Több helyszínen is háziasíthatták a lovakat

Több helyszínen háziasíthatták a lovakat. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a szarvasmarhákkal és más állatokkal ellentétben, a lovakat egymástól függetlenül számos különböző helyen háziasították

Egy kutatócsoport a lovak DNS-ét elemezve kiderítette, hogy minden modern ló közös őse mintegy 140 ezer éve élt, és a lovakat egymástól függetlenül, legalább 18 helyen háziasították az emberek.

A vadlovak háziasításának mélyreható hatása van az emberi történelemre, hiszen a tápláléktól kezdve a szállításig számos előnyt nyújtanak, azonban még mindig számtalan megválaszolatlan kérdés áll fenn azzal kapcsolatban, mikor és hogyan kezdődött fajunk hosszú kapcsolata a lovakkal.

Egy új genetikai kutatás némi adatot szolgáltat erről. A nemzetközi kutatócsapat a lovak mitokondriális DNS-ének – azon genetikai anyag, mely közvetlenül anyáról utódra öröklődik – első teljes elemzésével minden modern ló származását egyetlen, mintegy 140 ezer évvel ezelőtt élt ősre tudta lekövetni. Miután mintegy 10 ezer évvel ezelőtt megkezdődött a lovak háziasítása, a vizsgálat felfedezései szerint a négylábúak legalább 18 eltérő genetikai irányt vettek. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a szarvasmarhákkal és más állatokkal ellentétben, a lovakat egymástól függetlenül számos különböző helyen szelídíthették meg Európában és Ázsiában. Az új kutatás segíthet a szakembereknek dekódolni a modern lófajták és a versenylovak genetikai titkait.

Alessandro Achilli, olasz genetikus szerint a lovak háziasításának komoly kulturális, szociális-gazdasági és még genetikai hatásai is voltak számos prehisztorikus és történelmi emberi populációra, melyek különböző időszakokban adoptálták az állatok szaporításának módját. „Így eredményeinknek komoly hatásai lesznek a biológia számos területére.”

A szarvasmarhák, juhok és kecskék története háziállatként egyszerűen kezdődött, a bizonyítékok azt sugallják, hogy mindegyik faj néhány egyedét mindössze néhány helyen domesztikálták a 8000 – 10 000 évvel ezelőtti időszakban. Manapság ezen élőlények közötti genetikai sokféleség alacsony maradt.

A lovak DNS-e viszont más történetet mesél a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent új tanulmány szerint. Az Ázsiában, Európában, a Közel-Keleten és az amerikai kontinenseken élő lófajták széles körénél a mitokondriális DNS vizsgálatával, majd ezen DNS ismert mutációs rátáját egyfajta óraként felhasználva Achilli és csapata össze tudta kapcsolni az összes modern lovat egy közös őssel, mely a 130 ezer – 160 ezer évvel ezelőtti időszakban élt. Összehasonlításképpen, a modern emberek először mintegy 200 ezer éve fejlődtek ki.

A korábbi kutatások a lovaknál a mitokondriális DNS-nek csak korlátozott területeire fókuszáltak. Azonban az egész mitokondriális genom áttekintése révén az új tanulmány legalább 18 különböző csoportba tudta sorolni a lovakat, mely csoportok egymástól függetlenül fejlődtek ki.

Az eredmények egyik lehetséges magyarázata, hogy az emberek számos eltérő csoportja egymástól függetlenül fedezte fel a vadlovak megszelídítésének előnyeit több ezer évvel ezelőtt. Achilli szerint a tény, hogy számos vadlovat egymástól függetlenül, különböző helyeken háziasítottak igazolja, mennyire fontosak a lovak az emberiség számára. „Azt jelenti, hogy ezen állatok megszelídítésének képességére nagy szükség volt az Eurázsia – az ázsiai sztyeppéktől Nyugat-Európáig – eltérő területein élő különböző népeknél, mivel az állatok táplálék többletet szolgáltattak, melyre szükség volt az emberi populációk növekedéséhez, valamint ellátták az emberi populációkat többek között a képességgel, hogy új környezeteket hódítsanak meg.”

Az eredmények azt is mutatják, hogy a lovaknak sikerült életben maradniuk a mai Spanyolország és Portugália területén a több mint 13 ezer évvel ezelőtt beköszöntött jegesedési időszak során, amikor a lovak, emberek és más emlősök eltűntek a Pireneusok északi részéről. A régió a jelek szerint fontos menedéket nyújtott ezen időszak alatt az emberek számára, aki később újra benépesítettek Európát. Az új tanulmány azt sugallja, hogy a lovak hasonló utat követhettek.

Az új eredmények Alan Outram, brit régész szerint másik, lehetséges magyarázatot nyújthatnak a háziasított lovak származására. A lovakat talán eredendően egyetlen területen háziasították – mint például a közép-ázsiai sztyeppén. Aztán az emberek a megszelídített állatokat más helyek más kultúráiba is bevezethették, ahol aztán a lovakat a helyi vadlovakkal szaporították. Ez a forgatókönyv szintén számos eltérő, nőstény örökléstani vonalat eredményezne.

Bármelyik utat követték is, az új vizsgálat fontos szövegkörnyezettel járul hozzá ahhoz a rejtélyhez, miként kerültek be a lovak az emberek életébe.