Egy �j kutat�s szerint egy �si glob�lis meleged�s a legkor�bbi lovakat h�zimacska m�ret�re zsugor�totta. Az eredm�nyek t�mpontot ny�jthatnak arr�l, hogyan n�zhetnek ki az eml�s�k a j�v�beli meleged� vil�gban. H�zimacska termet� lovak k�boroltak t�bb mint �tvenmilli� �vvel ezel�tt az �szak-amerikai erd�s�gekben, amikor a F�ld egy �si glob�lis felmeleged�si peri�dusba l�pett �s az �llatok „zsugorod�ssal” reag�ltak a megv�ltozott k�rnyezeti felt�telekre – �llap�tott�k meg a kutat�k.

Az 56 milli� �vvel ezel�tt bek�vetkezett, �gynevezett paleoc�n-eoc�n h�m�rs�kleti maximum, angol r�vid�t�se alapj�n PETM (Paleocene-Eocene Thermal Maximum) sor�n hatalmas mennyis�g� sz�n ker�lt a l�gk�rbe �s az �ce�nokba, mely mintegy 5,5 fokkal emelte a glob�lis �tlagh�m�rs�kletet t�bb mint 175 ezer �v alatt. Az eml�s�k zsugorod�ssal reag�ltak a kl�mav�ltoz�sra, a fajok egyharmada kisebb lett. Az �j kutat�s most azt mutatja, hogy ezek a v�ltoz�sok az id�szak h�m�rs�klet ingadoz�sainak megfelel�en mentek v�gbe. A legkor�bbi ismert l�, a Sifrhippus ezt a peri�dust igen apr�k�nt kezdte. Az �llat �tlagosan mind�ssze 5,6 kilogrammot nyomott, akkora volt, mint egy miniat�r schnazuer. Azonban a PETM id�szak 130 ezredik �v�re a Sifrihippus 3,9 kilogrammosra zsugorodott, akkora lett, mint egy h�zimacska. A lovak azt�n �jabb m�retv�ltoz�st tapasztaltak meg, amikor ezen meleged�si peri�dus utols� 45 ezer �ve folyam�n 7 kilogrammra n�ttek.

 A Ross Secord �s Jonathan Bloch vezette csapat ezeket a v�ltoz�sokat a Wyoming �llamban tal�lhat� Nagyszarv-medence d�li r�sz�r�l sz�rmaz� fossz�li�k seg�ts�g�vel tudta lek�vetni. A ter�leten tal�lt lovak fog�nak m�r�sei a zsugorod� �s n�vekv� testm�ret egyedi rendszer�t sugallt�k a PETM id�szak alatt. El�sz�r az eredm�nyek hib�snak t�ntek – mondja Bloch, mivel a felt�telez�s szerint a PETM id�szak alatt minden l� egyform�n apr� volt.

A kutat�k ezt k�vet�en elemezt�k az oxig�nizot�pokat a l�fogakban. Az izot�pok a helyi h�m�rs�klet markereik�nt szolg�lnak abb�l az id�szakb�l, amikor az �llatok elpusztultak. Kider�lt, hogy a h�m�rs�kletek t�k�letesen egyeztek a m�retet �rint� m�r�sekkel. Min�l melegebb lett a lovak ann�l kisebb� v�ltak. M�s t�nyez�k, mint a sz�razs�g �s a sz�n-dioxid-koncentr�ci� m�r nem illeszkedtek olyan j�l az eredm�nyekhez. Bloch szerint mindez els� alkalommal �rulja el, hogy a h�m�rs�klet seg�tette el� a testm�ret evol�ci�j�t ezen lovakn�l. Az eredm�nyek illeszkednek ahhoz, amit a modern eml�s�kr�l �s madarakr�l tudunk, melyek az Egyenl�t� k�zel�ben �ltal�ban kisebbek. Ennek egyik oka az lehet, hogy a kisebb m�ret seg�ti az �llatot a testh�m�rs�klet szab�lyoz�s�ban, a melegben, vagy a t�pl�l�kforr�sok el�rhet�s�ge is kiv�lthatja.

A vil�g olyan m�rt�k� meleged�st tapasztalt meg a PETM alatt, mint amelyet n�h�ny kl�mamodell a mai �vegh�zhat�s� g�zokra adott reakci�ik�nt el�revet�t. A k�l�nbs�g Bloch szerint, hogy a PETM alatt a meleged�s t�bb mint 170 ezer �vig tartott, m�g a modern h�m�rs�kletek egy �vsz�zad alatt el�rhetik a PETM szinteket, amennyiben az el�rejelz�sek megfelel�ek. A lovak legkor�bbi �sek�nt ismert Sifrhippusok t�bb t�zezer �v alatt lettek egyre kisebbek. A kutat�k a nyugat-amerikai Wyoming �llamban felt�rt l�fogmaradv�nyok alapj�n �llap�tott�k meg, hogy a faj els� p�ld�nyai m�g nagyobbak voltak, azt�n id�vel egyre kisebbek lettek. Az 56 milli� �vvel ezel�tt bek�vetkezett, �gynevezett paleoc�n-eoc�n h�m�rs�kleti maximum (PETM) n�ven ismert id�szak egy 175 ezer �ven �t tart� glob�lis felmeleged�si peri�dus volt, amely sz�mos �llatfaj kipusztul�s�hoz vezetett. A Science c�m� foly�iratban k�z�lt tanulm�ny szerint m�s fajok „�sszementek”, hogy alkalmazkodni tudjanak a korl�tozott term�szeti er�forr�sokhoz. A glob�lis �tlagh�m�rs�klet mintegy �t Celsius-fokkal emelkedett meg a korszakban a leveg� �s az �ce�nok sz�n-dioxid-koncentr�ci�j�nak n�veked�se nyom�n. Az �szaki-sarkvid�ki tengerfelsz�ni h�m�rs�klet k�r�lbel�l 23 Celsius-fok volt, amely nagyj�b�l megegyezik a mai szubtr�pusi vizek h�m�rs�klet�vel. A kutat�k szerint a Sifrhippusok majdnem egyharmadnyival lettek kisebbek a felmeleged�si peri�dus els� 130 ezer �v�ben: akkor�ra zsugorodtak, mint egy n�gykil�s h�zimacska. A k�vetkez� 45 ezer �vben pedig �jra nagyobbak lettek, el�rve a nagyj�b�l h�t kilogrammos tests�lyt. A korszak ismert eml�sfajainak nagyj�b�l egyharmada ment �ssze ebben az id�szakban, n�h�ny k�z�l�k eredeti m�ret�k fel�re cs�kkentett. „Az eredm�nyek alapj�n n�mi r�l�t�sunk lehet arra, hogy mire sz�m�thatunk a k�vetkez� egy vagy k�t �vsz�zadban, legal�bbis azon �ghajlati modellek el�rejelz�seinek f�ny�ben, amelyek szerint 4 Celsius-fokos lesz a felmeleged�s a k�vetkez� egy �vsz�zadban” – mondta a tanulm�ny t�rsszerz�je, Ross Secord, a Nebraska-Lincoln Egyetem munkat�rsa. N�h�ny mad�rfaj eset�ben m�r tapasztalt�k is a kutat�k a zsugorod�s jeleit. Ugyanakkor a szakemberek r�mutattak arra, hogy a most el�re jelzett v�ltoz�sok a k�vetkez� egy-k�t �vsz�zadban fognak bek�vetkezni, az ipari forradalom �ta megn�vekedett sz�n-dioxid-kibocs�t�s k�vetkezt�ben. A t�bb milli� �vvel ezel�tti kl�mav�ltoz�s azonban j�val lassabban – 10 ezer �s 20 ezer �v k�z�tti id� alatt – zajlott le. A nagy k�rd�s teh�t az, hogy a mostani fajok vajon k�pesek lesznek-e l�p�st tartani �s megv�ltoztatni a testm�ret�ket a k�vetkez� p�r �vsz�zadban.

A kutat�k eredm�nyeir�l a Science foly�irat sz�molt be.