Nemzetek D�ja

1909 – 2015 Nemzetek Kup�ja t�rt�nelem

A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g Nemzetek D�ja a sportt�rt�nelem egy �vsz�zad�t �nnepli

A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g koron�j�nak egyik �kk�ve, a Nemzetek D�ja 2009-ben �nnepelte 100 �ves fenn�ll�s�t, tov�bb� a vil�g legnagyobb sportfejleszt�s�t − a m�ra m�r szimb�lumm� v�lt Meydan l�versenyp�ly�t − l�trehoz� Meydan fejleszt�si csoporttal k�t�tt �j egy�ttm�k�d�s�nek kezdet�t. Term�szetesen az elm�lt 100 �vben j� n�h�ny formai �talakul�s t�rt�nt, de ahogyan azt az eltelt id� is bebizony�totta, az egyes orsz�gokat k�pvisel� csapatok k�z�tti ki�lezett versenyben a b�szkes�g �s h�rn�v el�r�s�re ir�nyul� igyekezet semmit sem vesz�tett r�gi hev�b�l.

1909-ben t�rt�nt, hogy a fedettp�ly�s londoni olimpia csarnokban �s San Sebastianban rendezett szabadt�ri par�d�k els� �zben adtak helyt katonai csapatok d�jugrat� verseny�nek. Az egyenk�nt h�rom-h�rom lovasb�l �ll� hat csapat el�sz�r a j�niusi olimpi�n versenyzett egym�ssal. A neh�z versenyp�ly�t egyik�k sem tudta hibapont n�lk�l teljes�teni, �s v�g�l az 1912-es olimpiai bajnokot, Jean Cariou-t is mag�ban foglal� francia csapat gy�z�tt 20,5 hibaponttal. Az olasz csapat v�gzett a m�sodik helyen. K�zt�k volt Giorgio Trissino, aki kilenc �vvel kor�bban m�sodik helyez�st �rt el az els� − 1900-ban megrendezett − Olimpiai Lovas J�t�kok h�rom versenysz�ma k�z�l kett�ben Federico Caprilli lovaival. A legend�s Geoffrey Brooke �ltal vezetett brit csapat lett a harmadik megel�zve Kanad�t, Belgiumot �s Argent�n�t.

A San Sebastianban (Spanyolorsz�g) szeptember 17-�n megrendezett versenyen h�t darab, egyenk�nt �t-�t lovasb�l �ll� csapat versenyzett egym�ssal. K�zt�k volt az Amalfi, Bianchetti, Antonelli, Bulla �s Capece-Zurlo �sszet�tel� olasz csodacsapat, akik 18 hibaponttal gy�ztek, megel�zve ezzel a 32 hibapontot �sszegy�jt� h�zigazd�kat, illetve a 34 hibapontot gy�jt� argentin csapatot. San Sebastianban ez volt az els� �s egyben az utols� lovas csapatverseny, m�g az olimpi�k �let�ben ezzel egy �j korszak kezd�d�tt.

1911 N�metorsz�g indul el�sz�r a Nemzetek D�ja versenyen Londonban. Nemzetek D�ja versenyre ker�lt sor R�m�ban, Torin�ban, Br�sszelben �s New York-ban. A csapatverseny, mint fogalom 1911-ben sz�letett meg. R�ma, Torin�, Br�sszel, London, illetve 1911. november 22-�n nagy felt�n�st keltve a New Yorkban tal�lhat� Madison Square Garden is rendezett csapatversenyeket. Az �j ir�nyzat siker�t egy�rtelm�en igazolta az az eset, amikor a New Yorkban aratott gy�zelme ut�n a hazat�r� holland csapatot Hollandia t�rt�nelm�nek egyik legnagyobb gy�zelmi �nnep�ly�n �ltett�k.

1920 A h�bor� kit�r�s�vel a versenyek megszakadtak eg�szen addig, am�g 1920-ban az olimpia �tvette a vezet�st az akkori egyetlen csapatverseny megrendez�s�vel. Ebben az �vben az 53 �ves Clarence Von Rosen-t is mag�ban foglal� sv�d csapat gy�z�tt a versenyen. Az � er�fesz�t�seinek volt k�sz�nhet�, hogy a lovassport beker�lhetett az olimpi�ra 1912-ben.

1921 L�trej�n a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g. (FEI F�d�ration Equestre Internationale) A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g az 1920-as antwerpeni olimpiai j�t�kok meglehet�sen kij�zan�t� tapasztalatait k�vet�en (az 1912-es stockholmi dics�s�ggel �sszehasonl�tva) az �sszes, nemzetk�zi szervezetts�ggel addig m�g nem rendelkez� olimpiai sport�gat megh�vta egy h�romnapos tal�lkoz�ra Lausanne-ba 1921. m�jus 28-30. k�z�tt. A lovassport is a megh�vottak k�z�tt volt, t�z orsz�gb�l �rkeztek k�ld�ttek. A harmadik nap v�g�n Franciaorsz�g, az Amerikai Egyes�lt �llamok, Sv�dorsz�g �s Jap�n lovas sz�vets�gei egy nemzetk�zi lovas sz�vets�g l�trehoz�s�r�l d�nt�tt, melyet m�g abban az �vben, novemberben az els� kongresszuson terveztek hivatalosan meger�s�teni.

1927 N�metorsz�g �nnepelte Eduard Pulvermann-t, Marten von Barnekow-ot �s Herbert Fick-et (k�s�bb Frick) els� Nemzetek D�ja gy�zelm�t.

1929 Az els� Nemzetek D�ja versenyre N�metorsz�gban ker�l sor, a helysz�nek K�ln �s Aachen. Egy �vvel k�s�bb, Berlin. 1929-ben a Genfben (Sv�jc) is rendeztek Nemzetek D�ja versenyt. Izgalmas versenyek, jelk�pp� v�lt helysz�nek, legend�k �s h�s�k

1930 A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g (FEI) 1930-ban egys�ges, szab�lyok alkalmaz�s�val hozta l�tre az els� Nemzetek D�ja Napt�rat, amely a k�vetkez� 14 versenyhelysz�nt tartalmazta: Berlin, Aachen, Nizza, R�ma, Br�sszel, Lisszabon, Vars�, London, Luzern, Genf, Dublin, Boston, New York �s Toront�. A harmincas �vek a katonai csapatok k�zdelm�t hozta, melyek k�z�tt a sz�zadfordul� eleje �ta m�r l�tez� francia �s olasz csapatok mellett az 1920-as �vek v�g�n l�trej�v� �j csapatok, mint p�ld�ul az �rek vagy a n�metek is megjelentek. Az 1930-as �vek nagy p�rbaja a n�met �s az �r csapat k�z�tt zajlott. 1931-1938/1939 k�z�tt a n�met csapatnak �sszesen 29 gy�zelme, m�g az �reknek 22 gy�zelme volt. Az �rek sz�m�ra ez m�g �gy is hatalmas siker volt, ha figyelembe vessz�k a n�met csapat rendelkez�s�re �ll� eszk�z�ket �s teny�szt�si programokat.

1932 A v�ls�g �v�ben Lucerne �s Genf elutas�tott�k a Nemzetek D�ja megrendez�s�t Ennek ellen�re az �v sor�n 13 versenyt tartottak.

1940/1941 A m�sodik vil�gh�bor� alatt h�rom Nemzetek Kup�ja versenyt rendeztek 1940 R�m�ban �s 1940, valamint 1941-ben New Yorkban.

1946 A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en n�h�ny par�d� kezdetben ugyan k�zd�tt az �jb�li talpra �ll�s�rt, de hamarosan minden �jra m�k�d�tt, �s a rendszer mind m�ret�ben mind pedig hat�k�r�ben kiterjedt, �vente mintegy 12-16 par�d�t megrendezve.

A h�bor� ut�n az els� �vben h�rom csapatverseny �llt a versenynapt�rban. Sz�muk rohamosan n�vekszik: 1947-ben m�r t�zen vannak, 1949-ben pedig m�r 14-en N�metorsz�got kiz�rj�k a nemzetk�zi torn�b�l.

1952 Aachen az els� alkalom a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, ism�t megtartj�k a Nemzetek Kup�j�t. A n�met csapat visszat�rt a nemzetk�zi sz�nt�rre.

1954 A n�met csapat ebben az �vben �nnepli a h�bor� ut�ni id�szak els� siker�t Dortmundban, �s nyert Hans-G�nter Winkler, Magnus von Buchwaldt, Helga K�hler �s G�nther Rodenberg, ugyanakkor az utols� Nemzetek Kup�ja ebben a v�rosban

1955 Minden orsz�g (kiv�ve az USA-- �s Kanada) a fogad�ja egy Nemzetek Kup�ja versenynek minden �vben. N�met szervez� Aachen meghat�rozta, hogy az �vente rendezett CHIO-n �vente megrendezi a csapatversenyt.

1962 �szak-Amerik�ban a mexik�i katonai csapat a nyertes

1964 december�ben Br�sszelben tartott k�zgy�l�s�n az �jonnan v�lasztott eln�k, Philip Mountbatten, Bernhard holland herceg ut�dja a FEI eln�ke, olyan versenysorozat l�trehoz�s�t javasolta, amely az �v sor�n megrendezett Nemzetek D�ja versenyek eredm�nyein alapulna. Felaj�nlott egy tr�fe�t melyen feles�ge, II. Erzs�bet kir�lyn� l�that� l�h�ton. A sorozat, amelyet v�g�l Eln�ki Kup�nak neveztek el 1965 �s 1984 k�z�tt ker�lt megrendez�sre.

1965 Az els� �ves rangsort ebben a Nemzetek D�ja sorozatban Anglia nyeri, megel�zve N�metorsz�got �s Olaszorsz�got.

1966 Az NDK-ban az els� Nemzetek D�ja versenynek Lipcse adott otthont, 1969-ig h�rom alkalommal.

1974 Trinwillershagen Mecklenburg-Vorpommern �j Nemzetek D�ja helyek az NDK-ban. 1977-ig itt n�gy verseny rendeztek.

1985-1986 k�z�tt a Nemzetek D�ja versenysorozat F�l�p Herceg Tr�fea n�ven futott. Az els� bajnoki c�met t�mogat� egy�ttm�k�d�st a Gucci c�g �rta al�, �s a k�vetkez� h�rom �vben a versenysorozatot Gucci Tr�fe�nak h�vt�k. Ebben a h�rom �vben �vente 17-szer rendezt�k meg a Nemzetek D�j�t. 1987-ben �s 1988-ban Franciaorsz�g nyerte el a kup�t, �s azt 1989-ben az akkori gy�ztesnek, Nagy-Britanni�nak adta �t.

1986 Az olasz luxuscikkeket gy�rt� �s forgalmaz� csoport a Gucci elfogadja �s �tveszi az els� n�vad� szponzor c�met �s finansz�rozza a Nemzetek Kup�ja sorozatot. Most m�r magasabb �sszeg� nyerem�nyek �llnak rendelkez�sre

1986 mint a szervez� Donaueschingenbe j�n, a n�met Nemzetek D�ja edzeni, mert Aachenben zajlik a vil�gbajnoks�g.

1990 A n�met �jraegyes�t�s ut�n, a FEI lehet�v� teszi N�metorsz�gban a hagyom�nyos helysz�n, Aachen mellett tov�bbi n�gy m�s Nemzetek Kup�ja megrendez�s�t Ger�ban (1990-1993).

1991 Ez az els� alkalom a Nemzetek Kup�ja sorozatban, hogy a d�nt� holland, a f�szponzor a HCS otthon�ban zajlik. Az elvonul�s ut�n 1992 �s 1996 k�zt a FEI �ltal kidolgozott �j a pontrendszer hat�rozza meg a sorozat gy�ztes�t.

1995 �sz�n a koreai Samsung ipari konzorcium bejelentette, hogy vil�gszerte t�mogat�st szeretne ny�jtani a rendezv�nyekhez, �s az elk�vetkez� kilenc �vben a g�tugr�sban �s a d�jlovagl�sban l�trej�v� k�t versenysorozat h�s�ges t�mogat�ja volt. A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g felaj�nlotta a Nemzetek D�ja versenysorozat t�mogat�s�t, �s 1997. m�jus 11-ig La Baule (Franciaorsz�g) adott otthont a Nemzetek D�ja els� rendezv�nyeinek a Samsung versenysorozatban.

1997 A Samsung, mint a f� t�mogat� bel�p�s�vel a v�gleg bevezetik a d�nt�n, a dupla pontot az �sszetettben.

1998 Donaueschingen �sszhangba hozza Nemzetek D�ja d�nt�j�t.

2003 A szab�lyoz�st ism�t m�dos�tani kell: A "Samsung Super League" nyolc top nemzet k�pz�d�tt, amelyek megfelelnek a nyolc kiv�lasztott verseny helyen tal�lkoz�knak. A d�nt�re Barcelon�ban ker�lt sor. �sszesen mintegy 20 nemzet r�szese a Nemzetek D�ja d�nt�nek. A nyertesek "m�sodik lig�ban" lesznek jogosultak a Super League-ben.

2003 Amikor 2003-ban a Samsung Szuperliga a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g versenysorozat�val nemzetk�zi szinten megjelent, kevesen tudt�k megj�solni, hogy vajon milyen hat�st fog gyakorolni a sport vil�g�ra. A Nemzetek D�ja ekkor m�r majdnem 100 �ve l�tezett, �s az �j forma – melynek min�s�t� rendszere arra �p�l, hogy a legjobb csapatok a legjobb helysz�neken versenyeznek – teljesen �j �letre keltette, �s felpezsd�tette a versenysorozatot, amely megragadta mind a lovasok, szervez�k, mind pedig a n�z�k�z�ns�g fant�zi�j�t, �s egyben elnyerte csod�latukat.

2009 �j kezdetet jelent a Nemzetek D�ja �let�ben 100 �ves �vfordul�j�nak �nnepl�s�vel �s egy �j t�mogat�, a Dubaiban m�k�d� Meydan fejleszt�si csoport megjelen�s�vel. N�h�ny izgalmas v�ltoz�s, mint p�ld�ul a r�sztvev� csapatok sz�m�nak nyolcr�l t�zre t�rt�n� n�vel�se, illetve az id�ny v�g�n egy helyett k�t nemzeti csapat min�s�t�se azzal az el�nnyel j�r, hogy a vil�g nagyobb ter�let�r�l �rkez� nemzetek �jabb csoportjai kapj�k meg a lehet�s�get arra, hogy r�szt vegyenek a versenyben, �s magasabb szintre emelj�k j�t�kukat.

Visszan�zve l�thatjuk, hogy az igazi v�ltoz�sok, �talakul�sok �s ezek hat�s�ra az �j�t�s k�pess�ge az, ami a Nemzetek D�ja jelenleg ismert form�j�t l�trehozta, �s ami bizony�tja maradand� siker�t �s var�zs�t.

A Meydan fejleszt�si csoport a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g Nemzetek D�j�nak egyik alkalmas t�rt�nelmi pillanat�ban �rkezik, amely arra utal, hogy ez a versenysorozat nem csup�n bejutott a vil�g elit sport versenysorozatai k�z�, de hely�t szil�rdan meg is er�s�tette k�z�tt�k.

2013 Ma m�r 18 nemzetnek hat k�l�nb�z� liga van szerte a vil�gon. A szponzor ism�t v�ltozott:A sorozatot most a sza�d-ar�biai kir�lyi csal�d �ltal elnevezett alap�tv�ny t�mogatja az �gynevezett "Furusiyya FEI Nations Cup".

2015. A 100. Nemzetek Kup�ja N�metorsz�gban, Mannheimben ker�lt megrendez�sre.

Itt tal�lhat�k a kor�bbi Nemzetek D�ja-t nyert nemzetek.

1911

R�ma,

Torin�,

Br�sszel,

London,

New Yorkban

Hollandia

1912 Stockholm

 1920 Antwerpen olimpiai: Sv�dorsz�g

1921

1929: Schweden

1929: K�ln: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1930: Italien

1930: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1931: Italien Deutsches Reich (N�met birodalom)

1931: Berlin Deutsches Reich (N�met birodalom)

1932: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1933: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1933: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1934: Italien

1934: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1935: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1935: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1936: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1936: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1937: Irland

1937: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1938: Rum�nien

1939: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1939: Berlin: Deutsches Reich (N�met birodalom)

1952: Italien

1953: Spanien

1954: Spanien

1954: Dortmund: Deutschland

1955: Deutschland

1956: Brasilien

1957: Deutschland

1958: Spanien

1959: Italien

1960: Deutschland

1961: Deutschland

1962: Vereinigte Staaten (Amerika Egyes�lt �llamok)

1963: Deutschland

1964: Italien

1965: Italien

1966: Italien

1966: Leipzig

1967: Vereinigtes K�nigreich (Egyes�lt Kir�lys�g)

1967: Leipzig

1968: Italien

1968: Leipzig

1969: Deutschland

1969: Leipzig

1970: Deutschland

1971: Vereinigte Staaten (Amerikai Egyes�lt �llamok)

1972: Deutschland

1973: Deutschland

1974: Deutschland

1974: Trinwillershagen

1975: Deutschland

1975: Trinwillershagen

1976: Italien

1976: Trinwillershagen

1977: Deutschland

1977: Trinwillershagen

1978: Vereinigtes K�nigreich (Egyes�lt Kir�lys�g)

1979: Irland

1980: Frankreich

1981: Vereinigtes K�nigreich (Egyes�lt Kir�lys�g)

1982: Deutschland

1983: Schweiz

1984: Schweiz

1985: Vereinigte Staaten (Amerikai Egyes�lt �llamok)

1986: Donaueschingen: Vereinigtes K�nigreich (Egyes�lt Kir�lys�g)

1987: Vereinigte Staaten

1988: Frankreich

1989: Vereinigtes K�nigreich (Egyes�lt Kir�lys�g)

1990: Frankreich

1990: Gera:

1991: Niederlande

1991: Gera:

1992: Deutschland

1992:Gera:

1993: Schweiz

1993: Gera:

1994: Vereinigtes K�nigreich (Egyes�lt Kir�lys�g)

1995: Irland

1996: Deutschland

1997: Niederlande

1998: Deutschland

1998 Donaueschingen: Frankreich

1999: Schweiz

2000: Vereinigtes K�nigreich (Egyes�lt Kir�lys�g)

2001: Belgien

2002: Schweiz

2002: Donaueschingen: Deutschland

2003: Irland

2004: Deutschland

2005: Vereinigte Staaten

2006: Deutschland

2007: Deutschland

2008: Deutschland

2009: Frankreich

2010: Irland

2011: Niederlande

2012: Frankreich

2013: Niederlande

2014: Belgien

2015: 100. Nationenpreis von Deutschland

P�lyarajzok

vissza