Nemzetek D�ja

1909-ben t�rt�nt, hogy a fedettp�ly�s londoni olimpia �s a szabadt�ri San Sebastianban rendezett par�d�k els� �zben adtak helyt katonai csapatok d�jugrat� verseny�nek. Az egyenk�nt h�rom-h�rom lovasb�l �ll� hat csapat el�sz�r a j�niusi olimpi�n versenyzett egym�ssal. A neh�z versenyp�ly�t egyik�k sem tudta hibapont n�lk�l teljes�teni, �s v�g�l az 1912-es olimpiai bajnokot, Jean Cariou-t is mag�ban foglal� francia csapat gy�z�tt 20,5 hibaponttal. Az olasz csapat v�gzett a m�sodik helyen. K�zt�k volt Giorgio Trissino, aki kilenc �vvel kor�bban m�sodik helyez�st �rt el az els� − 1900-ban megrendezett − Olimpiai Lovas J�t�kok h�rom versenysz�ma k�z�l kett�ben Federico Caprilli lovaival. A legend�s Geoffrey Brooke �ltal vezetett brit csapat lett a harmadik megel�zve Kanad�t, Belgiumot �s Argent�n�t. A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g Nemzetek D�ja a sportt�rt�nelem egy �vsz�zad�t �nnepli. A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g koron�j�nak egyik �kk�ve, a Nemzetek D�ja 2009-ben �nnepelte 100 �ves fenn�ll�s�t, tov�bb� a vil�g legnagyobb sportfejleszt�s�t − a m�ra m�r szimb�lumm� v�lt Meydan l�versenyp�ly�t − l�trehoz� Meydan fejleszt�si csoporttal k�t�tt �j egy�ttm�k�d�s�nek kezdet�t. Term�szetesen az elm�lt 100 �vben j� n�h�ny formai �talakul�s t�rt�nt, de ahogyan azt az eltelt id� is bebizony�totta, az egyes orsz�gokat k�pvisel� csapatok k�z�tti ki�lezett versenyben a b�szkes�g �s h�rn�v el�r�s�re ir�nyul� igyekezet semmit sem vesz�tett r�gi hev�b�l. A San Sebastianban szeptember 17-�n megrendezett versenyen h�t darab, egyenk�nt �t-�t lovasb�l �ll� csapat versenyzett egym�ssal. K�zt�k volt az Amalfi, Bianchetti, Antonelli, Bulla �s Capece-Zurlo �sszet�tel� olasz csodacsapat, akik 18 hibaponttal gy�ztek, megel�zve ezzel a 32 hibapontot �sszegy�jt� h�zigazd�kat, illetve a 34 hibapontot gy�jt� argentin csapatot. San Sebastianban ez volt az els� �s egyben az utols� lovas csapatverseny, m�g az olimpi�k �let�ben ezzel egy �j korszak kezd�d�tt.

A San Sebastianban (Spanyolorsz�g) 1909-ben megrendezett j�t�kokon r�sztvev� olasz csapat. Ez volt az egyik olyan �tt�r� esem�ny, amely abban az �vben helyet adott a Nemzetek D�j�nak. �llnak: Bolla, Natoli, Jappi, Starita. �lnek: Antonelli, Bianchetti, Amalfi, Agazolli.

1911 A csapatverseny mint fogalom 1911-ben sz�letett meg. R�ma, Torin�, Br�sszel, London, illetve 1911. november 22-�n nagy felt�n�st keltve a New Yorkban tal�lhat� Madison Square Garden is mind rendezett csapatversenyeket. Az �j ir�nyzat siker�t egy�rtelm�en igazolta az az eset, amikor a New Yorkban aratott gy�zelme ut�n a hazat�r� holland csapatot Hollandia t�rt�nelm�nek egyik legnagyobb gy�zelmi �nnep�ly�n �ltett�k.

1920 A h�bor� kit�r�s�vel a versenyek megszakadtak eg�szen addig, am�g 1920-ban az olimpia �tvette a vezet�st az akkori egyetlen csapatverseny megrendez�s�vel. Ebben az �vben az 53 �ves Clarence Von Rosen-t is mag�ban foglal� sv�d csapat gy�z�tt a versenyen. Az � er�fesz�t�seinek volt k�sz�nhet�, hogy a lovassport beker�lhetett az olimpi�ra 1912-ben.

1921 L�trej�n a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g az 1920-as antwerpeni olimpiai j�t�kok meglehet�sen kij�zan�t� tapasztalatait k�vet�en (az 1912-es stockholmi dics�s�ggel �sszehasonl�tva) az �sszes, nemzetk�zi szervezetts�ggel addig m�g nem rendelkez� olimpiai sport�gat megh�vta egy h�romnapos tal�lkoz�ra Lausanne-ba 1921. m�jus 28-30. k�z�tt. A lovassport is a megh�vottak k�z�tt volt, t�z orsz�gb�l �rkeztek k�ld�ttek. A harmadik nap v�g�n Franciaorsz�g, az Amerikai Egyes�lt �llamok, Sv�dorsz�g �s Jap�n lovas sz�vets�gei egy nemzetk�zi lovas sz�vets�g l�trehoz�s�r�l d�nt�tt, melyet m�g abban az �vben, novemberben az els� kongresszuson terveztek hivatalosan meger�s�teni.

1930 A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g 1930-ban hozta l�tre az els� Nemzetek D�ja Napt�rat, amely a k�vetkez� 14 par�d�helysz�nt tartalmazta: Berlin, Aachen, Nizza, R�ma, Br�sszel, Lisszabon, Vars�, London, Luzern, Genf, Dublin, Boston, New York �s Toronto. A harmincas �vek a katonai csapatok k�zdelm�t hozta, melyek k�z�tt a sz�zadfordul� eleje �ta m�r l�tez� francia �s olasz csapatok mellett az 1920-as �vek v�g�n l�trej�v� �j csapatok, mint p�ld�ul az �rek vagy a n�metek is megjelentek. Az 1930-as �vek nagy p�rbaja a n�met �s az �r csapat k�z�tt zajlott. 1931-1938/1939 k�z�tt a n�met csapatnak �sszesen 29 gy�zelme, m�g az �reknek 22 gy�zelme volt. Az �rek sz�m�ra ez m�g �gy is hatalmas siker volt, ha figyelembe vessz�k a n�met csapat rendelkez�s�re �ll� eszk�z�ket �s teny�szt�si programokat.

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en n�h�ny par�d� kezdetben ugyan k�zd�tt az �jb�li talpra �ll�s�rt, de hamarosan minden �jra m�k�d�tt, �s a rendszer mind m�ret�ben mind pedig hat�k�r�ben kiterjedt, �vente mintegy 12-16 par�d�t megrendezve.

A Genfben (Sv�jc) 1929-ben megrendezett Nemzetek D�ja verseny �sszes r�sztvev�je

1965 A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g 1964 december�ben Br�sszelben tartott k�zgy�l�s�n az �jonnan v�lasztott eln�k, Edinburgh hercege egy olyan versenysorozat l�trehoz�s�t javasolta, amely az �v sor�n megrendezett Nemzetek D�ja versenyek eredm�nyein alapulna. Felaj�nlott egy tr�fe�t melyen feles�ge, II. Erzs�bet kir�lyn� l�that� l�h�ton. A sorozat, amelyet v�g�l Eln�ki Kup�nak neveztek el 1965 �s 1984 k�z�tt ker�lt megrendez�sre.

1985 1985-1986 k�z�tt a Nemzetek D�ja versenysorozat F�l�p Herceg Tr�fea n�ven futott. Az els� bajnoki c�met t�mogat� egy�ttm�k�d�st a Gucci c�g �rta al�, �s a k�vetkez� h�rom �vben a versenysorozatot Gucci Tr�fe�nak h�vt�k. Ebben a h�rom �vben �vente 17-szer rendezt�k meg a Nemzetek D�j�t. 1987-ben �s 1988-ban Franciaorsz�g nyerte el a kup�t, �s azt 1989-ben az akkori gy�ztesnek, Nagy-Britanni�nak adta �t.

1995 �sz�n a koreai Samsung ipari konglomer�tum bejelentette, hogy vil�gszerte t�mogat�st szeretne ny�jtani a rendezv�nyekhez, �s az elk�vetkez� kilenc �vben a g�tugr�sban �s a d�jlovagl�sban l�trej�v� k�t versenysorozat h�s�ges t�mogat�ja volt. A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g felaj�nlotta a Nemzetek D�ja versenysorozat t�mogat�s�t, �s 1997. m�jus 11-ig La Baule (Franciaorsz�g) adott otthont a Nemzetek D�ja els� rendezv�nyeinek a Samsung versenysorozatban.

B�szkes�g �s szenved�ly…

2003 Amikor 2003-ban a Samsung Szuperliga a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g versenysorozat�val nemzetk�zi szinten megjelent, kevesen tudt�k megj�solni, hogy vajon milyen hat�st fog gyakorolni a sport vil�g�ra. A Nemzetek D�ja ekkor m�r majdnem 100 �ve l�tezett, �s az �j forma – melynek min�s�t� rendszere arra �p�l, hogy a legjobb csapatok a legjobb helysz�neken versenyeznek – teljesen �j �letre keltette, �s felpezsd�tette a versenysorozatot, amely megragadta mind a lovasok, szervez�k, mind pedig a n�z�k�z�ns�g fant�zi�j�t, �s egyben elnyerte csod�latukat.

2009 �j kezdetet jelent a Nemzetek D�ja �let�ben 100 �ves �vfordul�j�nak �nnepl�s�vel �s egy �j t�mogat�, a Dubaiban m�k�d� Meydan fejleszt�si csoport megjelen�s�vel. N�h�ny izgalmas v�ltoz�s, mint p�ld�ul a r�sztvev� csapatok sz�m�nak nyolcr�l t�zre t�rt�n� n�vel�se, illetve az id�ny v�g�n egy helyett k�t nemzeti csapat min�s�t�se azzal az el�nnyel j�r, hogy a vil�g nagyobb ter�let�r�l �rkez� nemzetek �jabb csoportjai kapj�k meg a lehet�s�get arra, hogy r�szt vegyenek a versenyben, �s magasabb szintre emelj�k j�t�kukat.

Visszan�zve l�thatjuk, hogy az igazi v�ltoz�sok, �talakul�sok �s ezek hat�s�ra az �j�t�s k�pess�ge az, ami a Nemzetek D�ja jelenleg ismert form�j�t l�trehozta, �s ami bizony�tja maradand� siker�t �s var�zs�t.

A Meydan fejleszt�si csoport a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g Nemzetek D�j�nak egyik alkalmas t�rt�nelmi pillanat�ban �rkezik, amely arra utal, hogy ez a versenysorozat nem csup�n bejutott a vil�g elit sport versenysorozatai k�z�, de hely�t szil�rdan meg is er�s�tette k�z�tt�k.

A hivatalos nemzetk�zi lovasversenyek (CHIO) �s a Nemzetek D�ja versenysz�m t�rt�nete Magyarorsz�gon

Mint minden sport�g, a lovassport is hossz� utat tett meg az egym�s k�z�tti spont�n verseng�st�l a nemzetk�zileg elfogadott, szigor� szab�lyok szerint zajl�, teljes�tm�nyre �s rekordra t�rekv� versenyz�sig. Az els� lovasversenyt, amelyet a modern lovassport el�zm�ny�nek tartanak, 1864. �prilis 15-�n tartott�k Dublinban. A programban d�jlovagl�s �s terepverseny szerepelt. Ezt k�vette a P�rizsban, 1866-ban tartott verseny, amely a k�vetkez� �vekben �tfordul�s sorozatt� fejl�d�tt. Az els� osztr�k-magyar lovasversenyre 1873-ban, Pozsonyban ker�lt sor, majd 1874-t�l minden �vben, B�csben tartottak d�jlovagl� �s d�jugrat� versenyt. Belgiumban 1881-ben, Olaszorsz�gban 1884-ben, Hollandi�ban 1886-ban, N�metorsz�gban 1894-ben volt lovasverseny. A d�jlovagl�sokb�l, k�l�nb�z� k�vetelm�ny� d�jugrat�sokb�l, fogatm�rk�z�sekb�l �ll� versenyt francia nev�n „concours hippique”-nek h�vt�k. Ez a n�v maradt fenn a lovasversenyek r�vid�t�s�ben: CH.

A 19. sz�zadban nemigen fordultak el� nemzetk�zi versenyek. Az els�re az 1900-as p�rizsi vil�gki�ll�t�s alkalm�val ker�lt sor, de csak a lovasp�l� volt olimpiai sz�m. Az osztr�k-magyar monarchia lovasai pedig els� alkalommal az 1902-ben tartott torin�i versenyen m�rk�ztek m�s nemzetek lovasaival. A londoni olimpia el�k�sz�lete idej�n (1907-ben megtartott Horse Show) m�r foglalkoztak a gondolattal, hogy a sv�d Clarence Rosen gr�f javaslat�ra a lovagl�st is az olimpiai sz�mok k�z� veszik, amire gr�f Andr�ssy G�za, a Magyar Olimpiai Bizotts�g eln�ke egy tiszteletd�jat adom�nyozott. A d�jat 1912-ben nyerte el Jean Cariou (FRA) sz�zados, jelenleg Lausanne-ban �rzik, az Olimpia M�zeumban.

Noha az olimpi�n nem ker�lt sor lovasversenyre, egy �vvel k�s�bb, 1909-ben a londoni Olimpia Hallban, az International Horse Show keret�ben 3-3 lovassal Argent�na, Belgium, Franciaorsz�g, Kanada, Olaszorsz�g, Nagy-Britannia k�z�tt rendezt�k az els� csapatversenyt. A szakirodalom ezt a versenyt tartja az els� Nemzetek D�ja versenysz�mnak, amelyet m�g ugyanez �vben az olaszorsz�gi San Sebastianban 5 f�s �quipek nemzetk�zi versenye k�vetett. Az els� vil�gh�bor� el�tti, majd a h�bor�t k�vet� n�h�ny �vben a nemzetk�zi lovasversenyeken a r�sztvev� orsz�gok 2-4 lovas�b�l �ll� csapatai k�zti versenyre a programban szerepl� egyik legnehezebb versenysz�mot hirdett�k meg, amelyet a rendez� orsz�g d�jugrat�si felt�telei, elb�r�l�sa szerint bonyol�tottak le. A versenyek egys�ges szab�lyoz�s�ra csak vil�gh�bor� ut�n hozt�k l�tre a sport�gak nemzetk�zi szervezet�t, k�zt�k a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�get (F�d�ration Equestre Internationale, FEI) 1921. november 21-�n, P�rizsban. Valamennyi nemzetk�zi sz�vets�g el��r�sa volt a nemzeti sz�vets�gek megalak�t�sa. A Magyar Lovas Sz�vets�g el�dje, a Magyar Lovassport Egyes�letek Orsz�gos Sz�vets�ge 1924. febru�r 29-�n alakult meg, azonban csak 1927. �prilis 8-�n vett�k fel a FEI tagjai sor�ba.

A FEI els� tev�kenys�ge az 1924-ben, P�rizsban megrendez�sre ker�l� olimpi�n tartott lovasversenyek k�vetelm�nyeinek �s elb�r�l�s�nak kidolgoz�sa volt. 1925-ben szab�lyozta a nemzetk�zi lovas m�rk�z�sek megrendez�s�nek felt�teleit, elk�sz�tette a nemzetk�zi szab�lyzatot, amelynek a nemzeti sz�vets�gek szab�lyzataiban is �rv�nyes�lni kellett. A versenyeken szerzett tapasztalatok alapj�n ezek a szab�lyok �vr�l-�vre v�ltoztak, korszer�s�dtek. �gy a csapatverseny, a Nemzetek D�ja felt�telei sem voltak egy�rtelm�en meghat�rozva. A magyar lovasok el�sz�r 1924-ben, Berlinben indultak nemzetk�zi lovas m�rk�z�s csapatverseny�ben.

A FEI els� alkalommal az 1928. augusztus 7-�n, az amszterdami olimpia alkalm�val tartott �l�s�n szab�lyozta a Nemzetek D�ja versenysz�m felt�teleit. 1929. janu�r 1-t�l kezd�d�en a Nemzetek D�j�t szigor�an a FEI szablyai szerint kellett tartani. Az akad�lyok sz�ma legal�bb 12 �s legfeljebb 16 lehetett, �s legal�bb 16, illetve 20 er�kifejt�snek kellett lennie. Az akad�lyok magass�ga 1,25 m-t�l 1,40 m-ig terjedt, sz�less�ge legfeljebb 4 m�ter lehetett. Az iram 400 m/perc volt.

A FEI 1930-t�l kezdve jelentette meg Bulletinj�t, amelyben a szab�lyok, a versenyszab�lyok v�ltoz�s�t, a kongresszusi hat�rozatokat, a k�vetkez� �vi versenynapt�rt �s a hivatalos versenyek (CHIO) eredm�nyeit k�z�lt�k. A Nemzetk�zi Sz�vets�g 1931-ben szab�lyozta a hivatalos (CHIO) �s nem hivatalos (CHI) versenyek szab�lyait �s n�vhaszn�lat�t. Hivatalos versenyek csak azok lehettek, amelyek a Bulletinben k�zreadott versenynapt�rban szerepeltek. A CH elnevez�s� versenyeken mindh�rom lovas szak�g (d�jlovagl�s, d�jugrat�s �s military, s�t fogatverseny) versenysz�mait megtarthatt�k.

Magyarorsz�gon 1926-ban, a Margitszigeten rendeztek el�sz�r nemzetk�zi d�jugrat� versenyt. A K�b�ny�n megnyitott Mez�gazdas�gi Ki�ll�t�s ter�let�n lev� bemutat� t�r lovas p�ly�j�n tartott�k meg 1929-ben az els� Nemzetek D�ja versenysz�mot. A k�vetkez�re az 1935-ben rendezett nemzetk�zi tal�lkoz� nyitott alkalmat. A k�lf�ldi nemzetk�zi m�rk�z�seken a magyar csapat t�bb-kevesebb sikerrel rendszeresen indult. A k�t h�bor� k�zti id�szakban egy alkalommal, 1931-ben, Salzburgban nyert els� d�jat a K�nya Antal, Odescalchi Mikl�s, Platthy J�zsef �s Schaurek Ottm�r alkotta csapat, m�g Schaurek Ottm�r 1935-ben Aachenben volt egy�ni gy�ztese a sz�mnak.

A FEI 1935-ben hat�rozatot hozott, hogy a nemzetek �vente csak egyszer rendezhetnek hivatalos versenyt (CHIO-t), s a Bulletin Officiel de la F�d�ration Equestre Internationale kiadv�nyban csak olyan m�rk�z�s eredm�nyeit k�zlik, amelyen legal�bb h�rom k�l�nb�z� nemzet indult. Amennyiben ez a felt�tel nem �rv�nyes�lt, a versenysz�mot nem nevezhett�k Nemzetek D�j�nak, helyette csapatverseny volt, amelynek lebonyol�t�s�ban a Nemzetek D�j�ra vonatkoz� szab�lyok voltak az �rv�nyesek. Hossz� ideig �rv�nyben volt, hogy a Nemzetek D�j�ban indult lovasok teljes�tm�ny�t egy�ni versenyz�k�nt is �rt�kelt�k, valamint, hogy a 3-f�s csapatban egy csapattag k�t lovat is lovagolhatott (kor�bban volt olyan is, hogy k�t indul� kett�-kett� l�val vett r�szt). A Nemzetek D�ja versenysz�m szab�lyzata s�r�n sz�ba ker�l az FEI k�zgy�l�sein, s kisebb-nagyobb szigor�t�sok rendszeresek. Maga a versenysz�m igen nagy tekint�lyt v�vott ki mag�nak a lovasok �s a k�z�ns�g k�r�ben: „...�t�t� eredm�nyt m�giscsak a Nemzetek D�j�ban el�rt eredm�ny jelent, �s egy csapatnak az igazi fokm�r�je a Nemzetek D�j�ban mutatott ereje. ....” �rta Reznek Jen�, az �rk�nyi lovagl�tan�r-k�pz� egyik tan�ra 1938-ban. A hazai d�jugrat� sport eddigi legnagyobb eredm�ny�t is ebben a korszakban �rte el, hiszen Sell� nev� lov�val a nyolcszoros egy�ni orsz�gos bajnok, Platthy J�zsef a berlini olimpi�n egy�ni bronz�rmet nyert.

A h�bor� �ltal megszak�tott lovasversenyek 1948-ban kezd�dtek �jra. A magyarok r�sz�re nem hivatalos nemzetk�zi m�rk�z�sen val� r�szv�telre csak 1953-ban ker�lt sor els� alkalommal, Bukarestben. A Nemzetek D�ja szab�lya szerinti csapatversenyt a magyarok nyert�k. Az 1956-os stockholmi lovas olimpi�ra k�sz�l� magyar csapat els� hivatalos nemzetk�zi m�rk�z�sen val� r�szv�tel�re 1955-ben, Belgr�dban ker�lt sor. 

1956 ut�n, az egyre jobban enyh�l� nemzetk�zi l�gk�rnek k�sz�nhet�en mind t�bb nemzetk�zi versenyen val� r�szv�telre ny�lott alkalom. Az adminisztrat�v okok, kommunik�ci�s neh�zs�gek miatt a hivatalos versenyek meghirdet�se neh�zkes volt, ez�rt ezen szab�lyok betart�s�val igyekeztek a szomsz�dos orsz�gok nemzeti v�logatottjai r�sz�re versenyt rendezni

Ezeknek a felt�teleknek megfelel�, h�bor� ut�ni els� nemzetk�zi versenyt (CHI) Magyarorsz�gon, 1958-ban rendezt�k az Orsz�gos Mez�gazdas�gi Ki�ll�t�s programjak�nt, hivatalos (CHIO) versenyt – els�nek a szocialista orsz�gok k�z�tt – csak 1962-ben tarthattunk. A d�jugrat� m�rk�z�seknek m�lt� k�rnyezetet, n�pes k�z�ns�get biztos�tott a ki�ll�t�s 80 x 120 m�teres (a bels� gyepes ter�let) �lland� (bankek, vizes�rok) akad�lyokkal rendelkez� p�ly�ja, n�z�tere, trib�nje. A m�rk�z�s jelent�s�g�t hangs�lyozta, hogy a FEI f�titk�ra, Chevalier H. De Menten, de Horn� a m�rk�z�s eg�sz tartama alatt Budapesten tart�zkodott. Mik�nt a k�lf�ldi sajt�, � is nagyon pozit�van �rt�kelte a versenyt. Ennek, valamint az Orsz�gos L�teny�szt�si Fel�gyel�s�g munkat�rsai alkotta fegyelmezett �s szakszer� rendez�g�rd�nak, p�lyaszolg�latnak k�sz�nhet�en 1964-ben Magyarorsz�g rendezhette meg az Ifj�s�gi D�jugrat� Eur�pa-bajnoks�got, amelyen az addigi ifj�s�gi Eur�pa-bajnoks�gok legnagyobb mez�nye, 15 nemzet lovasai vettek r�szt. Az �vtizedek sor�n, 2000-ben kapott m�g haz�nk koroszt�lyos kontinensviadalra rendez�si lehet�s�get, amelyet m�r 22 orsz�g r�szv�tel�vel, t�bb mint h�szezer n�z�vel rendeztek Hortob�gyon. Az 1967-ben �s 1970-ben tartott hivatalos nemzetk�zi versenyek ut�n Eur�pa egyik legszebb p�ly�j�nak tartott�k. Az 1971-es Vad�szati Vil�gki�ll�t�s alkalm�val a d�jugrat� szak�g rendezett hivatalos nemzetk�zi d�jugrat� versenyt, azaz CSIO-t, �s emellett rendezt�k meg az els� n�gyes fogathajt� Eur�pa-bajnoks�got. Ezzel a k�t kiemelked� rendezv�nnyel b�cs�zott a ki�ll�t�si p�lya, mert a Mez�gazdas�gi Ki�ll�t�s ter�let�t a Hungexpo jogel�dj�nek adt�k �t.

Az 1960-as r�mai olimpi�n alkalmazt�k el�sz�r azt a jelenben is �l� elb�r�l�st, miszerint a d�jugrat�sban a nemzetek sorrendj�t k�l�n, a Nemzetek D�ja versenysz�mban el�rt eredm�ny alapj�n hirdetik ki. Kor�bban szak�gank�nt, d�jkiad�s n�lk�l, az egy�ni versenyz�k pontjainak �sszes�t�s�vel �llap�tott�k meg a v�geredm�nyt.

A szocialista orsz�gok k�z�tt a lengyelorsz�gi Olsztynban (majd Sopotban) 1964-t�l, kelet-n�metorsz�gi Lipcs�ben 1966-t�l, Csehszlov�ki�ban pedig 1977-t�l rendeztek CSIO versenyeket. A pozsonyi nemzetk�zi d�jugrat� versenyre napjainkig sokszor a magyarorsz�gi CSIO verseny el�tti vagy ut�ni h�tv�g�n ker�l sor. Pozsony k�zels�ge �s �gy a lovak sz�ll�t�s�nak k�nnyebbs�ge miatt megszokott� v�lt, hogy a r�sztvev� nemzetek a k�t h�tv�ge k�z�tt a f�v�rosokban maradtak, amely megold�s 2012-ben is �jra�led.

A CSIO versenyek magyarorsz�gi fel�leszt�s�t, f�leg a csapatverseny, a Nemzetek D�j�nak megtart�sa �rdek�ben napirenden tartott�k. A FEI 1975-ben �letbe l�pett �ltal�nos Szab�lyzata lehet�v� tette a versenynapt�rban is megjelen�, a nemzeti v�logatottak r�sz�re megtartott nemzetk�zi ugr� csapatverseny megrendez�s�t. Ezzel a lehet�s�ggel �lt Kiskunhalason a Hat�r�r D�zsa Lovas Szakoszt�lya az 1982-t�l kezdve �vente megtartott CSIO m�rk�z�seivel, 1990-t�l 1996-ig viszont m�r a Vil�gkupa fordul�j�val is �sszekapcsolt hivatalos nemzetk�zi ugr�versenyt rendezett. Volt olyan, hogy m�g Ausztr�li�b�l is elj�ttek kis haz�nkba a d�jugrat�k, az atlantai olimpia d�nt�j�nek �t r�sztvev� lovasa pedig a ny�ri bajnoks�g el�tt a magyarorsz�gi Nemzetek D�j�t v�lasztotta felk�sz�l�si versenyk�nt. A k�vetkez� �vt�l 2003-ig a Vil�gkupa magyarorsz�gi fordul�j�ra �s a hivatalos nemzetk�zi ugr�versenyre a meg�jhodott Nemzeti Lovarda p�ly�j�n ker�lt sor. Legend�s magyar gy�zelmet a telth�zas, 1998-as Nemzetek D�ja hozott, ahol az Angli�b�l hazat�rt Turi J�zsef vezet�s�vel, S�s Attil�val, Hevesi Barnab�ssal �s Fodor G�borral a n�meteket megel�zve, 11 csapatb�l tudott gy�zni a magyar kvartett, s a p�ratlan teljes�tm�nyt megtartva, egy h�t m�lva a pozsonyi Nemzetek D�j�t is megnyerte. 2003-ban pedig a Grundtner G�bor, Krucs� Bal�zs, K�rmendi Gy�rgy �s a jelenlegi sz�vets�gi kapit�ny, a vil�gbajnoki el�d�nt� bronz�rmes, Sz�sz S�ndor m�sodik hellyel �rvendeztett�k meg a Nemzeti Lovard�ba kil�togat�, fergeteges hangulatot var�zsol� magyar k�z�ns�get. A budapesti CSIO-k ebben az id�szakban 10-15 orsz�g r�szv�tel�vel zajlottak, ahol az eur�pai orsz�gok mellett p�ld�ul 1999-ben m�g az Egyes�lt �llamok n�gyf�s csapata is �trep�lt az �ce�non. 2004-ben �s 2005-ben Kecskem�ten, a sz�kt�i stadionban mag�nv�llalkoz�sban tartott�k a hivatalos versenyt, m�g 2006-t�l 2008-ig �jra Kiskunhalason, a v�ros k�zep�n, az egykori Hat�r�r Lovard�ban folytat�dott a magyarorsz�gi CSIO-k sorozata. Az utols�, n�gy �vvel ezel�tt lezajlott hazai Nemzetek D�ja a Pirik Zsolt, K�vy Andr�s, James Wingrave, Horv�th Bal�zs �ssze�ll�t�s� magyar n�gyes gy�zelm�vel fejez�d�tt be, amely a magyar d�jugrat�knak a h�bor� ut�ni hetedik Nemzetek D�ja gy�zelme volt.

A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g a versenysorozat meglep�en nagy n�pszer�s�ge miatt k�rte az eur�pai orsz�gokat, hogy az egy orsz�gban �vente egy alkalommal megrendezhet� sorozat �llom�sainak az orsz�g f�v�ros�ban, frekvent�lt k�rnyezetben adjon otthont. A Budapest k�zep�n �ll�, m�ra minden ig�nyt kiel�g�t�, szabadt�ri centerp�ly�t alkalmasnak tal�lta a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g arra, hogy j�lius k�zep�n, Magyarorsz�gon el�sz�r az ut�np�tl�s koroszt�lyok sz�m�ra, majd a pozsonyi CSIO �s a londoni olimpia el�tt a Nemzeti Lovard�ban ism�t �letre keltse a magyarorsz�gi Nemzetek D�ja sorozatot.

Vissza