Bez�r�sra �t�lt lovarda

                2001-ben v�s�rolta Lutz Rahnefeld a m�r k�sz lovard�t K�szegfalv�n, a lovard�n id�k�zben semmif�le v�ltoztat�st nem hajtott v�gre, jelenleg huszonn�gy l�val v�gzi szolg�ltat�s jelleg� tev�kenys�g�t. K�szegfalva, K�szegt�l n�h�ny km-re l�v� �n�ll� kisk�zs�g volt, id�k�zben k�zigazgat�silag K�szeghez csatolt�k, m�g 1991 el�tt. A lovard�ban 2007. j�lius 20-�n el�zetes bejelent�s n�lk�l helysz�ni szeml�t tartott a k�szegi �nkorm�nyzat megb�zottja �s a hat�s�gi f�-�llatorvos, az �llatok tart�si k�r�lm�nyei miatt. A vizsg�lat az �llattart�sra haszn�lt �p�letek, a kar�mok, tiszt�nak �s megfelel�nek bizonyultak. Csak z�r�jelben jegyzem meg, hogy a vizsg�lat elind�t�ja h�rom helybeli lak�s feljelent�se volt k�t k�zvetlen szomsz�d �s egy olyan szem�ly, aki kb. �tsz�z m�terre lakik a nevezett lovard�t�l, azt�n elindult a lavina. A kor�bbi tulajdonos, a Radinex Kft. 1991-ben kapott joger�s haszn�latbav�teli enged�lyt l�ist�ll�ra. Az akkor hat�lyos �llattart�sr�l sz�l� rendelet szerint, haszon�llatot korl�toz�s n�lk�l lehetett tartani. 1996-t�l ez a rendelet hat�lyon k�v�l helyez�d�tt, �s adott �llattart�si �vezetbe tartoz� lovak sz�m�t kett�re korl�tozta. Ezen rendelet szerint egyedi enged�ly, elb�r�l�s alapj�n beszerezhet� a jegyz�t�l. Egy 2005-�s rendelet ez is hat�lyon k�v�l helyezte, �s egy �jabb rendelet szerint egy�ltal�n nem tarthat� nagy haszon�llat. Ez a rendelet 2006. novemberig lehet�s�get adott arra, hogy indokolt esetben az �llattart�si rendelet al�l egyedi felment�st k�rjenek a polg�rmestert�l. / mi az indokolt eset, ha nem a meg�lhet�st biztos�t� szolg�ltat�s?/ A pillanatnyi helyzet szerint Lutz Rahnefeld megszegve az �llattart�si szab�lyokat, lovakat tart, de a rendelet arra k�telezi,hogy a jelenlegi ingatlanon a lovak tart�s�t sz�ntesse meg. A fellebbez�s�t indokl�s n�lk�l elutas�totta az �nkorm�nyzat! A l�tes�tm�ny Eur�pa Lovassport Egyes�let n�ven nonprofit szolg�ltat�st v�gez. A k�rny�ken nincs ilyen jelleg� szolg�ltat�st v�gz� lovarda, holott a t�nyek, �s az �rdekl�d�s szerint van l�tjogosults�ga a tereplovagl�sban �s a kezd� fiatal lovasok oktat�s�ban. A lovarda n�gypatk�s lovasturisztikai min�s�t�ssel rendelkezik. Nem igaz�n �rtem, hogy amikor a „falusi turizmusr�l” van sz�, �s ezt pr�b�ljuk n�pszer�s�teni akkor egy k�sz l�tes�tm�nyt le kell rombolni, vagy profilv�lt�sra k�nyszer�teni, vagy a m�sik sajnos csak fr�zisnak t�n� elk�pzel�s „a vid�k tornaterme a l�” ezek a „fentr�l” j�v� j�l hangz� korm�nyprogramok csak ennyi �rnek, hangzatos fr�zisok �s semmi egy�b, vagy K�szegen m�g nem hallottak r�luk? Nemes egyszer�s�ggel, adminisztrat�v int�zked�ssel egy haszn�lhat� lehet�s�get fel kell sz�molni? Mindezeket olyan szomsz�dok feljelent�se alapj�n, akiknek semmi hasznuk nem sz�rmazik a lovarda felsz�mol�s�b�l, legfeljebb annyi, hogy „na ezeknek is siker�lt bossz�s�got okoznom.” Nem vil�gos el�ttem az sem, hogy ezek a szomsz�dok most vett�k �szre, hogy lovak vannak a szomsz�dban, holott 1991 �ta semmi v�ltoz�s nem t�rt�nt egy tulajdonos v�lt�son k�v�l. A szomsz�dok m�r �vtizedekkel el�bb itt laktak, �s folyamatosan �rz�kelt�k a lovarda kialakul�st. Nem besz�lve arr�l, hogy az ist�ll� kor�bban, az el�z� tulajdonosn�l keresked� ist�ll� volt �s l�nyegesen nagyobb g�pkocsi forgalom zajlott a k�t ter�let k�zti sz�k alagcs�vezett s�der�ton, amir�l most kider�lt, hogy nem is �t, hanem �rok. A lovard�b�l a l�val t�rt�n� k�zleked�s a h�ts� bej�raton, az erd� fel� megoldott, �gy az sem zavarhatja a szomsz�dokat. Sz�momra �rthetetlen, hogy tizenhat �ven kereszt�l egyetlen szomsz�dot sem zavart a lovarda m�k�d�se, most egyszerre t�bb probl�m�val is szembetal�lt�k magukat. Vagy csak csom�t keresnek a k�k�n is, nem �rtem, hogy val�j�ban mi okozza ezt az �ri�si gondot. A k�t h�z k�zti k�zleked�s, ami nem sz�mottev�, a h�z el�tti f� utc�n l�nyegesen nagyobb a forgalom, a lovak sz�ma, vagy csak egyszer�en lehetetlenn� akarj�k tenni a lovarda m�k�d�s�t, �s terveikhez a k�szegi �nkorm�nyzatn�l partnerra tal�ltak. Ha m�sk�ppen, ennyi v�lt s�relem ut�n sem tudj�k a lovard�t kit�rni, akkor adminisztrat�v int�zked�sekkel felsz�moltatj�k. Turisztikai �s szakmai szempontb�l a lovarda semmi k�v�nnival�t nem hagy. A l��llom�ny mennyis�ge, min�s�ge, tart�sa, a vend�gek kultur�lt elsz�ll�sol�sol�sa j�l megfelel az elv�r�soknak, ezt a n�gypatk�s min�s�t�s is igazolja. Mindezek mellett az �nkorm�nyzat reag�l�sa a feljelent�sekre, a t�bbsz�ri rutinellen�rz�s form�j�ban is megnyilv�nult, de ezek az ellen�rz�sek sem tudtak komolyabb hi�nyoss�got felfedni. Az eg�sz tort�r�nak olya sz�nezete van, hogy valaki �n�s �rdekb�l, lehetetlenn� akarja tenni a lovarda m�k�d�s�t, �s ehhez az �nkorm�nyzat m�g seg�ts�get is ny�jt. K�szegfalva b�rmennyire is K�szeghez tartozik k�zigazgat�silag, jelleg�ben egy kis falu, �t-hatsz�z lak�ssal, a lovarda a falunak azon a r�sz�n van, amely falubb m�r nem is lehetne. Van a falunak egy �j lak�telep r�sze, kertes h�zakkal, de ez olyan messze esik a sz�ban forg� lovard�t�l, hogy a v�rosb�l a kertes h�zakba k�lt�z�tteket a t�vols�g miatt nem zavarhatja. Ha a szomsz�dok rendelkezn�nek egy nagyon kev�s tolarenci�val, mint ahogy ez tizenhat �ven �t meg is volt, �ket sem zavarn� a lovarda jelenl�te. �gy v�lem mott�ul �k is az egyre jobban terjed� szlogent haszn�lj�k „ha seg�teni nem tudok, akkor legal�bb �rtsak, de azt alaposan tegyem”, f�leg ha egy eg�sz �nkorm�nyzat �ll m�g�ttem.