Thomka Iván: (1954. december 5) Portré
1954. december 5-én, Budapesten születtem. Általános és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem. Édesanyám, sz. Karlik Marian, asszisztensként a gyermekegészségügyben dolgozott. Édesapám, néhai Thomka Norbert, agronómus volt. Az első lovas élményeket, a megismerkedést a lovakkal, a lovak szeretetét neki köszönhetem. 1968-ban kezdtem sportszerűen lovagolni a Honvéd színeiben Dr. Kollár Kornél honvéd ezredes, mesteredző kezei alatt és itt voltam tagja az 1972-ben Magyar bajnokságot nyert ifjúsági csapatnak. Talán a sportsikereknél is fontosabb volt, hogy mellette tanultam, tanultuk meg sokan, a tervszerű, rendszeres, pontos munka fontosságát. Agrármérnöki diplomát 1980-ban, Gödöllőn szereztem. Az egyetemi évek alatt a GEAC lovasaként versenyeztem. Itt Tóth István volt az edzőm. Rá is nagy szeretettel emlékszem. Tőle tanultam meg, hogy a sportsikereknél is fontosabb, hogy minél több fiatal ismerje és szeresse meg a lovakat, mert csak így lehet jövője a LÓNAK. 1980-ban az OMÉK-on, a lovas pavilonban, léptem szolgálatba az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél. A kiállítás után a Keszthelyi Kirendeltségre osztott be dr. Pál János igazgató. Közvetlen főnököm itt Markos László volt, akitől szakmai ismereteken túl, a közigazgatási alapismereteket sajátíthattam el. Megtanította és megkövetelte a szigorú adminisztrációs rendet. Kiváló idősebb kollégák, Gyulassy Gyula és Árva Gyula, okítottak a fedeztetési állomások szervezésére, az állomások ellenőrzésére, a beosztottak szigorú szeretetére. Sorkatonai szolgálatom után, 1982-től, Sümegen dolgoztam előbb, mint körzeti lótenyésztő és teljesítmény vizsga felkészítés irányító, majd a méntelep igazgatója voltam. A Testnevelési Főiskolán lovas edzői diplomát szereztem. 1989-1992 között előbb a Somogysárdi Ménes vezetőjeként, majd Mezőhegyesen, mint a lótenyésztési ágazat vezetője dolgoztam. Itt közvetlen főnököm Dr. Hajtmann Pál volt. 1992-2000-ig a Magyar Lovas Szövetség budapesti kirendeltségének voltam a vezetője és Fejér megyében végeztem a lótenyésztési felügyelői munkát. Ebben az időszakban végeztem Kaposváron, a Dr. Hecker Walter irányításával működő Lovas Akadémián, mint lótenyésztő szakmérnök. 2000 július 1-től, 2010 december 31-ig Nagycenken, a méntelep vezetőjeként szolgáltam. Több mint 400 sikeres vizsgát tettek le ezen időszak alatt jobbnál jobb ménjelöltek. További 200 ló alapkiképzését végeztük el. Vezetésem alatt elsősorban díjlovaglásban ért el sikereket a SMAFC lovas szakosztálya. 40-50 fiatal, elsősorban egyetemi hallgató, járt rendszeresen lovagolni a legutóbbi, bizonytalanná váló időkig. Oktatási és vizsgahelye volt a Méntelep a szakmunkásképzésnek. Rendszeresen voltak nálunk nyári gyakorlaton állatorvos hallgatók, leendő ménesgazdák és agrármérnök jelöltek. 2011. január 1 óta az MGSZH állattenyésztési főfelügyelője vagyok. A fent jegyzett személyeken túl, a teljesség igénye nélkül, sokat köszönhetek sorsom alakulásáért az alább felsorolt személyeknek: Dr. Németh Csaba, Váczi Ernő, Dr. Várady Jenő, valamennyi kollégám és nem utolsó sorban feleségem, Thomka Ivánné sz. Székely Márta. És végül néhány ló; Suzuki, NEMECSEK, Baba, André, Sugár, Mártír, Híres I-1, Toborzó I-1, Merengő I-24, Nonius VI-24, Vidám, Tikkasztó, Kamrun, "Füles", Ünnep, Ali baba, El Moro, Garibaldi, Dönör Leó és ezidáig egyetlen saját lovam A' Vicc.
|