A zebr�k jellegzetes, cs�kos mint�zat�nak eredete m�r r�g�ta foglalkoztatja a kutat�kat, az egyik legismertebb elk�pzel�s szerint a rejt�z�st seg�ti a szavann�n. Magzati vizsg�latok m�r kor�bban kider�tett�k, hogy a zebraembri�k eleinte fekete sz�n�ek, �s csak k�s�bb alakulnak ki a feh�r cs�kjaik. Horv�th G�bor, az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem fizikusa sv�d koll�g�ival tanulm�nyozza a lovak sz�nezet�t. A kutat�k meg�llap�tott�k, hogy a s�t�t sz�n� lovakr�l horizont�lisan polariz�lt f�ny ver�dik vissza, ami vonzza a b�gly�ket. A feh�r sz�rr�l ezzel szemben polariz�latlan f�ny ver�dik vissza, s ez�rt van az, hogy a vil�gos sz�n� lovakat kev�sb� zaklatj�k a v�rsz�v�k. A kutat�k ezen eredm�nyek ut�n kezdtek el foglalkozni a zebr�k cs�kjainak vizsg�lat�val. A szakemberek egy magyar lovastany�n k�l�nb�z� mint�zat� t�bl�kat �s l�maketteket �ll�tottak fel egy legel�n, melyeket ragaszt�val kentek be, �gy k�nnyed�n meg tudt�k sz�molni a r�juk rep�lt legyeket. A t�bl�kat k�tnaponta ellen�rizt�k, �s meg�llap�tott�k, hogy a zebracs�kos l�makett vonzotta a legkevesebb v�rsz�v�t. Ezek alapj�n azt a k�vetkeztet�st vont�k le, hogy a fekete-feh�r cs�kos mint�zat meg�vja a zebr�kat a b�gly�k t�mad�sait�l. A kutat�k eredm�nyeiket a Journal of Experimental Biology foly�iratban publik�lt�k. Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem evol�ci�biol�gusa a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy b�r az eredm�nyek b�mulatosak, nem z�rj�k ki a t�bbi lehets�ges magyar�zatot a cs�kok eredet�re vonatkoz�an. Ehhez szerinte a kutat�knak igazolniuk kell, hogy a b�gly�k el�g nagy szelekci�s nyom�st fejtenek ki a zebr�kra.