DR. K�SA-REZNEK JEN� ny. t�z�r ezredes, lovagl�tan�r, mesteredz� K�zdiv�s�rhely, 1898. febru�r 12. - Budapest, 1965. okt�ber 10.

  Sp�rtai egyszer�s�gben, mag�nosan �l�, �rdes modor�, a t�rsas�got ker�l�, ritk�n mosolyg�, z�rk�zott, csak a lovagl�ssal foglalkoz� ember volt dr.K�sa-Reznek Jen� (K�sa el�nevet 1941-ben vette fel). A j� lovagl�si felt�telek megteremt�s��rt harcol� vezet� volt, de a lovasokat is kem�nyen b�r�lta, s ez�rt sokan sz�lltak vit�ba vele. V�laszaiban �lesen �s harap�san v�gott vissza, egyed�l�ll� szakmai ismereteit azonban senki se k�rd�jelezte meg. Nagy felk�sz�lts�g�, m�g az elz�rts�g, az elszigetelts�g �veiben is j�l t�j�kozott, s mint mondta mag�r�l, „Isten-adta tehets�ggel" meg�ldott gyakorlati lovas �s nemzetk�zileg elismert lovagl�tan�r volt. K�sa-Reznek Jen� a korszer� magyar lovassport egyik meghat�roz�, nagyon mark�ns egy�nis�ge volt. 1917-ben fejezte be a k�z�piskolai tanulm�nyait �s az �retts�gi ut�n azonnal katonai szolg�latra h�vt�k be, Aradra. 1918-ban m�r f�hadnagynak l�ptett�k el�. Elv�gzi a Ludovika Akad�mi�t (t�z�r szakon), majd az Allam- �s Jogtudom�nyi kart, ahol 1927-ben doktor�l. A t�rzstiszti iskol�ra 1936-ban vez�nyelt�k. 1941-ben alezredesnek, 1943-ban pedig ezredesnek l�ptett�k el�. Az erd�lyi bevonul�s id�pontj�ban �rk�nyt�borban volt lovagl�tan�r �s ekkor csapatszolg�latra val� beoszt�s�t k�rte. Ett�l kezdve a lovassporttal nem foglalkozott. Csapatszolg�lat�t Marosv�s�rhelyen, Budapesten, Nagyk�r�s�n, Hajm�sk�ren teljes�tette, majd 1944-ben a lengyelorsz�gi frontra vez�nyelt lovas hadoszt�ly t�z�rparancsnoka volt. Itt k�nnyebben megsebes�lt, amikor a hadoszt�lyt�rzset sz�ll�t� aut�juk akn�ra ment. R�szt vett a lovas hadoszt�ly magyorsz�gi harcaiban, majd a hadoszt�llyal egy�tt 1945. m�rcius�ban N�metorsz�g ter�let�re vonult vissza, ahol m�jus 7-t�l szeptember 14-ig amerikai hadifogs�gban volt. Szeptember 17-�n �rkezett haza �s azonnal szolg�latra jelentkezett, el�bb rendelkez�si �llom�nyba helyezt�k, majd 1946-ban ezredesi rangban elbocs�tott�k a hadseregt�l. Katonai p�lyafut�sa 1920-t�l szorosan kapcsol�dik a lovagl�shoz. 1920- ban �s 1921-ben Kecskem�ten k�t equit�ci�t v�gez el. „Kiv�l�" eredm�nye alapj�n 1924 �sz�t�l a PIK-hez, a Lovagl�tan�rk�pz�be vez�nylik. A h�rom�ves iskol�t 1927-ben fejezte be. R�vid csapatszolg�lat ut�n lovagl�tan�rnak �s a Lovagl�tan�rk�pz� Int�zetben lev� olimpiai oszt�lyba vez�nyelt�k. 1928 �sz�t�l a kecskem�ti t�z�rtiszti tanfolyam lovagl�tan�ra. 1929 �sz�n, h�rom tiszttarsaval egy�tt, az olaszorsz�gi pineroloi �s Tor-di-Quinto-i lovagl�tanarkepz� tanfolyamokra k�ldt�k ki. Hazat�rve �rk�nyt�borban lett lovagl�tanar, 1937-t�l pedig az �rk�nyt�borban lev� �lland� olimpiai ugr�oszt�ly vezet�je eg�szen 1940-ig, csapatszolg�latra val� bevonul�s�nak id�pontj�ig. Elso lovasm�rk�z�s�re 1924-ben k�sz�lt fel, s mint egyik visszaeml�kezeseben irta, lov�val (Bank�r) gyalogmenetben j�tt fel Szegedr�l Budapestre. 1935-ig rendszeres r�sztvev�je volt a belf�ldi �s nemzetk�zi (utolj�ra Mer�nban, 1935-ben) lovasm�rk�z�seknek. 1928-ban az Amszterdamba kik�ld�tt csapat tagja volt, de az olimpi�n nem indult lov�val (Bushy Leigfoot) 1935 ny�relej�n megbetegedett �s ezut�n m�r nagyobb m�rk�z�seken nem vettreszt. 1937-t�l 1940-ig az �rk�nyt�borban dolgoz� Honv�d Olimpiai Ugr�osztaly es a nemzetk�zi versenyekre kik�ld�tt magyar csapat vezet�je. A Honv�ds�gt�l val� elbocs�t�sa ut�n - alkalmank�nt - a J�v�t�teli Bizotts�gn�l, majd a L��rt�kes�t� Nemzeti V�llalatn�l m�k�d�tt k�zre szakemberk�nt. 1949-ben sikertelen�l pr�b�lt illeg�lisan k�lf�ldre menni B�rt�nbe ker�lt, majd szabadul�sa ut�n, az 1950-es �vek legelejen a nagyt�t�nyi serteshizlald�ban dolgozott r�vid ideig. 1952-t�l bekapcsol�dott a polg�ri lovasklubok munk�jaba, s 1952-ben r�szt vett Orsz�gos T�rsadalmi Lovas Szovets�g megalap�t�s�ban, majd az edz�i tan�cs munk�jaban. R�videsen az FM sportist�ll�j�nak, illetve a v�logatott keret ist�ll�janak volt vezet�je �s ebben a beoszt�sban, 1953-t�l 1958-ig v�logatott ugr�keret (�gy az 1956-osohmpiai ugr�csapat), majd - Kem�ry P�l hal�la ut�n - 1958-t�l a d�jlovasokedzoje lett. Rendk�v�l magas sz�nvonal� k�pzetts�g�t ez a legutols� lovas tev�kenys�ge t�kr�zi a legjobban: annak ellen�re, hogy eg�sz �let�ben els�sorban ugr�lovas volt, s mindig az ugr�lovasokkal foglalkozott, az olimp�ai Nagy Dijra val� felk�sz�t�st is szakavatottan tudta ir�ny�tani. Ez az egykori PIK-ben v�gzett, Josipovich-tan�tv�nyok mindegyik�re jellemz� volt Igaz - egyik cikk�ben eml�tette -, hogy Josipovich Zsigmond szerette volna ha az iskolalovagl�ssal k�telezi el mag�t, de �t ink�bb az ugr�munka vonzotta. A magyar nyelv� lovassport irodalm�nak legterm�kenyebb szerz�je volt K�sa-Reznek Jen�. Els� �r�sai Olaszorsz�gba t�rt�nt vez�nyl�sekor jelentek meg a Szent Gy�rgy c�m� lapban „Pineroloi levelek", illetve „Tor-di-Quintoi levelek" c�mmel. Ezut�n rendszeresen �r a lovagl�sr�l, majd az 1936-os olimpia ut�n, az ugr�csapat vezet�jek�nt, elemz� cikkekben sz�molt be a magyar lovasok k�lf�ldi szerepl�s�r�l. A h�bor� ut�n cikkei a Pegazusban �s a Lovassportban jelentek meg Ezek koz�l k�l�n�sen tanuls�gosak a ugr�- �s d�jlovagl� m�rk�z�sekr�l sz�l� besz�mol�k �s a r�sztvev�k egy�ni elemz�sei. Ezekben nyilv�nul meg legjobban szem�lyis�ge, a lovassport ir�nti elk�telezetts�g �s a minden lovassal egyform�n foglalkoz� tan�r, az olimpiai csapat tagj�nak �s a kezd� lovasnak egyar�nt seg�teni akar� edz�, a lovassport �gy�nek elk�telezettje. Szem�ly�ben kell keresn�nk az Orsz�gos T�rsadalmi Lovas Sz�vets�g szak�r�i munkak�z�ss�g�nek egyik t�rsszerz�jet. Ez a munkak�z�ss�g k�sz�tette az �tmutat� a lovasbajnoks�gok felk�sz�l�s�hez" (1951), a „Lovas ugr�-sport" (1952) a „Lovagl�s �s hajt�s" (1954) c�m� m�veket. M�ch�nszky Gyul�val k�z�sen k�sz�tett�k el a Magyar Testnevel�si F�iskola „Lovagl�s" (1962) c�m� jegyzet�t, amely az Edz�k�pz� Int�zet �ltal szervezett lovasoktat�i tanfolyam anyaga volt. Az 1960-as �vek elej�n, a politikai l�gk�r enyh�l�s�vel, K�sa-Reznek Jen�nek lehet�s�ge ny�lott, hogy megh�v�sra k�lf�ldre menjen. J� bar�tja, Adriano Bondi, olasz l�keresked�, aki szinte Pineroloban v�gzett �s rendszeresen v�s�rolt lovakat Magyarorsz�gon, t�bb alkalommal is megh�vta Olaszorsz�gba. Utols� olaszorsz�gi tart�zkod�sa alatt, 1965-ben l�r�l esett, s�lyos bels� s�r�l�sekkel j�tt haza. Budapesten baleseti k�rh�zba ker�lt, ahol r�vid id� m�lva, 1965. okt�ber 10-�n meghalt. Hamvait a Farkasr�ti temet�ben helyezt�k v�gs� nyugalomra. (Ernst J�zsef)