Az ism�t szakmai k�zbe ker�lt Nemzeti Lovard�ban (Tattersall) mik�zben tisztelg�nk a nagyszer� magyar d�jugrat� teljes�tm�nyek el�tt f�l �vtizedes sz�net ut�n j�lius 12-15.-�n ism�t megrendezz�k a CSIO***W Nemzetek D�ja �s Budapest Nagyd�j (vil�gkupa fordul�) nemzetk�zi d�jugrat� versenyt, j�lius 5-8.-�n pedig Magyarorsz�gon el�sz�r a CSIO ChJYR-t, az ut�np�tl�s koroszt�lyok Nemzetek D�j�t.

A kezdetekr�l

A lovassport -a t�bbi sport�ghoz hasonl�an -hossz� utat tett meg az egym�s k�z�tti spont�n verseng�st�l a nemzetk�zileg elfogadott, szigor� szab�lyok szerint zajl�, teljes�tm�nyre �s rekordra t�rekv� versenyz�sig. Az els� lovasversenyt -a modern lovassport el�zm�ny�t 1864. �prilis 15.-�n tartott�k Dublinban. A programban d�jlovagl�s �s terepverseny szerepelt.

Ezt k�vette a P�rizsban, 1866-ban tartott verseny, amely a k�vetkez� �vekben �tfordul�s sorozatt� fejl�d�tt.

1909-ben a londoni Olimpia Hallban, az International Horse Show keret�ben 3-3 lovassal Argent�na, Belgium, Franciaorsz�g, Kanada, Olaszorsz�g, Nagy-Britannia k�z�tt rendezt�k az els� csapatversenyt. A szakirodalom ezt a versenyt tartja az els�

Nemzetek D�ja versenysz�mnak.A versenyek egys�ges szab�lyoz�s�ra csak vil�gh�bor� ut�n hozt�k l�tre a sport�gak nemzetk�zi szervezet�t, k�zt�k a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�get (F�d�ration Equestre Internationale, FEI) 1921. november 21-�n, P�rizsban. El��r�sa volt a nemzeti sz�vets�gek megalak�t�sa. A Magyar Lovas Sz�vets�g el�dje, a Magyar Lovassport Egyes�letek Orsz�gos Sz�vets�ge 1924. febru�r 29-�n alakult, �s 1927. �prilis 8-�n vett�k fel a FEI tagjai sor�ba.

A FEI els� alkalommal az 1928. augusztus 7-�n, az amszterdami olimpia alkalm�val tartott �l�s�n szab�lyozta a Nemzetek D�ja versenysz�m felt�teleit. 1929. janu�r 1-t�l kezd�d�en a Nemzetek D�j�t szigor�an a FEI szablyai szerint kellett tartani.

Az akad�lyok sz�ma legal�bb 12 �s legfeljebb 16 lehetett, �s legal�bb 16, illetve 20 er�kifejt�snek kellett lennie. Az akad�lyok magass�ga 1,25 m-t�l 1,40 m-ig terjedt, sz�less�ge legfeljebb 4 m�ter lehetett. Az iram 400 m/perc volt.

A FEI 1930-t�l kezdve jelentette meg Bulletinj�t. Ebben a szab�lyokat, a versenyszab�lyok v�ltoz�sait, a kongresszusi hat�rozatokat, a k�vetkez� �vi versenynapt�rt �s a hivatalos versenyek (CHIO) eredm�nyeit k�z�lt�k.

Hivatalos versenyek a Bulletinben �s a versenynapt�rban szerepel� versenyek. A CHIO elnevez�s� versenyeken mindh�rom lovas szak�g (d�jlovagl�s, d�jugrat�s �s military, s�t fogatverseny) versenysz�mait megtarthatt�k.

Magyarorsz�gon 1926-ban, a Margitszigeten rendeztek el�sz�r nemzetk�zi d�jugrat� versenyt.

A K�b�ny�n megnyitott Mez�gazdas�gi Ki�ll�t�s ter�let�n lev� bemutat� t�r lovas p�ly�j�n tartott�k 1929-ben az els� Nemzetek D�ja versenysz�mot.

Kiskunhalason a Hat�r�r D�zsa Lovas Szakoszt�lya 1982-t�l kezdve �vente CSIO versenyeket, 1990-t�l 1996-ig viszont m�r a Vil�gkupa fordul�j�val is �sszekapcsolt hivatalos nemzetk�zi ugr�versenyeket rendezett. (A nemzetk�zi lovasversenyekr�l �s a Nemzetek D�j�r�l b�vebben a Mell�kletben.)

Budapest Eur�pa d�jugrat� v�rkering�sben
A vil�g �llovasai z�m�ben Eur�p�ban versenyeznek. A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g (FEI) bajnoks�gokat, vil�gkupa �s orsz�gok k�z�tti csapatverseny-sorozatokat szervez �s szakmai fel�gyeletet l�t el.

A lovasok f�ldrajzi elhelyezked�s �s eredm�nyess�g szerint j�l szab�lyozott lig�kban versenyeznek. Magyarorsz�g a K�z�p-eur�pai Lig�ba tartozik, nemzeti v�logatottunk jelenleg a Challenger League CSIO versenyein k�zd a d�nt�be ker�l�s�rt.

A nemzetk�zi d�jugrat� versenyeket egy-�t csillaggal (*) min�s�tik, ami a verseny sz�nvonal�t, neh�zs�gi fok�t �s a felaj�nlott p�nzd�jak m�rt�k�t jel�li.

A Nemzeti Lovarda a magyar lovas�let k�pviselet�ben most Magyarorsz�gra h�vja a nemzetk�zi d�jugrat� sport elitj�t, hogy t�bb �v kihagy�s ut�n, Budapest adhasson otthont a Nemzetek D�ja �s a Vil�gkupa versenysorozat egyik �llom�s�nak.

B�r a rangos, CSIO***-W bet�sz�val jelzett verseny els�sorban a szakmai k�z�ns�get vonzza, a sz�nvonalas, �rdekes programokkal sz�nes�tett esem�nyb�l az eg�sz hazai d�jugrat� sport, a lovasok n�pes t�bora, a F�v�ros �s mindazon v�llalkoz�s, szervezet �s int�zm�ny profit�lhat, aki �zleti, vagy t�mogat�i min�s�gben kapcsol�dik a rendezv�nyhez.

A versenyeken a teny�szt�k �s tulajdonosok a legjobb lovasokkal a nyeregben m�rettetik meg lovaikat. Gyakran nagy �rt�k� lovak cser�lnek gazd�t egy-egy sikeres p�lya teljes�t�s�vel.

A lovas vil�g el�kel� szerepl�i az �zleti �let legfels� r�teg�t k�pviselik, el�g p�ld�ul az Onassis, Firestone, Rotschild nevet, vagy az arab t�rs�g uralkod� csal�djait eml�teni.

Vonz� a 115 ezer eur�s p�nzd�j

A feln�ttekn�l a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g el��r�sa szerint ki�rt 115 ezer eur�s, k�zel 35 milli�s p�nzd�j�rt a t�rs�g �s Nyugat-Eur�pa kit�n� lovasai is elj�nnek Magyarorsz�gra. (A nevez�si d�j lovank�nt 500 eur�.)

Elk�ldte nevez�s�t p�ld�ul az olimpiai ez�st�rmes, vil�gkupa-gy�ztes, �s az olimpi�k t�rt�net�ben 81 �rmet nyer�, a d�jugrat� sportot vezet� N�metorsz�g teljes csapattal k�pviselteti mag�t.

A Szervez� Bizotts�g abban rem�nykedik, hogy a m�diumok seg�ts�g�vel az Eur�p�ban egyik legn�pszer�bb egy�ni sport�gra, a d�jugrat�sra is r�ir�nyul a magyar lakoss�g figyelme, �s a nemr�g a Magyar Lovas Sz�vets�g fenntart�s�ba ker�lt �s meg�jult Nemzeti Lovarda is F�v�rosunk egyik ismert sport, valamint szabadid� k�zpontj�v� fejl�dik.

Magyarorsz�gon el�sz�r az ut�np�tl�s koroszt�lyok Nemzetek D�ja

A magyar d�jugrat�s t�rt�net�ben j�lius 5-8. k�z�tt a Nemzeti Lovarda fel�j�tott versenyp�ly�j�n els� alkalommal rendezz�k meg a 12-21 �ves kor� lovasok h�rom koroszt�lya sz�m�ra ki�rt CSIO versenyt (12-14 �vesek: gyermek kateg�ria; 14-18 �vesek: ifj�s�gi kateg�ria; 19-21 �vesek: fiatal lovasok kateg�ria).

B�zunk benne, sokat dolgoztunk �rte, hogy Magyarorsz�g d�jugrat� sportj�nak nemzetk�zi meg�t�l�s�ben meghat�roz� szerepe lesz egy j� mez�ny�, kit�n�en szervezett budapesti CSIO-nak.

A CSIO p�lya�p�t�je

Werner Deeg, haz�nk leggyakrabban foglalkoztatott k�lf�ldi d�jugrat� p�lya�p�t�je, hivatalos nemzetk�zi min�s�t�ssel rendelkezik, ami szakm�j�ban a legmagasabb kateg�ria. A bajororsz�gi Feuchtwangenben �l� n�met szakember a vil�g d�jugrat� �lsportj�nak egyik jeles alakja: sz�mos CSIO, vil�gkupa �s egy�b nemzetk�zi verseny p�lya�p�t�je, valamint a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g (FEI) d�jugrat� p�lya�p�t� k�pz�si programj�nak vezet�je �s felel�se. Deeg, aki rendszeres vend�ge a d�jugrat� versenyeknek a kanadai Calgaryt�l eg�szen az Egyes�lt Arab Emir�tusokban l�v� Abu Dzabiig, haz�nkban dolgozott m�r t�bbek k�z�tt Kiskunhalason, Hortob�gyon, Mez�hegyesen �s term�szetesen Budapesten, a Nemzeti Lovard�ban is. Legut�bb az idei �vi fedettp�ly�s orsz�gos d�nt�k�n tal�lkozhattunk munk�j�val. A CSIO-n Deeg p�lya�p�t�i csapat�t Kar�di L�szl� (FEI 1-es szint), Erd�lyi Magdolna (FEI 2-es szint), valamint az idei ut�np�tl�s Eur�pa-bajnoks�gon �s a b�csi Global Champions Touron is dolgoz� p�lya�p�t� csapat, a Team EquiME er�s�ti majd.

A Nemzeti Lovarda

Az el�bbiekb�l kit�nik, hogy a Nemzeti Lovarda jelent�s nemzeti �rt�ket k�pvisel, amely n�lk�l�zhetetlen szakmai �s -nem mellesleg -sz�mottev� anyagi hasznot k�pes termelni.

A tervek megval�s�t�s�n elk�telezett, tapasztalt csapat dolgozik. A programok kidolgoz�sakor az egyik f� szempont, hogy a lovassportokhoz kapcsol�d� sz�rakoztat� �s oktat� elemek min�l sz�lesebb r�tegeket �rjenek el.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezel� sz�kh�z�ban m�jus 23-�n �rta al� L�z�r Vilmos, a Magyar Lovassport Sz�vets�g eln�ke �s Dr. Moln�r Zolt�n, az MNV Zrt. vez�rigazgat�-helyettese a Nemzeti Lovarda vagyonkezel�si szerz�d�s�t. Ezzel lez�rult a Tattersall �llami vagyonkezel�s�nek korszaka. �jra a civil szf�ra, a szakma kez�ben a lehet�s�g, hogy az 1877-es alap�t�s�, a "L�teny�szt�s Emel�s�re Alakult R�szv�nyt�rsas�g" eszmeis�g�t a mai kor kih�v�sainak megfelel�en �rv�nyre juttathassa.

A Nemzeti Lovard�nak egyr�szt trad�ci�ja, m�sr�szt a j�v�nk szempontj�b�l is fontos a szerepe. Sz�ks�g van a f�v�rosban egy olyan b�sty�ra, amire igaz�n t�maszkodhatunk.

Kapcsol�d�s a Kincsem Nemzeti Lovas Programhoz

A korm�nyzati rangra emelt �s ez �v febru�rj�ban elfogadott Kincsem Nemzeti Lovas Program -sz�m�tva a lovast�rsadalom t�mogat�s�ra -a f� c�lkit�z�seket meghat�rozta:

1. Az eredm�nyess�g jav�t�sa els�sorban az olimpiai szak�gakban (d�jugrat�s, d�jlovagl�s, military)

2. A lovagl�s t�megb�zis�nak b�v�t�se (a tantervbe iktatott iskolai lovasoktat�s folyamatos bevezet�se)

3. A lovas szakk�pz�s �s szakember k�pz�s sz�nvonal�nak er�s�t�se

4. A sportlovak sz�m�nak n�vel�se, min�s�g�nek jav�t�sa

5. Nemzetk�zi szint� versenyek sz�nvonalas rendez�se �s p�nzd�jainak emel�se

6. Az infrastrukt�ra fejleszt�se

7. A Nemzeti Lovarda �s Szilv�sv�radi Lovask�zpont -csak�gy, mint a Ludovika Lovarda, Lovasber�nyi Lovask�zpont, B�bolnai Nemzeti M�nesbirtok, Mez�hegyesi �llami M�nes, a Kincsem Park �s az oktat�si int�zm�nyekkel kapcsolatban l�v� lovard�k, - fejleszt�se, kiemelt figyelemmel a keleti r�gi�ra.

8. A sikeres versenysportot seg�t� akad�miai rendszer �letre h�v�sa (koll�giumok, akad�mi�k kialak�t�sa �s t�mogat�sa.)

V�llalhat� c�lok!

Hangs�lyozzuk: a lovassportunk nem k�rni, adni szeretne. A felt�telek megteremt�s�re sz�m�tunk!

Vissza a H�rek-hez