3.3.3. Mutatók
Minősített és regisztrált lovasturisztikai szolgáltatást nyújtó létesítmények számának és minőségi összetételének alakulása lovasturisztikai szolgáltatást igénybevevők számának alakulása lovasturizmusban résztvevő lovak számának alakulása
lovastúra útvonalak hosszának, minőségének alakulása
3.3.4. A tevékenység leírása, szakmai tartalma
Magyarország természeti adottságai, és tereplovaglási lehetőségei, lehetővé teszik egy olyan speciális, a világon egyedülálló lovas útvonalhálózat kialakítását, melyen épített pihenőhelyek, üdülési és fogadóhelyek segítségével, sajátos, hálózatszerűen működő szolgáltatás építhető ki.
A szabad tereplovaglás feltételeinek jogi rögzítésével Európában egyedülálló monopolhelyzet jön létre. Az így kialakított magyar modellben nő a patkós minősítéssel ellátott lovas szolgáltatók száma. A rendszerre épülve, felfűzhetően biztosítható a lovas turizmus további fejlődése, szolgáltatóinak átgondoltan, tervszerűen és fenntartható módon történő fejlesztése.
A kiépítendő több ezer kilométer hosszúságú lovastúra-hálózat lehetővé teszi, hogy az útvonalon lovas turisták szakképzett vezetővel, vagy akár vezető nélkül is, lovagolhassanak. A hálózatszerűen működő útvonalon GPS-szel jelöljük ki az útvonalat, a szolgáltatást igénybevevők pedig, a speciális turisztikai információs rendszer segítségével, tájékoztatást kapnak a lovas túraútvonal közelében lévő egyéb szolgáltatásokról, idegenforgalmi jelentőségű programokról, látnivalókról, a nemzeti lovaskultúrához tartozó értékek bemutatásáról. Az információs pontokon mérhetővé tesszük a lovas útvonalhálózatot használók számát, illetve egyéb adatok mérésére is alkalmas lesz a rendszer.
A kiépített pihenő és fogadóhelyek nemcsak a lovas, hanem a gyalogos és a kerékpáros turisták számára is használhatók. Az önkormányzatok területén elhelyezett pihenőhelyek, egyéb közösségi rendezvények színteréül is szolgálhatnak. Az útvonalhálózat használatával, növekszik az útvonal mentén és a közelében lévő szálláshelyek, valamint egyéb idegenforgalmi lehetőségek kihasználtsága. A hálózat működtetése kiegészül egy klaszter programmal. A klaszter programban biztosítani lehet a közreműködők összefogását, illetve a szolgáltatások minőségének egységét. A rendszert működtető személyzet felkészítése, a lovak kiképzése azonos szempontrendszer alapján történik, és rendszeresen ellenőrizhető. (A térképet az 1. melléklet tartalmazza.)
3.3.5. Prioritás, ütemezés, akciók, források LOVASTURIZMUS
PRIORITÁS 1-10 KÖZÖTT: 10
A tevékenység végrehajtásának kezdő időpontja: 2012.03.15.
A tevékenység végrehajtásának befejező időpontja: folyamatos
A tevékenység, mely másik tevékenység eredményére épít, mint előfeltétel. szabad tereplovaglás jogi feltételeinek megteremtése
minősítési rendszer működtetése
útvonal GPS-el való kijelölése
marketing terv végrehajtása A tevékenység megvalósításának helyszíne: Magyarország régiói, lovardák, ménesek helyszínei szolgáltatók, külföldi és belföldi fizetőképes kereslet
A tevékenység megvalósítójától elvárt szakmai kompetenciák és referenciák:
minősítési rendszer kidolgozása, több éves szakmai tapasztalat
lovastúra útvonalak kijelölésében való jártasság
igazolt hazai és nemzetközi aktív szakmai gyakorlat
tevékenység bemutatása
megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberek igénybevétele az MLTSZ ajánlásával
Szükséges jogi lépések:
a szabad terephasználatra vonatkozó önálló jogszabály megalkotása meglévő jogszabályok áttekintése, módosítása (pl. erdőtörvény, állatvédelmi szabályozás)
A turisztikai szolgáltatások fejlesztésére a megvalósulás helyszínétől és a település nagyságától függően a Regionális Operatív Programok 2. prioritásából illetve a Darányi-terv forrásaiból.
Indikatív forrásnagyság: -
3.4. Lovassport
3.4.1. Fő célkitűzések, célok
Az eredményesség javítása az olimpiai szakágakban.
A sportszerű lovaglás tömegbázisának növelése.
Sportolók, szakemberek, sportlovak számának növelése, minőségjavítás.
Nemzetközi szintű versenyek rendezése, különös tekintettel a hazai rendezésű presztízs és világversenyekre (Európa- és Világbajnokságok, regionális és világjátékok) minden szakágban.
A nemzetközi szintű versenyek pénzdíjainak emelése.
Rendelkezésre álló infrastruktúra fejlesztése.
Nemzeti Lovarda, Szilvásvárad, oktatási létesítményekkel kapcsolatban lévő lovardák, valamint új lovasközpontok kialakítása, kiemelt figyelemmel a keleti régióra.
A sikeres versenysport jövőbeni eredményességét biztosító akadémiai rendszer létrehozása (kollégiumok, akadémiák kialakítása, támogatása).
3.4.2. A célok érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat
Egyes kiemelt rendezvények támogatása.
A Magyar Lovassport Szövetség forrásainak bővítése.
(Forrás: CEMS 2011, - MLSZ, FENA, CJF)
Oktatási intézmények
A lovaskultúra oktatásán keresztül a sporttal való ismerkedés lehetőségének megteremtése már általános iskolás korban.
A létrejövő utánpótlás-nevelő és tehetséggondozó lovas akadémiákkal való együttműködés (pl. Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Lovarda együttműködésében az Örkénytábori Lovaglótanár-képző Intézet hagyományaira épülő Némethy Bertalan nevét viselő Equitációs Iskola. Az ilyen intézmények feladata a lovassport legjobbjainak és a magyar lótenyésztés nemzetközi színvonalat képviselő egyedeinek felkutatása és tehetséggondozása.
A szakképzés és a lóállomány, a lovas tevékenységek területi eloszlásának összehangolása, az ágazati igények figyelembevétele a szakképzés programjában.
Lakossági, társadalmi szervezetek
Országos szintű kezdeményezéseken (pl. Nemzeti Vágta) és egyéb országos turisztikai rendezvényeken való részvétel, támogatás.
3.4.3. Mutatók
a világversenyeken elért eredmények
a versenyengedéllyel rendelkező sportolók számának növekedése
utánpótlásnevelő helyszínek számának emelkedése
a sportlovak számának növekedése
a megfelelő képesítéssel rendelkező regisztrált sportszakemberek számának növekedése (edző, bíró, pályaépítő stb.)
a nemzetközi szintű hazai rendezésű versenyek számának növekedése szakáganként
Legalább évente 1 világverseny hazai rendezése.
Az utánpótlás-nevelésben részt vevő fiatalok számának növekedése, kollégiumok, akadémiák száma, ott tanuló fiatalok száma.
3.4.4. A tevékenység leírása, szakmai tartalma
A ló alapvető és meghatározó szerepe és feladata a XXI. század mindennapjaiban a sport, ide értve a szabad-idő- és a versenysportot.
A lovassport jelenti a lovaskultúra egyfajta kirakatát, mely megfelelő eredmények felmutatásával, a tömegbázis növekedésével, és a sport divatossá válásával évtizedekre előtérbe tudja helyezni a lovas sportágak és ezzel együtt a lovaskultúra és a ló iránti érdeklődést. A társadalom számára valós teljesítményen alapuló példaképeket tudunk állítani.
A lovassport a lótenyésztés szempontjából is lényeges, hiszen az egyedek kizárólagos teljesítményvizsgálatát jelenti. Ma a lótenyésztés meghatározó célpiaca a sport, és az ott elért eredmények határozzák meg a lovaink értékét.
A lovassport jelenleg az alábbi területeken küzd problémákkal, melyek megoldása híján a sport népszerűsége, az igazolt versenyzők száma és a versenyeredmények is csak kis eséllyel, és nagyon lassan tudnak javulni:
Tömegbázis: mivel kevés a szakmai kritériumok alapján minősített oktatóhely és az oktató, ezért a megbízható színvonalú utánpótlás nevelése nem megoldott. Kevés új szereplő jelenik meg benne. A lovaskultúra közoktatásba való bevezetése, valamint egyfajta lovas akadémiai képzés adhatja meg ehhez a kezdő lökést.
Szakember: kevés a gyakorlati képzésen alapuló közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező oktató, pályaépítő, edző, lókiképző és lovász. A végzettséggel rendelkezők egy része vagy nem, vagy nem a megfelelő helyen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szakmai végzettségek gyakorlati alkalmazhatóságát a Magyar Lovassport Szövet-ség vizsgarendszerével szükséges ellenőrizni (tematika-egyeztetés és záróvizsga útján). A több évtizedes kimaradás miatt e rendszer fejlesztése támogatásra szorul.
Versenyhelyszín: nincsen megfelelő számú és minőségű versenyhelyszín.
Rendezvények: a fentiekből következően kevés az igazán színvonalas verseny, valamint megfelelő színvonalú szponzo-ráció.
A fentieknek megfelelően az alább tevékenységek támogatására van szükség:
A sportszerű lovaglás tömegbázisának növelése.
Sportolók, szakemberek, sportlovak számának növelése, minőségük javítás.
Lovas akadémiák és kollégiumok, equitációs iskola létrehozása az utánpótlás biztosítására (részben bentlakásos tehet-séggondozás).
Nemzetközi szintű versenyek rendezése.
3.4.5. Prioritás, ütemezés, akciók, források
LOVASSPORTOK 10
A tevékenység végrehajtásának kezdő időpontja: 2012. március 2
A tevékenység végrehajtásának befejező időpontja: folyamatos
A tevékenység, mely másik tevékenység eredményére épít, mint előfeltétel.: • kiemelt létesítmények fejlesztési programja
• lovaskultúra oktatás programja
• a tehetséggondozás megszervezése a Némethy Bertalan Equitációs Iskola keretében
A tevékenység megvalósításának helyszíne: Magyar Lovassport Szövetség, Nemzeti Lovarda
A tevékenység megvalósításának célcsoportja: a Magyar Lovassport Szövetség regisztrált tagjai, ver senyzői
A tevékenység megvalósítójától elvárt szakmai kompetenciák és referenciák: tagi viszony és licenc
közös adatbázis fejlesztés
A minősítések, képzések és monitoring üzemeltetésére kívánatos EU-s források felkutatása, hogy a résztvevők anyagi terhei csökkenthetők legyenek, illetve a színvonal emelhető legyen.
TÁMOP 6.1.2: Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok
TÁMOP 3.4.3 Iskolai tehetséggondozás
Ütemezés (év vagy időtartam):
3.5. Lóversenyzés
Bemutatás
A lóverseny Magyarországon 185 éves múltra visszatekintő sportág, ami magában foglalja az angol telivér és az ügető tenyész-tést, a galopp és az ügető versenyszervezést, és - rendezést valamint a futamokra kötött fogadásokat, azaz a lóversenyfogadást. Jelenleg közel ezer versenyló, évente 83 versenynapon fut a Kincsem Parkban, - az ország egyetlen lóversenypályáján - ezzel több száz tenyésztőnek, idomárnak, lovasnak, hajtónak, lovásznak és a versenyzésben dolgozónak munkát biztosítva.
A lóversenyzés a szórakoztatóipar része, ideális esetben gazdasági hátterének jelentős hányadát a fogadásokból származó bevételek teremtik meg. A rendszerváltás óta azonban a sportág, Overdose feltűnésének és néhány sikeres rendezvény (galopp derby, ügetőszilveszter) ellenére folyamatosan veszít a népszerűségéből, aminek következtében csökken a fogadási forgalom, így a versenyek minőségének még a szinten tartása is csak folyamatos állami támogatással oldható meg.
A 185 éves magyar lóversenyzés hosszú ideje súlyos szakmai és gazdasági gondokkal küzd. Napjainkban a magyar lóversenyzés nemhogy a lovaságazatot, de még a saját finanszírozását sem képes megoldani, sőt évente több, mint 1 milliárdos állami támogatásra szorul.
3.5.1. Fő célkitűzések, célok
A Nemzeti Lovas Program az egyik legfontosabb feladata a hazai lóversenyzés talpra állítása, a hazai ügetőló és telivértenyésztés fellendítése, a versenyzés nemzetközi vérkeringésbe kapcsolása. A fogadási forgalom révén a teljes lovaságazat meghatározó pénzügyi forrásaként történő pozicionálása. Ehhez a hazai futamok minőségi és mennyiségi javítása mel-lett elengedhetetlen a régóta halogatott bekapcsolódás valamelyik (pld. francia) lóverseny-fogadási nyereményalapba.
A jelenlegi átláthatatlan szabályozásnak csak egy lóverseny-törvény megalkotása vethet véget, ami minden területét érintené a sportágnak, és biztos alapokat teremtene a jövőre nézve.
Az alábbi lépések szintén stratégiai fontosságúak és a lóversenytörvényhez hasonlóan alapfeltételei a szakmai színvonal növelésének és ezzel együtt a gazdasági növekedésnek:
Budapest a közép-európai régió lóverseny- fővárosa.
A versenylovak számának növelése.
Lóverseny „divat” megteremtése minden korosztálynak, futtatók, fogadók, rajongók számának növelése.
A lóverseny „Forma 1-ének” számító Group 1-es futamok rendezése, mint hosszú távú célkitűzés, amely valóban be-kapcsolna minket a világ vérkeringésébe, és országimázs építésre is kiválóan alkalmas. (Lásd: Epsom Derby, Dubai World Cup, Prix de l’Arc de Triomphe, Prix d’Amérique, Kentucky Derby, Royal Ascot.)
3.5.2. A célok érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:
A központosított irányítás alapfeltétele a hazai lóversenysport megújításának is, amely elképzelhetetlen egy régóta halogatott lóversenytörvény megalkotása nélkül. (Azért van szükség a törvényre, mert a sporttörvény nem alkalmazható és nem is terjed ki a lóversenyzésre.) Egy körültekintően megalkotott, a bevált minták alapján (pl.: Anglia, Írország) létrehozott, átfogó törvény egységesen tudná szabályozni a teljes iparágat, amely az elmúlt húsz évben meglehetősen zavaros jogszabályok mentén, különböző tulajdonosok irányítása alatt rendkívül rossz hatékonysággal működött.
Ennek érdekében a lóversenytörvénynek foglalkoznia kell:
a lóversenyzéshez kapcsolódó ingatlanok vagyonkezelésével
a lóversenyszervezés, rendezés jogi feltételeinek rendezésével
a lóversenyfogadás-szervezés jogi feltételeinek rendezésével
a lóversenyfogadásból származó bevételek elosztásának szabályozásával
az állami versenyló ménesekkel
a kiemelt lóverseny létesítmények fejlesztésével
Oktatási intézmények:
Sajnos a hazai utánpótlás képzése a lóversenysport min-den területén teljes egészében elmaradt az elmúlt húsz évben. Egyetlen kivétel a szeptemberben indult zsokéiskola egy gimnáziummal együttműködve, ami jó alapot és mintát jelenthet a folytatáshoz.
A legfontosabb feladatok az utánpótlás megteremtése céljából:
zsokéiskola, ügető- hajtó iskola
több szintű trénerképzés (a licensz típusoknak megfelelően)
szakemberképzés a versenyszervezésben, versenyrendezésben (versenybíró, hendikepper, stb.)
póni galopp, póni ügetőverseny- sorozat beépítése a versenyrendszerbe
Lakossági, társadalmi szervezetek:
A lóversenyzésben érdekelt társadalmi szervezetek szoros együttműködése a hivatalos versenyszervezővel, versenyrendezővel. A magánlótenyésztésnek (ügető és angol telivér), a tenyésztő egyesületek hivatottak segíteni. Ennek kulcsszerepe van a hazai lóversenyzésben.
3.5.3. Mutatók
bruttó éves fogadási összforgalom
versenylovak mennyiségi és minőségi javulása
hazánkban született versenylovak számának növelése
futtatók számának növelése
versenynapok, futamok számának optimalizálása
minimum két nagy rendezvény csúcsra járatása (pld. galopp derby, ügetőszilveszter)
idomárok, lovasok, hajtók, lovászok tudásának javítása, számuk optimalizálása
versenyzésben dolgozók számának növelése
minőségi import versenylovak számának optimalizálása mindkét szakágban
3.5.4. A tevékenység leírása, szakmai tartalma
A lóversenyzés alapvető szakmai lényege a telivér és az ügető fajta teljesítményének a mérése versenyekkel, ám korunkban a sportág túllépett az eredendő célján, és napjainkban a szórakoztató ipar fontos eleme. Természetesen a lényeg nem változott, a pályán eldől, hogy adott futamban melyik ló a gyorsabb, ám a prioritások változtak. Fontos szempont lett a lóverseny, mint termék eladhatósága, elsősorban a sportfogadási, másodsorban a rendezvénypiacon. Éppen ezért van óriási jelentősége a termék folyamatos fejlesztésének és a fogadókhoz történő eljuttatásának.
A futamok számát és minőségét mindig a versenyló-állomány határozza meg, amelynek utánpótlását célszerű hazai tenyésze-tekből megoldani, ami a piaci elvárások miatt nem egyszerű feladat, hiszen minden futtató a legnagyobb versenyeket szeretné megnyerni.
Az egész versenyzést a Lóversenyzést Felügyelő Bizottság, míg magát a futamokat a Verseny Intézőség felügyeli. Mindkét testület munkája kulcsfontosságú a versenyek tisztaságát illetően, ami közvetlen összefüggésben van a fogadások nagyságával.
Nem véletlenül jelentenek hatalmas vonzerőt a francia futamok a fogadóknak, hiszen magas színvonalúak, szigorúan felügyeltek a versenyek, ráadásul a nagy nyereményalap miatt óriási nyereményekkel kecsegtetnek. Ez lehet a minta hazánkban is, így a hét minden napján hasonló színvonalú termékekre fogadhatnak a játékosok akár külföldi, akár magyar verseny szerepel a kínálatban.
3.5.5. Prioritás, ütemezés, akciók, források LÓVERSENY
PRIORITÁS 1-10 KÖZÖTT: 10
A tevékenység végrehajtásának kezdő időpontja: folyamatos
A tevékenység végrehajtásának befejező időpontja: folyamatos
A tevékenység, mely másik tevékenység eredményére épít, mint előfeltétel: • kiemelt létesítmények fejlesztési programja
• lovaskultúra oktatás programja
• lótenyésztés programja
kiemelt rendezvények fejlesztésének programja
A tevékenység megvalósításának helyszíne: • Kincsem Park
• Dunakeszi –Alag
• vidéki tenyész-, tréning- és verseny helyszínek, külső fogadó helyek
A tevékenység megvalósításának célcsoportja:
A tevékenység megvalósítójától elvárt szakmai kompetenciák és referenciák:
Szükséges jogi lépések:
Intézményszervezési intézkedések:
intézményrendszer fejlesztése)
Támogatáspolitikai eszköz/intézkedés:
(Támogatáspolitikai tartalom: Forrás (hazai előirányzat vagy uniós program megnevezése):
Indikatív forrásnagyság: -
Ütemezés (év vagy időtartam
minden társadalmi réteg, minden korcsoport
szerencsejáték törvény módosítása, lóverseny törvény megalkotása -
Turisztikai és kulturális fejlesztéseket tartalmazó város-rehabilitációs projektek tartalmához kapcsolódóan lehetne a kampányszervezést, szemléletformálást és rendezvénysorozatot finanszírozni Ezek a projektek és források (Közép-magyarországi Regionális Operatív Program) Budapesten a kerületi önkormányzatok, illetve Budapest Főváros hatáskörében vannak.
3.6. Kapcsolódó területek
3.6.1. Huszár, lovas katonai hagyományőrzés
Bemutatás
A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség és a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Egyesület jelenleg a két nagy szervezete a hagyományőrzésnek. A könnyűlovas magyar katonákat nevezik huszároknak közel ötszáz éve. Az országban több, mint száz bejegyzett huszár és katonai hagyományokat ápoló civilegyesület működik. Korhű ruháikban és fegyverzetükkel felhívják magukra a figyelmet, felvonulásaik színesítik, gazdagítják ünnepeinket, csatabemutatóinkat, szórakoztatnak, s közben új ismeretekkel bővítik történelemtudásunkat, erősítik kultúránkhoz való kötődésünket. Mindez magába foglalja a honfoglalás korát (1300-ig), a lovagkort (1100-1526-ig), a török és kuruc kort (1526-1700 –as évek végéig), a napóleoni háborúk és a szabadság-harc korát (1790-1860-ig), valamint a monarchia és a magyar királyság korát (1860-1945).
3.6.1.1. Fő célkitűzések, célok
A nemzeti identitás, a magyarságtudat erősítése a magyar hadtörténelem számtalan példája nyomán.
A lovas hagyományőrzés szerepének megerősítése.
3.6.1.2. A célok érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat
A katonai illetve a történelmi lovas kultúra elméleti és gyakorlati oktatásának elhelyezése a középiskolai és egyetemi honvédelmi oktatás részeként.
A hagyományőrzés támogatása érdekében, a
- szobor-, és emlékműavatások,
- díszmenetek,
- díszőrségek
- évfordulók
- történelmi események megünneplése során a hagyományőrzők bevonása.
Oktatási intézmények
A nemzeti lovaskultúra oktatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a magyar népi és katonai lovas hagyományok el
méleti és gyakorlati alapjaira.
Lakossági, társadalmi szervezetek
A lovas hagyományőrző szervezetek együttműködési keretrendszerének kidolgozása.
3.6.1.3. Mutatók
egyenruhás lovas hagyományőrzők száma
a hagyományőrzők lovainak száma
a hagyományőrzők által használt különböző lófajták aránya
3.6.1.4. Prioritás, ütemezés, akciók, források
HAGYOMÁNYŐRZÉS
PRIORITÁS 1-10 KÖZÖTT: 10
A tevékenység végrehajtásának kezdő időpontja: folyamatos
A tevékenység végrehajtásának befejező időpontja: folyamatos
A tevékenység, mely másik tevékenység eredményére épít, mint előfeltétel. lovas kultúra-oktatás rendszerének bevezetése
A tevékenység megvalósításának helyszíne országosan, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőr-ző Szövetség és a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Egyesület szervezetrendszeréhez igazodva
A tevékenység megvalósításának célcsoportja: lovas hagyományőrzők
A tevékenység megvalósítójától elvárt szakmai kompetenciák és referenciák: - Szükséges jogi lépések:
Intézményszervezési intézkedések:
(intézményrendszer fejlesztése) A hagyományőrző szervezetek szorosabb együttműködése javasolt.
Támogatáspolitikai eszköz/intézkedés: -
Támogatáspolitikai tartalom: - Forrás (hazai előirányzat vagy uniós program megnevezése): TÁMOP, Darányi- terv
Indikatív forrásnagyság: - Ütemezés (év vagy időtartam): -
3.6.2. Honvéd Huszár Díszalegység
3.6.2.1. Fő célkitűzések, célok
A díszalegység létrehozása lehetőséget ad arra, hogy újra megjelenítse a magyar huszárságot és a Honvédelmi Minisztérium, jelentősen hozzájárulva nemzeti hagyományaink újjászervezéséhez, egyúttal csatlakozva a Kincsem Nemzeti Lovas Programhoz, együttműködésben más minisztériumokkal, számottevő eredményt érhet el az országimázs növelésében.
3.6.2.2. A célok eléréséhez szükséges intézkedések
Kormányzat
A Honvéd Huszár Díszalegység létrehozásának és működési feltételeinek megteremtése.
3.6.2.3. Mutatók
az állami rendezvényeken való megjelenések száma
kiképzett lovak száma
kiképzésben részesülők száma
3.6.2.4. Tevékenység leírása szakmai tartalma
Az állami protokoll feladataihoz kapcsolódó díszelgési feladatok ellátása lovon.
Diplomáciai díszkíséret (államfők, akkreditált nagykövetek).
Díszjárőr, díszőrszolgálat lovon és /vagy gyalogosan.
Katonai hagyományok ápolása.
Honvéd huszár lovas iskola működtetése (Huszárló kiképzési bemutatók).
Reprezentáció és bemutatók hazai és külföldi rendezvényeken (Huszár és huszárló kiképzést bemutató lovardai foglalkozások.)
NKE Honvéd tisztjelöltek fakultatív lovas és vívó oktatása (tantárgy alapján).
Magyar lófajták megjelenítése.
A világhírű magyar huszárság újra megjelenítése.
Jelentős országimázs és diplomáciai presztízsnövekedés mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
Értékátadó hagyományápolás megteremtése.
3.6.3. Nemzeti Lovas Őrség
(Nemzeti Lovas Szolgálatok Szövetsége, mint társadalmi szervezet.)
3.6.3.1. Fő célkitűzések, célok
A közrend és a közbiztonság fenntartásának érdekében a rendvédelmi szervek munkáját segítő lovas járőrszolgálat létrehozása, egy országosan működő lovas őrség formájában, mely közterületi és mezei portyaszolgálatot lát el.
3.6.3.2. A célok érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat: A jogszabályi háttér megteremtése, továbbá a szervezet megalakításának és működtetésének finanszírozása szükséges.
Állami lovas intézmények, szervezetek: Együttműködési megállapodás keretében támogathatják a lovasőr alegységeket, a lovas őrséget.
Lakosság, társadalmi szervezetek: A lovas-járőr tevékenység ösztönzése, és az arra vállalkozók támogatása.
3.6.3.3. Mutatók
a Nemzeti Lovas Őrséghez csatlakozók száma (taglétszám)
a rendőrséggel egyeztetett szolgálatok esetszáma és óraszáma
intézkedések száma jellegük szerinti bontásban és összesítésben
3.6.3.4. A tevékenység leírása, szakmai tartalma
A civil lovasok szerte az országban rendszeresen mezei, erdei területen lovagolnak, mely során önkéntelenül is találkoznak deviáns cselekményekkel (terménylopás, falopás, stb.), illetve az ezek gyanúját megalapozó cselekményekkel. Ezeket a jó szándékú megfigyeléseket, visszatartó és megelőző erőket javasoljuk felhasználni a közrend és közbiztonság érdekében.
A Nemzeti Lovas Őrség szakmai irányítását Lovasőr Felügyelőség (Komárom) végezné. Megyénként szerveződnének alegysé-gek (esetleg egységek), azokból a lovasokból, akiknek a lova közterületi haladásra és mezei portyaszolgálatra alkalmas. A lovas szolgálati ellátás hagyományainak figyelembe vételével kialakított, azonban nem egyenruhának minősülő formaruházatban és felszereléssel láthatnák el a rendőrség által kijelölt vagy jóváhagyott járőr és figyelő feladataikat. Lovasőr tevékenységnek minősülő feladat ellátásában csak vizsgázott lovasok és minősített lovak vehetnek részt. A lovasőr feladataira, jogosultságaira, és a tevékenység szakmai tartalmára a polgárőrökre vonatkozó szabályozást kell kiindulópontnak tekinteni. A szolgálat szervezhető különösen: külterületeken, közterületeken, kérésre magánterületen, keresési feladatokra, megelőzési célból, határrendészeti tevékenység támogatására, mélységi ellenőrzés támogatására, illegális migrációs cselekmények megelőzésére, figyelésére, stb. Csapatszolgálati tevékenységre a lovasőr alegység nem vehető igénybe. A lovas őrségnek korlátozott számban lehetnek gyalogos lovasőr tagjai is, akik szaktudásukkal, munkájukkal hozzájárulhatnak a lovasok és lovak felkészítéséhez, az eredményes szolgálat ellátásához.
3.6.3.5. Prioritás, ütemezés, akciók, források NEMZETI LOVAS ŐRSÉG
PRIORITÁS 1-10 KÖZÖTT: 9
A tevékenység végrehajtásának kezdő időpontja: 2012. szeptember 01.
A tevékenység végrehajtásának befejező időpontja: folyamatos
A tevékenység, mely másik tevékenység eredményére épít, mint előfeltétel. a jelenleg is működő Nemzeti Lovas Szolgálatok Szövetsége országos szervezetté válása (Nemzeti Lovas Őrség), és „polgárőr tevékenység” végzésére jogosító törvényi felhatalmazás szükséges
|