T�r�keny alkat�, szer�ny, csendes ember volt, akiben rendk�v�li fizikai szil�rds�g �s akarater� rejt�z�tt. �nmag�val szemben t�masztott fegyelem, k�teless�gtud�s, szakmai ig�nyess�g, a lovak ir�nti szeretet, a lovassporttal val� elk�telezetts�g, hivat�studat �s �gyszeretet jellemezte munk�j�t. Ezt v�rta el tan�tv�nyait�l is, nemcsak a lovagl�sban, hanem egy�nis�g�k form�l�s�ban, az �let t�masztotta feladatok teljes�t�s�ben. A k�z�piskola als� oszt�lyait Cs�kszered�n v�gezte. Majd Cs�k v�rmegye �szt�nd�jasak�nt, a soproni katonai f�re�lgimn�zium n�vend�ke lett, ahol 1917-ben �retts�gizett. Ezut�n Ludovika Akad�mi�ra ker�lt, �s itt avatt�k t�z�rtisztt�, 1920-ban. A katonai p�lyafut�sa a lovagl�ssal �s a lovassporttal forrott �ssze. Mint lovas t�z�rtiszt, k�t equit�ci�n vett r�szt, �s az ezeken tan�s�tott el�menetele alapj�n, 1924-ben a PIK-be, illetve a Lovagl�tan�rk�pz� int�zetbe ker�lt,ahol Josipovich Zsigmond tan�tv�nya volt. Ezekben az �vekben - t�bb tiszt- t�rs�val egy�tt - rendszeresen lovagolt a megyeri l�versenyp�ly�n tartott akad�lyversenyeken. A lovagl�tan�ri diplom�t 1927-ben kapta meg, azonban tov�bbra is a PIK-ben lovagolt, az olimpiai keret tagjak�nt. Tov�bbk�pz�sre, N�meth Dezs� sz�zadossal egy�tt, 1928. december 1-t�l 1929. j�nius 30-ig Lengyelorsz�gba, a Grudziadzban m�k�d� lengyel lovagl�tan�rk�pz� tanfolyamra vez�nyelt�k. Ugyanez �v (1929) �sz�n, h�rom tisztt�rs�val az olaszorsz�gi Pinerolo-i, majd a Tor-di-Quinto-i lovagl�tan�rk�pz� tanfolyamain veszr�szt. A tanfolyamokat „kiv�l�" min�s�t�ssel v�gezte el. Olaszorsz�gb�l hazat�rve, 1930-1931-ben a Lovagl�tan�rk�pz�ben tan�r, majd k�t�ves csapatszolg�lat ut�n, az 1933-35. tan�vekben a Ludovika Akad�mi�n a t�z�rszakos tisztek lovagl�tan�ra, 1935-1936-ban pedig olimpiai felk�sz�lesre, 1938-39-ben pedig lovagl�tan�rnak �rk�nyt�borba vez�nyelt�k. Lovasversenyeken 1924-t�l kezdve vett r�sz, s mint a v�logatott keret lovasak�nt lovagolt B�csben, Luzernben, Vars�ban, N�polyban, Palermoban, R�m�ban, Aachenben, M�nchenben. 1927-1928-ban a Ferenc J�zsef Laktany�ban az amsterdami, majd 1935-1936-ban �rk�nyt�borban a berlini olimpi�ra �sszevont Honv�d Olimpiai Oszt�ly tagja volt. Lovasoktat�i tev�kenys�ge mellett t�bb alkalommal vez�nyelt�k csapatszolg�iatra. 1940-1941-ben a t�rzstiszti tanfolyamot v�gezte el. 1942-ben a keleti fronton volt, ahol s�lyosan megsebes�lt. Ugyanebben az �vben l�ptett�k el� alezredesnek. Felgy�gyul�sa ut�n, 1943-ban, l�badoz�k�nt helyezt�k vissza �rkenyt�borba, innen 1944 nyar�n Hajm�sk�rre vez�nyelt�k, parancsnokhelyettesi beoszt�sban. A front el�l 1945 m�rcius�ban vonult vissza Ausztri�ba,ahol 1945. m�jus�ban amerikai hadifogs�gba ker�lt. A hadifogs�gb�l 1945. okt�ber 10-�n �rkezett haza �s ekkor jelentkezett szolgalatra, amikor is ell�t�s n�lk�li rendelkez�si �llom�nyba helyezt�k. Ett�l kezdve, esetenk�nt a J�v�t�teli Bizotts�gn�l, majd a L��rt�kes�t� Nemzeti V�llalatn�l dolgozott l��pol�k�nt. 1949. j�lius 1-�n szolg�latra h�vt�k be �s a p�csi Zr�nyi T�zcr Akad�mi�n tan�tott 1950. szept. 15-ig, amikor tartal�kos �l- lom�nyba helyezt�k. A civil �letben el�bb �p�tkez�sekn�l dolgozott seg�dmunkask�nt, majd 1951-t�l m�r akt�van r�szt vett a polg�ri lovassport megteremt�seben: a Tattersallban a L�sport V�llalat �s a Honv�d lovassport ist�ll�kn�l lov�szoktat�, lovaskik�pz� �s edz� lett, s 1953-ban szakmai vezet�je volt a bukaresti nemzetk�zi versenyre kiutazott csapatnak. A Honv�d Sportist�ll�n�l 1953 december�ben - sportist�ll� �tszervez�se miatt - megsz�ntett�k munkaviszony�t. 1954-ben megh�vt�k a g�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetem sportist�ll�j�nak vezet�s�re (az �llatteny�szt�si Tansz�ken volt adjunktusi beoszt�sban) �s nyugd�jba vonul�s�ig, 1958-ig dolgozott itt. Nem sokkalk�s�bb, nyugd�j�t egy �vig sz�neteltetve, az apajpusztai �llami Gazdas�gban az �llatteny�szt�si Kutat� Int�zet sportl� felnevel�si k�s�rlet�t vezette. Az Agr�regyetemen val� alkalmaz�sa mellett r�szt vett a v�logatott keret munk�j�ban, �gy 1955-1956-ban az olimpiai military csapat felk�sz�t�s�ben. Nyugd�jask�nt, mint t�rsadalmi edz�, �lete v�g�ig a Budapesti Honv�d Sportegyes�letn�l tev�kenykedett. K�zrem�k�d�tt az Orsz�gos T�rsadalmi Lovas Sz�vets�g 1952-ben t�rt�nt megalap�t�s�ban, s �lete v�g�ig akt�van r�szt vett a Sz�vets�g munk�j�ban (b�r�i �s edz�i test�let tagja �s eln�ke). Igen jelent�s a szakirodalmi tev�kenys�ge: k�zrem�k�d�tt a Lovagl�s �s hajt�s c. szakk�nyv meg�r�s�ban,cikkei �s a k�lf�ldi irodalomb�l vett ford�t�sai jelentek meg a Pegazus, illetve a Lovassport c. lapban.