Bezárásra ítélt lovarda

                2001-ben vásárolta Lutz Rahnefeld a már kész lovardát Kőszegfalván, a lovardán időközben semmiféle változtatást nem hajtott végre, jelenleg huszonnégy lóval végzi szolgáltatás jellegű tevékenységét. Kőszegfalva, Kőszegtől néhány km-re lévő önálló kisközség volt, időközben közigazgatásilag Kőszeghez csatolták, még 1991 előtt. A lovardában 2007. július 20-án előzetes bejelentés nélkül helyszíni szemlét tartott a kőszegi önkormányzat megbízottja és a hatósági fő-állatorvos, az állatok tartási körülményei miatt. A vizsgálat az állattartásra használt épületek, a karámok, tisztának és megfelelőnek bizonyultak. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a vizsgálat elindítója három helybeli lakós feljelentése volt két közvetlen szomszéd és egy olyan személy, aki kb. ötszáz méterre lakik a nevezett lovardától, aztán elindult a lavina. A korábbi tulajdonos, a Radinex Kft. 1991-ben kapott jogerős használatbavételi engedélyt lóistállóra. Az akkor hatályos állattartásról szóló rendelet szerint, haszonállatot korlátozás nélkül lehetett tartani. 1996-tól ez a rendelet hatályon kívül helyeződött, és adott állattartási övezetbe tartozó lovak számát kettőre korlátozta. Ezen rendelet szerint egyedi engedély, elbírálás alapján beszerezhető a jegyzőtől. Egy 2005-ös rendelet ez is hatályon kívül helyezte, és egy újabb rendelet szerint egyáltalán nem tartható nagy haszonállat. Ez a rendelet 2006. novemberig lehetőséget adott arra, hogy indokolt esetben az állattartási rendelet alól egyedi felmentést kérjenek a polgármestertől. / mi az indokolt eset, ha nem a megélhetést biztosító szolgáltatás?/ A pillanatnyi helyzet szerint Lutz Rahnefeld megszegve az állattartási szabályokat, lovakat tart, de a rendelet arra kötelezi,hogy a jelenlegi ingatlanon a lovak tartását szüntesse meg. A fellebbezését indoklás nélkül elutasította az önkormányzat! A létesítmény Európa Lovassport Egyesület néven nonprofit szolgáltatást végez. A környéken nincs ilyen jellegű szolgáltatást végző lovarda, holott a tények, és az érdeklődés szerint van létjogosultsága a tereplovaglásban és a kezdő fiatal lovasok oktatásában. A lovarda négypatkós lovasturisztikai minősítéssel rendelkezik. Nem igazán értem, hogy amikor a „falusi turizmusról” van szó, és ezt próbáljuk népszerűsíteni akkor egy kész létesítményt le kell rombolni, vagy profilváltásra kényszeríteni, vagy a másik sajnos csak frázisnak tűnő elképzelés „a vidék tornaterme a ló” ezek a „fentről” jövő jól hangzó kormányprogramok csak ennyi érnek, hangzatos frázisok és semmi egyéb, vagy Kőszegen még nem hallottak róluk? Nemes egyszerűséggel, adminisztratív intézkedéssel egy használható lehetőséget fel kell számolni? Mindezeket olyan szomszédok feljelentése alapján, akiknek semmi hasznuk nem származik a lovarda felszámolásából, legfeljebb annyi, hogy „na ezeknek is sikerült bosszúságot okoznom.” Nem világos előttem az sem, hogy ezek a szomszédok most vették észre, hogy lovak vannak a szomszédban, holott 1991 óta semmi változás nem történt egy tulajdonos váltáson kívül. A szomszédok már évtizedekkel előbb itt laktak, és folyamatosan érzékelték a lovarda kialakulást. Nem beszélve arról, hogy az istálló korábban, az előző tulajdonosnál kereskedő istálló volt és lényegesen nagyobb gépkocsi forgalom zajlott a két terület közti szűk alagcsövezett sóderúton, amiről most kiderült, hogy nem is út, hanem árok. A lovardából a lóval történő közlekedés a hátsó bejáraton, az erdő felé megoldott, így az sem zavarhatja a szomszédokat. Számomra érthetetlen, hogy tizenhat éven keresztül egyetlen szomszédot sem zavart a lovarda működése, most egyszerre több problémával is szembetalálták magukat. Vagy csak csomót keresnek a kákán is, nem értem, hogy valójában mi okozza ezt az óriási gondot. A két ház közti közlekedés, ami nem számottevő, a ház előtti fő utcán lényegesen nagyobb a forgalom, a lovak száma, vagy csak egyszerűen lehetetlenné akarják tenni a lovarda működését, és terveikhez a kőszegi önkormányzatnál partnerra találtak. Ha másképpen, ennyi vélt sérelem után sem tudják a lovardát kitúrni, akkor adminisztratív intézkedésekkel felszámoltatják. Turisztikai és szakmai szempontból a lovarda semmi kívánnivalót nem hagy. A lóállomány mennyisége, minősége, tartása, a vendégek kulturált elszállásolásolása jól megfelel az elvárásoknak, ezt a négypatkós minősítés is igazolja. Mindezek mellett az önkormányzat reagálása a feljelentésekre, a többszöri rutinellenőrzés formájában is megnyilvánult, de ezek az ellenőrzések sem tudtak komolyabb hiányosságot felfedni. Az egész tortúrának olya színezete van, hogy valaki önös érdekből, lehetetlenné akarja tenni a lovarda működését, és ehhez az önkormányzat még segítséget is nyújt. Kőszegfalva bármennyire is Kőszeghez tartozik közigazgatásilag, jellegében egy kis falu, öt-hatszáz lakóssal, a lovarda a falunak azon a részén van, amely falubb már nem is lehetne. Van a falunak egy új lakótelep része, kertes házakkal, de ez olyan messze esik a szóban forgó lovardától, hogy a városból a kertes házakba költözötteket a távolság miatt nem zavarhatja. Ha a szomszédok rendelkeznének egy nagyon kevés tolarenciával, mint ahogy ez tizenhat éven át meg is volt, őket sem zavarná a lovarda jelenléte. Úgy vélem mottóul ők is az egyre jobban terjedő szlogent használják „ha segíteni nem tudok, akkor legalább ártsak, de azt alaposan tegyem”, főleg ha egy egész önkormányzat áll mögöttem.