Nyugat-N�lusi v�rus haz�nkban

A nyugat-n�lusi v�rusr�l. Magyarorsz�gon h�rom beteget �polnak k�rh�zban a nyugat-n�lusi v�rus okozta megbeteged�ssel, Rom�ni�ban m�r k�t hal�los �ldozata van a betegs�gnek �s tov�bbi h�t ember fert�z�d�tt meg, G�r�gorsz�gban m�r t�bb mint 100 megbeteged�st regisztr�ltak, a hal�los �ldozatok sz�ma pedig kilencre emelkedett. A nyugat-n�lusi v�rusra (WNV- West Nile V�rus) az 1999-es New Yorkban regisztr�lt fert�z�sek kapcs�n figyelt fel a vil�g. A k�rokoz�t el�sz�r 1937-ben, Ugand�ban diagnosztiz�lt�k, majd 1950-ben, Egyiptomban okozta az els� nagyobb j�rv�nyt. A v�rust egyes sz�nyogfajok terjesztik. A nyugat-n�lusi v�rus magyarorsz�gi �s eur�pai jelenl�te m�r r�g�ta ismert. 2003 �ta minden �vben megjelenik Magyarorsz�gon, �s jellemz�en azokban a megy�kben okoz megbeteged�st, amelyek ter�let�n a k�lt�z� madarak t�megesen fordulnak el�. Emberek eset�ben a fert�z�s �ltal�ban t�netmentesen, l�zas betegs�gk�nt zajlik le, a legt�bben nem is tudnak r�la, mert az influenz�hoz hasonl� t�neteket produk�l. A fiatalok, az id�sek �s betegek azonban s�lyosan megbetegedhetnek, ami ak�r hal�llal is v�gz�dhet. A v�rus agyvel�-, valamint agyh�rtyagyullad�st is okozhat. A betegs�g v�rb�l kimutathat�, lappang�si ideje k�t napt�l k�t h�tig terjedhet. Lovak eset�ben l�z, izomr�ng�sok, az izmok merevs�ge, mozg�skoordin�ci�s zavarok, leverts�g utalhatnak a betegs�gre. A s�lyos idegrendszeri sz�v�dm�nyek miatt a kezel�s eredm�nye �ltal�ban k�ts�ges, nyugat-n�lusi v�rus miatt megbetegedett lovak 10%-a nem �li t�l a betegs�get, vagy maradand� idegrendszeri k�rosod�st szenved. Haz�nkban n�vekv� sz�m� megbeteged�st regisztr�lnak. 2008-ban 18 beteg l�b�l 5 elhullott, �s a megmaradt 13-b�l 3-nak maradand� idegrendszeri elv�ltoz�sai vannak. A nyugat-n�lusi v�rus okozta megbeteged�sek elleni v�dekez�s egy fontos eleme a sz�nyogok irt�sa, valamint t�voltart�sa. �s b�r emberi hat�anyagot m�g nem fejlesztettek ki, lovainkat m�r v�dhetj�k olt�ssal a betegs�g ellen. Az alapimmuniz�l�shoz k�t injekci� bead�sa sz�ks�ges, az olt�sok k�z�tt a jelenleg forgalomban l�v� vakcina eset�ben legal�bb 3 h�t v�rakoz�si id�vel. Az alapimmuniz�l�st c�lszer� m�g a sz�nyogszezon el�tt, m�rcius-�prilisban elv�gezni. A v�detts�g kialakul�sa ut�n m�r csak �vente egyszeri ism�tl� olt�sra van sz�ks�g.