Kozma Ferenc  (1825 Somogy megye Sörnyepuszta -- Mezőhegyes 1892 júl. 7)

Néhány gondolat és történelmi áttekintés erejéig érdemes feleleveníteni Kozma Ferenc a hazai lótenyésztés újkori felemelkedésében végzett munkáját, eredményeit. Kozma Ferenc (leveldi), Kozma Sándor királyi Főügyész fivére. Iskoláit a pápai református főiskolában végezte. Már gyermekkorában megszerette a lovakat és a lovaglást. Édesanyját korán elvesztve szigorú, kemény gondolkodású, de haladó szellemiségű édesapja nevelte, --a kadétiskola elvégzése után katonai pályára lépett, -- fiát Somogy vármegye nemesi lovas testőrségébe ajánlotta, ahol a Vilmos huszárezred kapitánya lett. Lovas testőrként együtt szolgált például Klapka Györggyel, a híres komáromi várvédővel. Itt a fiatal katonatiszt, Kozma Ferenc rövidesen alhadnagyi rangot kapott. s 1844. felvették a magyar királyi testőrcsapatba, mely udvari szolgálatát azonban 1848-ban otthagyta, és lovas honvéd lett. Az 1848-as év forrongásba hozta a fiatal lovas testőrtisztet, ő is a szabadságharc mellé állt, Pesten jelentkezett a magyar hadügyminiszternél és végigharcolta a szabadságharcot, egészen a világosi fegyverletételig. A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett, mert távollétében halálra ítélték, hosszabb ideig bujdosott különféle rejtekhelyeken, Először Léván húzódott meg, majd 1850-ben a Fejér vármegyei Baracskára került, és ott telepedett le. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Domonkos Juditot, akinek párszáz holdas birtokát átvette, lótenyésztéssel, majd gazdálkodással foglalkozott. 1861-ig kis gazdaságának élt, melyet sok tehetséggel s ízléssel folytatott, ekkor, a megyei közélet megnyíltával élénk részt vett annak mozgalmaiban, nagy népszerűségre tett szert és főszolgabíróvá is választották. Az 1861-re következő provizórium alatt Sennyei Pál báró, akkor tárnokmester s a budai helytartótanács elnöke vette őt maga mellé titkári minőségben, 1867-ben pedig Gorove István kinevezte saját tárcájához titkárnak, s a lótenyésztési ügyosztály élére állította. A kiegyezést követően, Deák Ferenc személyes kérésére miniszteri tanácsosként a magyar lótenyésztés ügyeit intézte. 1867-ben lépett állami szolgálatba és ő vette át a katonai méneseket, szervezte meg a polgári irányításukat. Érdeme, hogy a magyar lótenyésztést világszínvonalra emelte. Kozma Ferencnek őrök érdemei vannak a magyar lótenyésztés minőségi fellendítésében, különösen sokat ért el Mezőhegyes, Bábolna és Kisbér fejlesztésében, de kiválóan szervezte meg a népies lótenyésztést is. Mint az Állami Ménesbirtok vezetője, nagy sikereket aratott itthon és külföldön, ami alapján I. Ferenc József császár miniszteri tanácsossá léptette elő.

Az 1878-as Párizsi világkiállításon az általa vezetett Mezőhegyes egyedülálló rangot vívott ki, nagy sikereket érnek el a kiállításokon és a lovasversenyek különböző szakágaiban. Kozma. azonnal megkezdte a ménes telepek újjá szervezését, nevezetesen: Bábolnán tiszta arab, Kisbéren telivér angol, Mezőhegyesen s Fogarason többféle kitűnő fajtát hozott be, s e jól megválasztott nemes fajokból elárasztotta az országot elsőrendű ménlovakkal. Különös érdeme az a gond s tapintat, mellyel kiválogatni s az ország részére megszerezni tudta az elsőrendű telivér lovakat, melyektől azután szerencsés keresztezés útján, úgy a külföldi, mint az itthoni versenyeken győztes s híressé vált lóivadék származott (p. a Kincsem, a Kisbér stb.), ami a lónevelés klasszikus földjén, Angliában is nagy elismerést szerzett az általa behozott keresztezési rendszernek. Oly értékes telivéranyagot volt képes nevelni, hogy a magyar ménesek lóállományából egy éves csikóknak 10-15,000 forintos ára sem tartozik a ritkaságok közé. De a telivér nemes anyagon kívül a többféle munka- és teherbíró anyag fejlesztése körül is jeles érdemet szerzett s az általa felállított és szervezett lótenyésztési megyei bizottságok működése mindenféle szép sikert mutat. Keze alatt lettek a ménes telepek elsőrendű hazai mintagazdaságokká, melyeket az általa képezett kitűnő gazdatisztség kezel. Övé az érdem, hogy a magyar állam jelenlegi lóanyaga, Angliát és Franciaországot kivéve, minden egyéb európai államét túlhaladja; csak a kivitel összege külföldre 4-5 millióra megy, ehhez járul az a haszon, melyet a gazdák jeles lovaikért a katonai kincstártól kapnak. 850 állomáson 2500 állami nemes mén van elhelyezve községek s tenyésztő gazdák használatára, s 14 törzsménesben van gondoskodva nemes tenyészállatokról. Mindezen intézkedés Kozma Ferenc emlékét tartja fenn, az ő kitűnőségének, mondhatni e téren nyilatkozó lángeszének köszönhető. Érdemei nem is maradtak elismerés nélkül. Mint osztálytanácsos állott a munkája bemutatott eredményeit megtekintő fejedelem elébe, s ami még sohasem történt az újabb alkotmányos korszakban, ott helyben neveztetett ki a király által miniszteri tanácsossá; ezt követte a hazai Szt. István-renddel s több külföldi rendjellel lett kitüntetése. Sikeres működésének legfényesebb eredménye volt az 1885-iki országos kiállításon felmutatott ló kiállítás, mely a maga nemében páratlan volt Európában, s hol Kozmát, annak szervezőjét, ki a reprezentálásban is valódi művész volt, a király s fejedelmi vendégei, a német császár s a walesi herceg kimeríthetetlen dicséretekkel halmozták el. A kötelességérzet legmagasabb fokával bíró vezér-hivatalnok minden nyár elején szokta végigjárni a ménes telepeket, s birtokokat, hogy a méneseket osztályozza és selejtezze, a gazdaságokat elrendezze.

Különös érdeme az a gond s tapintat, mellyel kiválogatni s az ország részére megszerezni tudta az elsőrendű telivér lovakat, melyektől azután szerencsés keresztezés útján, úgy a külföldi, mint az itthoni versenyeken győztes s híressé vált lóivadék származott (p. a Kincsem, a Kisbér stb.), ami a lónevelés klasszikus földjén, Angliában is nagy elismerést szerzett az általa behozott keresztezési rendszernek. Oly értékes telivéranyagot volt képes nevelni, hogy a magyar ménesek lóállományából egy éves csikóknak 10-15,000 forintos ára sem tartozik a ritkaságok közé. De a telivér nemes anyagon kívül a többféle munka- és teherbíró anyag fejlesztése körül is jeles érdemet szerzett s az általa felállított és szervezett lótenyésztési megyei bizottságok működése mindenféle szép sikert mutat. Keze alatt lettek a ménes telepek elsőrendű hazai mintagazdaságokká, melyeket az általa képezett kitűnő gazdatisztség kezel

A mezőhegyesi ménest akkor nagyságrendben csak az oroszországi orlani ménes haladta meg. Kozma Ferenc sok szállal kötődött a településhez. Segítette Gluzek Gyula jószágigazgató zseniális terveit, amely Mezőhegyes iparát és mezőgazdálkodását európai szintre emelte, figyelemmel kísérte a ménesek telepeit. Mezőhegyesen 1892 júliusában végzett ménesosztályozást. A sok munka aláásta egészségét, 1892. július 7-én agyvérzés következtében rosszul lett, majd meghalt. Baracskán temették el, de szellemiségét és munkásságát példaképként tisztelő tanítványai, követői, segítségéből Mezőhegyes is méltó emlékművet emelhetett nagy tudósának emlékül.

Az önzetlen, puritán jellemű, lovagias és nemes szívű férfiú érdemeihez s fontos szolgálataihoz arányítva, szegényen halt meg.

A hálás utókor több helyen emelt neki szobrot, emlékművet — Baracska, Budapest, Kisbér —, és neveztek el róla utcát. Mezőhegyesen 1897. május 23-án leplezték le a Kozma Ferenc-emlékművet.

Vissza: