A feln�ttekn�l a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g el��r�sa szerint ki�rt, 115 ezer eur�s, k�zel 35 milli� forintos p�nzd�j�rt a t�rs�g �s Nyugat-Eur�pa kit�n� lovasai is elj�nnek Magyarorsz�gra. A kiugr�an magas d�jaz�s�rt elk�ldte nevez�s�t az osztr�k olimpiai ez�st�rmes, vil�gkupa-gy�ztes Thomas Fr�hmann is, r�ad�sul az olimpi�k t�rt�net�ben 81 �rmet nyer�, a lovassport szempontj�b�l vezet� nemzetnek sz�m�t�, N�metorsz�g is teljes csapattal k�pviselteti mag�t. Hozz�nk �rkeznek m�g rajtuk k�v�l a Vil�g- �s Eur�pa-bajnok hollandok �s az ut�bbi �vekben nagyon eredm�nyes d�nok �s norv�gok. Az el�zetes nevez�sek alapj�n 18 orsz�g legjobb d�jugrat�i vesznek r�szt a budapesti esem�nyen.

A verseny sikeres megrendez�s�vel a szervez�k abban rem�nykednek, hogy az Eur�p�ban roppant n�pszer�nek sz�m�t� d�jugrat�sra is r�ir�nyul a magyar k�zv�lem�ny figyelme, �s a nemr�g a Magyar Lovas Sz�vets�g fenntart�s�ba �tker�lt �s az�ta meg�jult Nemzeti Lovarda is �jfent ismert sport- �s szabadid� centrumm� fog v�lni.

Nemzetk�zi t�rt�nelem

A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g Nemzetek D�ja a sportt�rt�nelem egy �vsz�zad�t �nnepli.

A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g koron�j�nak egyik �kk�ve, a Nemzetek D�ja 2009-ben �nnepelte 100 �ves fenn�ll�s�t, tov�bb� a vil�g legnagyobb sportfejleszt�s�t − a m�ra m�r szimb�lumm� v�lt Meydan l�versenyp�ly�t − l�trehoz� Meydan fejleszt�si csoporttal k�t�tt �j egy�ttm�k�d�s�nek kezdet�t. Term�szetesen az elm�lt 100 �vben j� n�h�ny formai �talakul�s t�rt�nt, de ahogyan azt az eltelt id� is bebizony�totta, az egyes orsz�gokat k�pvisel� csapatok k�z�tti ki�lezett versenyben a b�szkes�g �s h�rn�v el�r�s�re ir�nyul� igyekezet semmit sem vesz�tett r�gi hev�b�l.

 1909

1909-ben t�rt�nt, hogy a fedettp�ly�s londoni olimpia �s a szabadt�ri San Sebastianban rendezett par�d�k els� �zben adtak helyt katonai csapatok d�jugrat� verseny�nek. Az egyenk�nt h�rom-h�rom lovasb�l �ll� hat csapat el�sz�r a j�niusi olimpi�n versenyzett egym�ssal. A neh�z versenyp�ly�t egyik�k sem tudta hibapont n�lk�l teljes�teni, �s v�g�l az 1912-es olimpiai bajnokot, Jean Cariou-t is mag�ban foglal� francia csapat gy�z�tt 20,5 hibaponttal. Az olasz csapat v�gzett a m�sodik helyen. K�zt�k volt Giorgio Trissino, aki kilenc �vvel kor�bban m�sodik helyez�st �rt el az els� − 1900-ban megrendezett − Olimpiai Lovas J�t�kok h�rom versenysz�ma k�z�l kett�ben Federico Caprilli lovaival. A legend�s Geoffrey Brooke �ltal vezetett brit csapat lett a harmadik megel�zve Kanad�t, Belgiumot �s Argent�n�t.

A San Sebastianban szeptember 17-�n megrendezett versenyen h�t darab, egyenk�nt �t-�t lovasb�l �ll� csapat versenyzett egym�ssal. K�zt�k volt az Amalfi, Bianchetti, Antonelli, Bulla �s Capece-Zurlo �sszet�tel� olasz csodacsapat, akik 18 hibaponttal gy�ztek, megel�zve ezzel a 32 hibapontot �sszegy�jt� h�zigazd�kat, illetve a 34 hibapontot gy�jt� argentin csapatot. San Sebastianban ez volt az els� �s egyben az utols� lovas csapatverseny, m�g az olimpi�k �let�ben ezzel egy �j korszak kezd�d�tt.

A San Sebastianban (Spanyolorsz�g) 1909-ben megrendezett j�t�kokon r�sztvev� olasz csapat. Ez volt az egyik olyan �tt�r� esem�ny, amely abban az �vben helyet adott a Nemzetek D�j�nak. �llnak: Bolla, Natoli, Jappi, Starita. �lnek: Antonelli, Bianchetti, Amalfi, Agazolli.

1911

A csapatverseny mint fogalom 1911-ben sz�letett meg. R�ma, Torin�, Br�sszel, London, illetve 1911. november 22-�n nagy felt�n�st keltve a New Yorkban tal�lhat� Madison Square Garden is mind rendezett csapatversenyeket. Az �j ir�nyzat siker�t egy�rtelm�en igazolta az az eset, amikor a New Yorkban aratott gy�zelme ut�n a hazat�r� holland csapatot Hollandia t�rt�nelm�nek egyik legnagyobb gy�zelmi �nnep�ly�n �ltett�k.

1920

A h�bor� kit�r�s�vel a versenyek megszakadtak eg�szen addig, am�g 1920-ban az olimpia �tvette a vezet�st az akkori egyetlen csapatverseny megrendez�s�vel. Ebben az �vben az 53 �ves Clarence Von Rosen-t is mag�ban foglal� sv�d csapat gy�z�tt a versenyen. Az � er�fesz�t�seinek volt k�sz�nhet�, hogy a lovassport beker�lhetett az olimpi�ra 1912-ben.

1921

L�trej�n a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g az 1920-as antwerpeni olimpiai j�t�kok meglehet�sen kij�zan�t� tapasztalatait k�vet�en (az 1912-es stockholmi dics�s�ggel �sszehasonl�tva) az �sszes, nemzetk�zi szervezetts�ggel addig m�g nem rendelkez� olimpiai sport�gat megh�vta egy h�romnapos tal�lkoz�ra Lausanne-ba 1921. m�jus 28-30. k�z�tt. A lovassport is a megh�vottak k�z�tt volt, t�z orsz�gb�l �rkeztek k�ld�ttek. A harmadik nap v�g�n Franciaorsz�g, az Amerikai Egyes�lt �llamok, Sv�dorsz�g �s Jap�n lovas sz�vets�gei egy nemzetk�zi lovas sz�vets�g l�trehoz�s�r�l d�nt�tt, melyet m�g abban az �vben, novemberben az els� kongresszuson terveztek hivatalosan meger�s�teni.

1930

A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g 1930-ban hozta l�tre az els� Nemzetek D�ja Napt�rat, amely a k�vetkez� 14 par�d�helysz�nt tartalmazta: Berlin, Aachen, Nizza, R�ma, Br�sszel, Lisszabon, Vars�, London, Luzern, Genf, Dublin, Boston, New York �s Toronto. A harmincas �vek a katonai csapatok k�zdelm�t hozta, melyek k�z�tt a sz�zadfordul� eleje �ta m�r l�tez� francia �s olasz csapatok mellett az 1920-as �vek v�g�n l�trej�v� �j csapatok, mint p�ld�ul az �rek vagy a n�metek is megjelentek. Az 1930-as �vek nagy p�rbaja a n�met �s az �r csapat k�z�tt zajlott. 1931-1938/1939 k�z�tt a n�met csapatnak �sszesen 29 gy�zelme, m�g az �reknek 22 gy�zelme volt. Az �rek sz�m�ra ez m�g �gy is hatalmas siker volt, ha figyelembe vessz�k a n�met csapat rendelkez�s�re �ll� eszk�z�ket �s teny�szt�si programokat A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en n�h�ny par�d� kezdetben ugyan k�zd�tt az �jb�li talpra�ll�s�rt, de hamarosan minden �jra m�k�d�tt, �s a rendszer mind m�ret�ben mind pedig hat�k�r�ben kiterjedt, �vente mintegy 12-16 par�d�t megrendezve.

A Genfben (Sv�jc) 1929-ben megrendezett Nemzetek D�ja verseny �sszes r�sztvev�je 

Izgalmas versenyek, jelk�pp� v�lt helysz�nek, legend�k �s h�s�k

1965

A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g 1964 december�ben Br�sszelben tartott k�zgy�l�s�n az �jonnan v�lasztott eln�k, Edinburgh hercege egy olyan versenysorozat l�trehoz�s�t javasolta, amely az �v sor�n megrendezett Nemzetek D�ja versenyek eredm�nyein alapulna. Felaj�nlott egy tr�fe�t melyen feles�ge, II. Erzs�bet kir�lyn� l�that� l�h�ton. A sorozat, amelyet v�g�l Eln�ki Kup�nak neveztek el 1965 �s 1984 k�z�tt ker�lt megrendez�sre.

1985

1985-1986 k�z�tt a Nemzetek D�ja versenysorozat F�l�p Herceg Tr�fea n�ven futott. Az els� bajnoki c�met t�mogat� egy�ttm�k�d�st a Gucci c�g �rta al�, �s a k�vetkez� h�rom �vben a versenysorozatot Gucci Tr�fe�nak h�vt�k. Ebben a h�rom �vben �vente 17-szer rendezt�k meg a Nemzetek D�j�t. 1987-ben �s 1988-ban Franciaorsz�g nyerte el a kup�t, �s azt 1989-ben az akkori gy�ztesnek, Nagy-Britanni�nak adta �t.

1997

1995 �sz�n a koreai Samsung ipari konglomer�tum bejelentette, hogy vil�gszerte t�mogat�st szeretne ny�jtani a rendezv�nyekhez, �s az elk�vetkez� kilenc �vben a g�tugr�sban �s a d�jlovagl�sban l�trej�v� k�t versenysorozat h�s�ges t�mogat�ja volt. A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g felaj�nlotta a Nemzetek D�ja versenysorozat t�mogat�s�t, �s 1997. m�jus 11-ig La Baule (Franciaorsz�g) adott otthont a Nemzetek D�ja els� rendezv�nyeinek a Samsung versenysorozatban.

B�szkes�g �s szenved�ly…

2003

Amikor 2003-ban a Samsung Szuperliga a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g versenysorozat�val nemzetk�zi szinten megjelent, kevesen tudt�k megj�solni, hogy vajon milyen hat�st fog gyakorolni a sport vil�g�ra. A Nemzetek D�ja ekkor m�r majdnem 100 �ve l�tezett, �s az �j forma – melynek min�s�t� rendszere arra �p�l, hogy a legjobb csapatok a legjobb helysz�neken versenyeznek – teljesen �j �letre keltette, �s felpezsd�tette a versenysorozatot, amely megragadta mind a lovasok, szervez�k, mind pedig a n�z�k�z�ns�g fant�zi�j�t, �s egyben elnyerte csod�latukat.

2009

Visszan�zve l�thatjuk, hogy az igazi v�ltoz�sok, �talakul�sok �s ezek hat�s�ra az �j�t�s k�pess�ge az, ami a Nemzetek D�ja jelenleg ismert form�j�t l�trehozta, �s ami bizony�tja maradand� siker�t �s var�zs�t. A Meydan fejleszt�si csoport a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g Nemzetek D�j�nak egyik alkalmas t�rt�nelmi pillanat�ban �rkezik, amely arra utal, hogy ez a versenysorozat nem csup�n bejutott a vil�g elit sport versenysorozatai k�z�, de hely�t szil�rdan meg is er�s�tette k�z�tt�k.