szeretné bizonygatni, hogy a klinika hazudik”, „csak sajnálni tudja”.
Karantén az ország különböző pontjain A lovasok egyik visszatérő kérdése érthetően az volt, hogy pontosan hol vannak karantén alatt álló, fertőzésgyanús állatok, hiszen a betegség fertőzött vér útján terjed, rovarok (légy, bögöly) terjesztik. A Lóklinika vezetője közösségi oldalukon kifejtette, miért nem támogatja, hogy a hatóság közzétegye a zárlat alatt lévő helyeket, szerinte „negatív kihatása lenne egy ilyen nyilvánosságnak”, de mint hozzáteszi, ez teljesen a Nébih döntésén múlik. A hatóság végül közzétette a már pozitív eredményt mutató lovak tartási helyeit, de még azoknak a településeknek a listáját is, ahol az elaltatott lóval „kontaktaktusba nem kerülő, de az Üllői Lóklinikán megfordult lovak” vannak. A pozitív tesztet produkáló lovak például Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar megyében találhatóak, de karantén van az ország teljesen más pontjain is. Minden fertőzésgyanús és az összes velük érintkezésbe került állat forgalmi korlátozás alatt van, vagyis nem hagyhatják el a jelenlegi helyüket, ahová új lovat természetesen bevinni sem lehet. Egyúttal környezetükben kötelező fokozottan irtani a rovarokat.
Több vizsgálat, több találat Úgy tudjuk, az ügy kipattanása után megugrott – az amúgy eddig is kötelező – szűrések száma, amit a hatóság közleménye is alátámaszt, mint írják „az elmúlt két hónapban a lovak kötelező fertőző kevésvérűség- és takonykór-ellenőrző vizsgálatra beküldött minták száma jelentősen növekedett Veszprém és Pest megyében az elmúlt évekhez képest”. Több fertőzésgyanús állatot is találtak, egyet például a fóti Arany Somlyó Lovassport Egyesület tanyáján. A Lóklinikán elaltatott állatról szóló hír napvilágra kerülése után az egyesület komolyan vette a veszélyt: összes olyan náluk tartott ló tulajdonosát kötelezték a szűrővizsgálat elvégzésére, akinek nem volt igazolása a kötelező 3 évenkénti szűrésről. „Így derült ki, hogy az egyik nálunk tartott ló tesztje pozitív lett. Nálunk van több mint két éve, teljesen egészséges és tünetmentes, de a hatósági állatorvos jelzése után azonnal elkülönítettük. Nem csak a kötelező védőtávolságra van a többiektől, hanem építettünk neki egy külön izolációs bokszot, itt lesz a megismételt vizsgálatig” – mondta Varga Imre, az Arany Somlyó Lovassport Egyesület gazdasági alelnöke, aki szerint így a továbbfertőzés esélye gyakorlatilag nulla. Az itt talált fertőzésgyanús ló nem járt a Lóklinikán, ugyanúgy nem lehet tudni, honnan kapta el a vírust, mint az elsőként elaltatott állatnál, amely szintén egy tanyán tartott hobbiló volt. Az egyesület istállóját jelenleg egy ló sem hagyhatja el, a fejleményekről az alelnök nyíltan maga számolt be az interneten. „Remélem, hogy hasonló alapossággal és előrelátással minden magyarországi lótartó elvégezteti a szűrést, és amennyiben pozitív mintát produkáló lovat talál soraiban, hasonló gondossággal, a többi még egészséges ló érdekeit maximálisan szemmel tartva hozza meg a szükséges óvintézkedéseket” – jegyezte meg.
Sajnos, egyelőre úgy tűnik, a felelősségtudat nem ennyire virulens: meg nem erősített információink szerint pár hete egy Magyarországon rendezett nemzetközi versenyre be akartak vinni egy olyan lovat, amelyik szintén megfordult a klinikán akkor, amikor a fertőzött állatot ott tartották. Úgy tudjuk, a verseny egyik állatorvosa fordította vissza, nem járult hozzá a részvételéhez – amin a tulajdonosa forrásunk szerint „teljesen fel volt háborodva”.
vissza a Hírek-hez
|