T�bb helysz�nen is h�zias�thatt�k a lovakat

T�bb helysz�nen h�zias�thatt�k a lovakat. Ezek az eredm�nyek azt sugallj�k, hogy a szarvasmarh�kkal �s m�s �llatokkal ellent�tben, a lovakat egym�st�l f�ggetlen�l sz�mos k�l�nb�z� helyen h�zias�tott�k

Egy kutat�csoport a lovak DNS-�t elemezve kider�tette, hogy minden modern l� k�z�s �se mintegy 140 ezer �ve �lt, �s a lovakat egym�st�l f�ggetlen�l, legal�bb 18 helyen h�zias�tott�k az emberek.

A vadlovak h�zias�t�s�nak m�lyrehat� hat�sa van az emberi t�rt�nelemre, hiszen a t�pl�l�kt�l kezdve a sz�ll�t�sig sz�mos el�nyt ny�jtanak, azonban m�g mindig sz�mtalan megv�laszolatlan k�rd�s �ll fenn azzal kapcsolatban, mikor �s hogyan kezd�d�tt fajunk hossz� kapcsolata a lovakkal.

Egy �j genetikai kutat�s n�mi adatot szolg�ltat err�l. A nemzetk�zi kutat�csapat a lovak mitokondri�lis DNS-�nek – azon genetikai anyag, mely k�zvetlen�l any�r�l ut�dra �r�kl�dik – els� teljes elemz�s�vel minden modern l� sz�rmaz�s�t egyetlen, mintegy 140 ezer �vvel ezel�tt �lt �sre tudta lek�vetni. Miut�n mintegy 10 ezer �vvel ezel�tt megkezd�d�tt a lovak h�zias�t�sa, a vizsg�lat felfedez�sei szerint a n�gyl�b�ak legal�bb 18 elt�r� genetikai ir�nyt vettek. Ezek az eredm�nyek azt sugallj�k, hogy a szarvasmarh�kkal �s m�s �llatokkal ellent�tben, a lovakat egym�st�l f�ggetlen�l sz�mos k�l�nb�z� helyen szel�d�thett�k meg Eur�p�ban �s �zsi�ban. Az �j kutat�s seg�thet a szakembereknek dek�dolni a modern l�fajt�k �s a versenylovak genetikai titkait.

Alessandro Achilli, olasz genetikus szerint a lovak h�zias�t�s�nak komoly kultur�lis, szoci�lis-gazdas�gi �s m�g genetikai hat�sai is voltak sz�mos prehisztorikus �s t�rt�nelmi emberi popul�ci�ra, melyek k�l�nb�z� id�szakokban adopt�lt�k az �llatok szapor�t�s�nak m�dj�t. „�gy eredm�nyeinknek komoly hat�sai lesznek a biol�gia sz�mos ter�let�re.”

A szarvasmarh�k, juhok �s kecsk�k t�rt�nete h�zi�llatk�nt egyszer�en kezd�d�tt, a bizony�t�kok azt sugallj�k, hogy mindegyik faj n�h�ny egyed�t mind�ssze n�h�ny helyen domesztik�lt�k a 8000 – 10 000 �vvel ezel�tti id�szakban. Manaps�g ezen �l�l�nyek k�z�tti genetikai sokf�les�g alacsony maradt.

A lovak DNS-e viszont m�s t�rt�netet mes�l a Proceedings of the National Academy of Sciences foly�iratban megjelent �j tanulm�ny szerint. Az �zsi�ban, Eur�p�ban, a K�zel-Keleten �s az amerikai kontinenseken �l� l�fajt�k sz�les k�r�n�l a mitokondri�lis DNS vizsg�lat�val, majd ezen DNS ismert mut�ci�s r�t�j�t egyfajta �rak�nt felhaszn�lva Achilli �s csapata �ssze tudta kapcsolni az �sszes modern lovat egy k�z�s �ssel, mely a 130 ezer – 160 ezer �vvel ezel�tti id�szakban �lt. �sszehasonl�t�sk�ppen, a modern emberek el�sz�r mintegy 200 ezer �ve fejl�dtek ki.

A kor�bbi kutat�sok a lovakn�l a mitokondri�lis DNS-nek csak korl�tozott ter�leteire f�kusz�ltak. Azonban az eg�sz mitokondri�lis genom �ttekint�se r�v�n az �j tanulm�ny legal�bb 18 k�l�nb�z� csoportba tudta sorolni a lovakat, mely csoportok egym�st�l f�ggetlen�l fejl�dtek ki.

Az eredm�nyek egyik lehets�ges magyar�zata, hogy az emberek sz�mos elt�r� csoportja egym�st�l f�ggetlen�l fedezte fel a vadlovak megszel�d�t�s�nek el�nyeit t�bb ezer �vvel ezel�tt. Achilli szerint a t�ny, hogy sz�mos vadlovat egym�st�l f�ggetlen�l, k�l�nb�z� helyeken h�zias�tottak igazolja, mennyire fontosak a lovak az emberis�g sz�m�ra. „Azt jelenti, hogy ezen �llatok megszel�d�t�s�nek k�pess�g�re nagy sz�ks�g volt az Eur�zsia – az �zsiai sztyepp�kt�l Nyugat-Eur�p�ig – elt�r� ter�letein �l� k�l�nb�z� n�pekn�l, mivel az �llatok t�pl�l�k t�bbletet szolg�ltattak, melyre sz�ks�g volt az emberi popul�ci�k n�veked�s�hez, valamint ell�tt�k az emberi popul�ci�kat t�bbek k�z�tt a k�pess�ggel, hogy �j k�rnyezeteket h�d�tsanak meg.”

Az eredm�nyek azt is mutatj�k, hogy a lovaknak siker�lt �letben maradniuk a mai Spanyolorsz�g �s Portug�lia ter�let�n a t�bb mint 13 ezer �vvel ezel�tt bek�sz�nt�tt jegesed�si id�szak sor�n, amikor a lovak, emberek �s m�s eml�s�k elt�ntek a Pireneusok �szaki r�sz�r�l. A r�gi� a jelek szerint fontos mened�ket ny�jtott ezen id�szak alatt az emberek sz�m�ra, aki k�s�bb �jra ben�pes�tettek Eur�p�t. Az �j tanulm�ny azt sugallja, hogy a lovak hasonl� utat k�vethettek.

Az �j eredm�nyek Alan Outram, brit r�g�sz szerint m�sik, lehets�ges magyar�zatot ny�jthatnak a h�zias�tott lovak sz�rmaz�s�ra. A lovakat tal�n eredend�en egyetlen ter�leten h�zias�tott�k – mint p�ld�ul a k�z�p-�zsiai sztyepp�n. Azt�n az emberek a megszel�d�tett �llatokat m�s helyek m�s kult�r�iba is bevezethett�k, ahol azt�n a lovakat a helyi vadlovakkal szapor�tott�k. Ez a forgat�k�nyv szint�n sz�mos elt�r�, n�st�ny �r�kl�stani vonalat eredm�nyezne.

B�rmelyik utat k�vett�k is, az �j vizsg�lat fontos sz�vegk�rnyezettel j�rul hozz� ahhoz a rejt�lyhez, mik�nt ker�ltek be a lovak az emberek �let�be.