Suti Istv�n 1932-----2012. m�rcius 18. Kiskunhalas

 (Egy kor�bbi interj� Suti Istv�nnal)

Juh�szb�l lett olimpikon: Suti Istv�nt a 60-as �vek egyik legtehets�gesebb d�jugrat� lovas�nak tartj�k. Suti Istv�n humoros, vid�m embernek ismert�k meg, aki a legbonyolultabb feladatokat is a lehet� legegyszer�bb m�don k�zel�tette meg, a szer�ny k�pess�gb�l is a maximumot hozta ki.

Hogyan kezd�d�tt r�vid, de f�nyes karrierje? –Szeg�ny csal�dban 5 testv�remmel apa n�lk�l n�ttem fel, ugyanis �desap�m a h�bor�b�l hazat�rve 1946-ban meghalt. M�r fiatalon seg�tnem kellett �desany�mnak, hogy a mindennapi betev�t el�teremtse. Az �ltal�nos iskola mellett 1948-1949-ben a Level�nyi �llami Gazdas�gban juh�szkodtam. A gazdas�g tulajdon�ban l�v� m�nesben sokszor meg�ltem a csik�s lovakat. Ekkor figyelt fel r�m el�sz�r Polner J�nos, a csik�telep vezet�je. �ll�st aj�nlott a lovak mell�, term�szetesen azonnal elfogadtam. Itt kezd�d�tt el versenyp�lyafut�som. A telepen l�v� galopp �s d�jugrat� lovakkal a k�rny�kbeli versenyeken indultam. Sokkal izgalmasabb �s �rdekesebb volt, mint eddigi „munk�m”. Szorgalmasan gyakoroltam az �ltalam kre�lt p�ly�n. Sokszor buktam, de ez nem vette el a lelkesed�semet. Az 50-es �vekben m�r egym�s ut�n j�ttek az eredm�nyek. 1952-ben 13 �vesen Magyar Bajnoks�got nyertem.

Hogy tudta feldolgozni ezt az eredm�nyt? Hogy folytat�dtak a sikerek? –1952-t�l, mint v�logatott lovas, Eur�pa versenyeit j�rtam. A kor�n el�rt sikerek engem nem t�lt�ttek el semmif�le �ntelts�ggel, hiszen nekem ez volt a munk�m, ebb�l �ltem. Naponta hat �r�t �ltem lovon, dolgoztam �s szerettem, amit csin�lok. Igaz�b�l nem elm�lkedtem azon, mit jelentenek sz�momra ezek az eredm�nyek. 1957 m�jus�t�l okt�berig k�lf�ld�n tart�zkodtam a v�logatottal �s versenyeztem.

–Azt�n kijutott a r�mai olimpi�ra. Hogy eml�kszik vissza �lete legnagyobb verseny�re?–Nem mondhatom, hogy a legide�lisabban alakultak a k�r�lm�nyek, mivel Sz�pl�ny nev� lovamat a verseny el�tt k�t h�ttel kaptam meg a B�bolnai �llami Gazdas�gt�l. Burgert R�bert a gazdas�g vezet�je kijelentette, hogy csak �n lovagolhatom a tulajdonukban l�v� lovat. Sz�pl�nyr�l tudni kell, hogy egy nagyon �rz�keny, izg�ga, fegyelmezetlen l� volt. A bemeleg�t�sekn�l k�l�n odafigyel�st ig�nyelt. �n �ltal�ban a nehezebb lovagl�s� lovakkal �rtem el a legnagyobb sikereket. Sz�pl�nnyal is hamar l�trej�tt k�z�tt�nk a megfelel� �sszhang. Egy�niben a 10. helyez�st �rt�k el, nyilv�nval�an egy hosszabb felk�sz�l�si id�vel t�bbre lett�nk volna k�pesek.

Mikor ker�lt a H�R D�zs�hoz? –Kiskunhalas a 6o-as �vek k�zep�n m�r a magyar lovassport egyik fellegv�r�nak sz�m�tott. Ekkor m�r jav�ban folyt a rivaliz�l�s a Bp.-i Honv�d �s a H�R D�ZSA k�z�tt. A Bp.-i D�ZSA megsz�n�s�vel az ottani lovasok Halasra ker�ltek, er�s�tve ezzel az egyes�letet. Hirling J�zsef nyer� csapatot ir�ny�tott itt. K�zt�k volt a t�bbsz�r�s magyar bajnok Matajsz J�nos, B�bel J�zsef �s Karcs� Imre. Ilyen l�gk�rbe cs�ppentem bele. Kiskunhalas sz�momra az ide�lis k�r�lm�nyek mellett a meg�lhet�st �s a szakmai tov�bbfejl�d�st jelentette. Sokat seg�tett�nk egym�snak az edz�seken. Ez id� t�jt m�r a H�R D�ZSA volt az az egyes�let, amelyre a v�logatott �p�lt. Utaztunk �s versenyezt�nk, legjobb tud�sunk szerint.

Mi�rt hagyta abba a versenyz�st olyan hirtelen? –1972-ben a gerincs�rvem miatt fejeztem be v�gleg a versenyz�st. 1971-ben m�g k�sz�ltem a m�ncheni olimpi�ra, de nem jutottam arra �rdemes l�hoz, �gy nem indultam. Ha valaminek neki kezdtem, azt teljes er�bedob�ssal csin�ltam, nem l�ttam �rtelm�t „j�tszadozni” egy �ltalam nem megfelel�nek tartott l�val.

Melyik l� n�tt legjobban a sz�v�hez? –Nem tettem k�l�nbs�get lovaim k�z�tt, egyform�n a sz�vemhez n�tt valamennyi. A legeredm�nyesebb azonban �reg�r volt. Magasugrat�sban nem volt nyer�, de a 160-on szerintem t�bbet nyertem vele, mint az akkori magyarorsz�gi 16o-as lovak �sszesen. (�reg�r 1961 magyar bajnoks�g, 1962-ben CSI el�tte kenyeret hord� kocsil� volt B�k�s megy�ben. Sz�rmaz�sa m�ig ismeretlen.

Mi lehetett sikereinek titka? –Mindig a legjobbat pr�b�ltam kihozni a lovamb�l �s magamb�l egyar�nt. Figyeltem �s tanultam versenyt�rsaimt�l is. Erre a legjobb p�lda a lipcsei verseny. 57.-k�nt startoltam egy olyan versenysz�mban, ahol a lovas saj�t maga v�lasztotta a vonalvezet�st, �s a legjobb idej� lovas nyert. �n sosem voltam j� a p�ly�im megv�laszt�s�ban, ilyenkor mindig az el�ttem indul�k vonalvezet�s�t figyeltem. Vasili P. rom�n lovas ekkor m�r mindk�t lov�val vezetett a mez�ny el�tt 14 m�sodperccel. �n az �ltala v�lasztott vonalat lovagolva vertem meg saj�t p�ly�j�val. �gy sosem volt gondom a vonalvezet�ssel. �letemben egyetlen egyszer t�vesztettem, amikor �n �p�tettem a p�ly�t.

–Mi t�rt�nt 1972 ut�n?– A lovas iskol�ban maradtam, mint szakaszparancsnok, k�s�bb sz�zadparancsnok lettem. A hat�r�r lov�szk�pz�sben 1986-ig vettem r�szt, ekkor vonultam nyug�llom�nyba. Manaps�g nevelt fiamnak, S�s Atill�nak seg�tek a lovak kik�pz�s�ben.

Mi a v�lem�nye a mai lovassportr�l? –A mai magyar lovassportban sajnos a p�nz �s a tehets�g ritk�n tal�lkozik. Az anyagiak viszont a lovas elsz�nts�ga �s szorgalma n�lk�l nem elegend�. A lehet�s�gek jobbak, a lovasok k�pzettebbek, tanultabbak, de az elsz�nts�g �s a kitart� munka m�g hagy k�v�nnival�t maga ut�n.

Az 50-es �vek elej�n j�r�si �s megyei versenyeken �llt starthoz. 1952-ben a B�k�scsab�n rendezett orsz�gos bajnoks�gon meglepet�sre 3. helyez�st �rt el d�jugrat�sban. Budapestre ker�lt 13 �vesen, ahol m�r v�logatott d�jugrat�k�nt sz�llt nyeregbe. 1953-ban magyar bajnoks�got nyert egy�niben. Hazai �s nemzetk�zi sikereinek se szeri se sz�ma �s mint v�logatott lovas bej�rta eg�sz Eur�p�t. 1955-ben tagja volt az olimpi�ra k�sz�l� keretnek, de fiatal kora miatt nem indulhatott a Melbourne-ben rendezett j�t�kokon. 1959-ben a magyar v�logatott t�li edz�t�bort, olimpiai felk�sz�l�st szervezett a kiv�l� k�r�lm�nyekkel �s fedeles lovard�val rendelkez� Hat�r�r Lovasiskol�ban. Suti Istv�n ekkor j�rt el�sz�r Kiskunhalason.

A kiv�l� lovas 1961-ben a N�pstadiont�l ker�lt az �jpesti D�zs�hoz, majd 1963-ban �tigazolt Kiskunhalasra. Att�l kezdve belovagl�k�nt dolgozott a Lovasiskol�ban �s sport sikereit a Hat�r�r D�zsa SE sz�neiben folytatta. Suti Istv�nt 1969-ben vend�glovasnak h�vt�k a Honv�dba, amikor B�csben rendezt�k a NATO Hadseregek D�jugrat� Bajoks�g�t, ahol Ragyog�val elk�peszt�, 19 m�sodperces f�l�nnyel nyerte meg a versenyt az �sszevet�sben. Ekkor l�ptett�k el� tisztt� a Hat�r�rs�gn�l. 1972-ben, 33 �vesen fejezte be a versenyz�st s�r�l�s miatt. Sportsikereit k�vet�en kik�pz� szakaszparancsnok lett a lovasiskol�ban, k�s�bb sz�zad parancsnoki beoszt�sban v�gezte munk�j�t. 1986-ban sz�zadosk�nt vonult nyug�llom�nyba. 2000-ben Sz�chenyi eml�k�rmet kapott �s 2003-ban az �jra indul� m�jus elsejei nemzetk�zi lovasversenyen �rnagynak l�ptett�k el�. Nyugd�jask�nt fiatal lovasok �s lovak k�pz�s�vel foglalkozott. 2012. m�rcius 18-�n, k�rh�zban �rte a hal�l.

Igazi versenyz� t�pus volt, olyan, aki mindig az �sszevet�sben tudta a legjobbj�t ny�jtani. Isten �ldotta tehets�ge, hatalmas b�tors�ggal, f�lelmet nem ismer� gyorsas�ggal �s kiv�l� helyzetfelismer� k�pess�ggel p�rosult. Juh�szgyerekk�nt a Level�nyi �llami Gazdas�g csik�s lovain kezdett el lovagolni. Csiszolatlan gy�m�ntk�nt ker�lt 1952-ben Budapestre az FM ist�ll�ba Dr. K�sa Reznek Jen� �s T�th B�la lovas edz�k keze al�. A d�jlovagl�sban Hazslinszky G�za �s M�rtonfi B�la, m�g militaryban M�ch�nszky Gyula ny�jtott seg�ts�get a sz�m�ra. Arab nyerg�ben 1953-ban, mind�ssze 14 �vesen nyert el�sz�r feln�tt magyar bajnoki c�met, amit '54-ben �s '55-ben is megism�telt. T�th B�la vezette �s a r�mai olimpi�ra k�sz�l� nemzeti csapat tagjak�nt kiv�l� helyez�seket �rt el Torin�ban, Rotterdamban �s az el�olimpi�n. Legeredm�nyesebb magyark�nt a t�zedik helyen v�gzett a neh�z lovagl�s� Sz�pl�nnyal a R�mai Olimpi�n.

T�bb komoly nemzetk�zi siker f�z�dik a nev�hez. Gy�z�tt a lovassport fellegv�r�ban is, Aachenben megnyerte a Megnyit� Versenysz�mot karrierje egyik legkedvesebb lov�val, �reg�rral. 1963-ban igazolt a Hat�r�r D�zs�ba. Kiskunhalason Hirling J�zsef parancsnok kez�ben egy nyer� csapat form�l�dott ekkor, melynek oszlopos tagja lett. �reg�r, Ragyog� �s Veter�n nyerg�ben t�bb orsz�gos �s nemzetk�zi versenyben gy�z�tt. A legeml�kezetesebb a B�csben rendezett Eur�pai Hadseregek Lovasbajnoks�ga (NATO) volt 1969-ben. A nagyd�j�t par�d�s lovagl�ssal nyerte Ragyog� nyerg�ben, melynek nem csak sport sikere volt, de jelent�s erk�lcsi �s politikai �zenete is. P�lyafut�sa utols� szakasz�ban a m�ncheni olimpia k�zeledt�vel, a military sportba is bekapcsol�dott. Amilyen gyorsan felt�nt, olyan gyorsan vonult vissza a sportt�l az �lland�sul� der�kf�jdalmai miatt. P�lyafut�sa utols� verseny�ben csup�n 33 �ves volt 1972-ben Kiskunhalason. A hat�r�rs�gn�l kik�pz� sz�zadparancsnokk�nt szolg�lt tov�bb. Bekapcsol�dott a hat�r�r lov�sz �s lovas k�pz�sbe. Sokat k�sz�nhet neki Bajkai S�ndor v�logatott lovas �s nevelt fia, a k�tszeres olimpikon S�s Attila. 1986-ban sz�zadosi rendfokozatban vonult nyug�llom�nyba. A lovakt�l ekkor sem szakadt el, a nyugalmazott �rnagy unok�j�t tan�totta a lovagl�s fort�lyaira.

Suti Istv�n �let�tja

1939. j�nius 23. Mindszenten sz�letett

1948-1949. Level�nyi �llami Gazdas�gban dolgozik, mint juh�sz

1951. Felgy�i �llami Gazdas�gban csik�s

1952. �sz: a v�logatott tagja Budapesten; edz�i: T�th B�la, dr. Reznek Jen�, M�rtonfy B�la, Hazslinszky G�za

1953-ban

1954-ben

1955-ben Magyar Bajnoks�g 1. hely

1956. Tagja volt az olimpiai keretnek, de fiatal kora miatt nem indulhatott

1957. N�pstadion Nemzeti V�llalatn�l versenyez

1960. R�mai Ny�ri Olimpiai J�t�kokon 10. helyez�s (Sz�pl�ny)

1961-ben Magyar Bajnok

1963. Kiskunhalasi Hat�r�r D�zsa sz�neiben versenyez

1969. NATO bajnoks�g, B�cs 1. hely – el�l�ptetik alhadnaggy�

1972. Eg�szs�g�gyi okok miatt befejezi a versenyz�st

1986. Sz�zadosk�nt nyug�llom�nyba vonul

Vissza :