R�dih�za az elm�lt �vsz�zad sor�n nemcsak a zalai, de a magyarorsz�gi l�teny�szt�s fellegv�r�nak sz�m�tott. A m�nes alap�t�ja a Horv�torsz�gb�l �ttelep�lt Nagyborosny�i Bartha L�szl� volt, a kezdeti id�szakban �, valamint Mikl�s fia ir�ny�totta a munk�latokat. A II. vil�gh�bor� ut�ni politikai �s t�rsadalmi viszonyok a m�nesre is r�nyomt�k b�lyeg�ket, az egykori mag�ntulajdon �llami k�zbe ker�lt, tev�kenys�gi k�re is megv�ltozott. Voltak id�szakok, amikor f�nyesen ragyogott a csillaga, de k�zdelmes �vtizedeket is �t�ltek az itt dolgoz�k, k�zt�k a hazai l�teny�szt�s doyenje, az 1956 �s 2005 k�z�tt a Zala Megyei Lovas Sz�vets�g eln�ki tiszt�t is bet�lt�, most 84 �ves T�r�k L�szl�, aki a m�nes t�rt�net�nek legavatottabb ismer�je.

Amikor a Bartha csal�d 1905-ben a horv�torsz�gi Paukovec-r�l �ttelep�lt R�dih�z�ra, Gutorf�lde legnagyobb birtokosait�l, Hod�szy B�l�t�l �s Hod�szy Jozef�t�l vett�k meg a ter�letet. K�s�bb nagyobb l�tsz�m� l� tart�s�hoz elegend� legel�ket �s a teny�szt�shez megfelel� �p�leteket kerestek, ilyenek G�rb� puszt�n, a Sz�chenyi-birtokon voltak. Ezek ad�sv�tel�re 1912  janu�rj�ban ker�lt sor. A m�nes megalap�t�s�t ez�rt sz�m�tjuk ett�l az �vt�l - sorolja T�r�k L�szl�, aki 1953-ban, alig 25 �vesen, agr�rm�rn�kk�nt ker�lt a zalai telep�l�sre.

 A Bartha csal�d kezdetben h�t kanc�val rendelkezett, ezek egy r�sz�t egy Paukovec-i m�nesb�l hozt�k, de akadtak k�z�tt�k a k�zeli n�pr�dfai teny�szetb�l, illetve a s�jt�ri m�nesb�l val�k is. A lovak k�z�tt el�fordultak lipiciaik �s angol f�lv�rek is, a kezdeti id�szakot az �tkeres�s jellemezte. B� egy �vtized telt el, mire a csal�d az angol f�lv�rek mellett d�nt�tt, ez meg is hat�rozta a k�t vil�gh�bor� k�z�tti korszakot.

- A d�jugrat�s a katon�k sportja volt, ebben az id�szakban erre �llt r� a Bartha csal�d - magyar�zta T�r�k L�szl�. - A r�dih�zi lovak k�z�l t�bb �rt el figyelemrem�lt� eredm�nyt. A fam�lia legfiatalabb tagja, ifj. Bartha Mikl�s maga is megsz�llott lovas sportember volt, az apja az � sz�m�ra is teny�sztett egyre jobb angol f�lv�reket. Ezek egy r�sze k�s�bb galopp-p�ly�ra ker�lt, de sz�mos kiv�l� fedez�m�n is ker�lt ki a r�dih�zi m�nesb�l.

A II. vil�gh�bor�t k�vet� t�rsadalmi-politikai �trendez�d�skor a r�dih�zi m�nest is �llamos�tott�k, Bartha Mikl�s el is hagyta a birtokot. Ezzel �j korszak kezd�d�tt, ekkor kezdik meg a teny�szhely �get�kanc�kkal t�rt�n� ben�pes�t�s�t. Az �j tev�kenys�gnek T�r�k L�szl� lett a vezet�je. Ir�ny�t�s�val az �llami gazdas�g �gisze alatt m�k�d� R�dih�za ism�t fejl�d�snek indult. Kiv�l� �get�lovak ker�ltek ki innen, k�zt�k az 1960-ban sz�letett Kabala, amely k�s�bb n�vad�ja lett a m�nesnek. A fekete m�n �sszesen 58 alkalommal �llt rajthoz, 30 gy�zelmet aratott, h�sszor �rt el helyez�st, s csak 8 alkalommal futott helyezetlen�l. Nev�hez t�bb p�lyarekord f�z�dik, nemcsak idehaza, hanem Badenben �s B�csben is.

R�dih�za ezt k�vet�en m�g fontosabb szerepet j�tszott a hazai l�teny�szt�s t�rt�net�ben, hiszen 1959-t�l �jra visszat�rnek az ugr�sporthoz, majd a hatvanas �vekben kezdet�t veszi a lovas idegenforgalom alapjainak lerak�sa. Ez a h�rmas tev�kenys�g a mai napig tart, persze ism�t megv�ltozott k�r�lm�nyek k�z�tt.

A m�nes t�rt�net�r�l k�tet is sz�letett, s a centen�rium kapcs�n �jabb kiadv�ny k�sz�l. A dics� m�lt mellett azonban a jelenr�l sem szabad elfeledkezni. Ezt m�r dr. T�r�k L�szl� �llatorvos mondja, aki ma feles�g�vel, dr. T�r�k Erzs�bettel (T�r�k L�szl� l�ny�val) kettesben vezeti a m�nest.

- Ahogy a l�teny�szt�s 1949-t�l a kilencvenes �vekig zajlott, az a rendszerv�lt�s ut�n nem volt folytathat�, tulajdonk�ppen visszat�rt�nk a kezdetekhez, ism�t a II. vil�gh�bor�ig tart� korszakhoz hasonl� alapokon m�k�dik a l�teny�szt�s - folytatta dr. T�r�k L�szl�. - Ma az �get�lovak teny�szt�se a f� tev�kenys�g, ez tov�bbra is komoly sikereket hoz sz�munkra. Az ut�bbi 10-15 �vben a hazai versenyeken a derbik kilencven sz�zal�k�t R�dih�z�r�l sz�rmaz� lovak nyert�k meg. Mindezt egyre nehezed� gazdas�gi k�r�lm�nyek k�z�tt �rt�k el. Ma a l�teny�szt�s vesztes�ges �zlet�g, mi is �gy tudjuk csak fenntartani magunkat, hogy egy�b tev�kenys�geink fedezik a kiad�sainkat.

A m�nes vezet�je a j�v�re vonatkoz� k�rd�sre nem ad egy�rtelm� v�laszt, sokat sejtet�en annyit mond, m�sf�l �ve a versenyeztet�sben �s a fogad�sban elindult egy �j folyamat, ez a l�teny�szt�sre n�zve is biztat� lehet. Ez fellend�l�st hozhat, am�g ez nem k�vetkezik be, addig elk�telezetts�g�k, a sz�v�k hajtja �ket tov�bb.