A Caprilli iskola magyar vonatkoz�sa

Az elm�lt �vek folyam�n m�r sz�mtalan pontos �s r�szletes szakmai �r�st olvastam Federico Caprilli �let�r�l �s munk�ss�g�r�l. Ezekben viszont csak n�h�nyan tettek eml�t�st Caprilli modern lovagl� �s ugr� elv�nek a megalkot�s�ban d�nt� szerepet j�tsz� magyar seg�dletr�l. Err�l pedig minden magyar lovas embernek tudnia kell, mi t�bb b�szkes�ggel tudatnia a feln�vekv� nemzed�kkel. Err�l a k�vetkez�kben Dr. V�rady Jen�, �rt N�psport c. foly�iratban 1990. II. 25-�n "Mib�l tanult Caprilli?" c�mmel.

A Sankt Georg (Berlin), a Notes sur l'enseignement equestre (Saumur) �s a Sport Universal Illustre (Hannover, 1930) lapok szerint gr�f Sz�chenyi D�nes "Adal�kok a lovagl�s tan�t�s�hoz" (pesth 1871) �s "Beitrag zum Reitunterricht (Wien, 1872) k�nyve volt a jelenleg egyed�l �dv�z�t� olasz iskola kiindul�pontja. Az iskol�t Federico Caprilli (1868-1907) alap�totta, s ennek k�sz�nhetj�k a mai rekord eredm�nyeket az ugrat�sban. A hivatkozott szaklapok szerint Sz�chenyi m�v�t a b�csi olasz k�vet k�ldte el Caprillinek, s � az ebb�l tanultak alapj�n alapozta meg oly vil�gh�r�v� v�lt iskol�j�t, ahov� a legt�bb eur�pai orsz�g - k�z�tt�k mi is - Amerika, Jap�n lovasai kik�pz�sre j�rtak.

Caprillinek, a kiv�l� lovasnak �s tan�rnak mindenk�ppen �rdeme, hogy felismerte az ebben a munk�ban foglalt �tmutat�sok - kor�t megel�z� fontoss�g�t, az innov�ci�t �s azokat k�sedelem n�lk�l �t�ltette tehets�g�vel a gyakorlatba. Ez teh�t minden k�ts�get kiz�r�an magyar eszmei ind�ttat�s, melyet Olaszorsz�gban t�k�letes�tettek. Az "Adal�kok..." adta meg Caprillinek a lehet�s�get iskol�ja kifejleszt�s�re. Az egyetemes lovassport gy�sza volt Caprilli 1907-ben munkak�zben, szerencs�tlen�l bek�vetkezett hal�la.

Jen� b�csi sorai alapj�n a t�m�n�l maradva gondolatban l�togassunk el Pineroloba, a Caprilli-iskola fellegv�r�ba. Dr. Reznek Jen� "Pineroloi levelek" c�m� �r�sa 1930. janu�r 10-�n jelent meg a Szent Gy�rgy sportlap has�bjain. Ami vil�gh�rre emelte ezt a kis v�rosk�t, az lovas trad�ci�ja �s Caprilli szelleme.  Az eg�sz orsz�g minden fiatal lovastisztje ide ker�l, itt kezdi p�lyafut�s�t az �let g�r�ngy�s �tj�n. Amit itt l�t, amit itt hall, amit itt tanul, az h� k�s�r�je marad �lete v�g�ig. Ha pedig egy ilyen pazarul berendezett kaszin� minden kis zug�ban az olasz lovas h�rnev�t �s dics�s�g�t hirdet� szimb�lummal tal�lkozik, kell, hogy b�szkes�g t�ltse el, kell, hogy tele lelkesed�ssel �s kitart�ssal k�zdj�n abban az ir�nyban, melyet Caprilli mutatott meg.

Ennek az ir�nynak, - mely alapj�t k�pezi a mai olasz lovas h�rn�vnek, megtart�s��rt �s tov�bbfejleszt�s��rt v�llvetve dolgozik mindenki. Itt megnyilv�nul a lovasszellem k�ls�s�gekben, �l a lovasszellem a lelkekben s a fiatal lovasgener�ci�t ezzel a szellemmel �titatva bocs�tj�k ki az �letbe. Vagy nem a nemzeti �rz�s �s lovasszellem egy�ttes �pol�sa az, ha eb�dj�n�l �s vacsor�j�n�l minden egyes t�ny�r m�ly�n ott l�tja az iskola c�mer�t a jelsz�val: "Non ristare!" . Ezen jelsz� szellem�ben kezdi meg az innen kiker�l� fiatal tiszt m�k�d�s�t a csapatn�l, ezen jelz�s szellem�ben �p�l fel teh�t az eg�sz olasz lovass�g kik�pz�se is.

vissza