Dr. Hecker Walter (Budapest 1937. j�lius 17-�n---)

Dr. Hecker Walter k�l�nleges egy�nis�ge hazai lovas�let�nknek. Ugyan sportol�k�nt �s teny�szt�k�nt is �t�lt gyakorlati sikereket, m�gis hum�n ereje jellemz�bb r�. Tolla �ltal v�lt elismert szakemberr�, aki prec�zen fel�p�tett elm�lete �s lexik�lis tud�sa mellett „germ�nv�r� lovas lelk�szk�nt” �rta be mag�t lovas kult�r�nk t�rt�nelm�be. Sebzetts�g�t az elm�lt rendszer hatalmasainak k�sz�nheti, f�jdalmasan hordozva mindv�gig �r�k b�lyeg�t, m�gsem �l arc�n hideg gy�l�let. M�ly lelk�let� �s megbocs�t� ember, amit sz�leit�l kapott. C�ltudatoss�ga juttatta el �t magas poz�ci�kba, de nem sz�d�lt meg ott, �szinte �nkritik�val b�r�lja hib�it, t�ved�seit. Szakirodalmi munk�ss�g�val alapot teremtett a hazai l�teny�szt�s �s lovassport oktat�s�hoz, lovas m�ltunk elfeledett gazdag �rt�keinek meg�rz�s�hez. A Magyar Lovas K�r teljes tags�ga nev�ben k�v�nunk neki tov�bbi eg�szs�get, hossz� �letet 70. sz�let�snapja alkalm�b�l. (Pajl�cz)

Budapesten 1937. j�lius 17-�n sz�lettem csal�dunk negyedik gyermekek�nt. �desap�m Hecker �d�m metodista lelk�sz Frankfurtban v�gezte a teol�gi�t. �desany�m lipcsei sz�let�s�.

Csal�domban l�hoz senki sem k�t�d�tt, ez�rt volt meglep�, hogy m�r kora gyerekkoromt�l szerettem volna mindent tudni a l�r�l. Hamar eld�lt sz�momra, hogy lovas szakember leszek.

Az els� h�rom elemit Budapesten v�geztem, majd 1947-ben Ny�regyh�z�ra k�lt�zt�nk. Ott ker�ltem l�k�zelbe. Szeg�ny csal�d l�v�n, ny�ron a parasztok k�z�tt dolgoztam, �llatokat �riztem �s megismerkedtem a tirp�kok nagyszer� lovaival. A 8. oszt�ly elv�gz�se ut�n csak engem �s Balcz� Bandi bar�tomat nem vettek fel a gimn�ziumba, mivel mindkett�nk apja lelk�sz volt. Nagy nehezen siker�lt a Debreceni Reform�tus Koll�giumba felv�telt nyern�nk. Ott viszont nagyon sokat kellett �rt�nk fizetni. Ekkor v�lt el�ttem vil�goss�, hogy a hatalom nem akar velem foglalkozni, ami az�ta is f�j� pontja �letemnek.

Siker�lt a dr�ga debreceni koll�giumb�l elker�lve a 2. oszt�lyt m�r Ny�regyh�z�n kezdenem. Itt ker�ltem testk�zelbe a lovakkal. Balcz� Bandi bar�tommal kora hajnalban indultunk ki egy biciklin a Licska-kertbe, ahol a fedeztet�si �llom�son lovagoltunk m�neket, persze �pol�suk fej�ben. L�tt�k a szakemberek, hogy engem komolyan �rdekel a l�, ez�rt vittek csik�nyomoz�sra is. M�neken j�rtuk be a t�rs�get, hogy a telepen befedezett kanc�k megellett�k-e a csik�jukat, melyek t�rzsk�nyvez�s al� estek. M�nek �thelyez�s�t is sz�vesen v�llaltam, 50-60 km-re l�bon vittem el �ket. Rendk�v�l vonzott a teny�szt�s, ez�rt �nmagamt�l fektettem fel f�zeteket m�nekr�l �s kanc�kr�l f�nyk�pekkel, sz�rmaz�si adatokkal, hogy pontosan tudjam kimutatni a m�nek �r�k�t� k�pess�g�t.

Meglep� m�don 1956-ban felvettek a G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetemre. Az egyetemi �veim alatt m�dom volt lovagolni Bod� Imre ir�ny�t�s�val, aki rendk�v�l m�velt lovas volt, rengeteget tanultam t�le. Az �gymond „cs�d�r�s lovagl�st” nehezen tudta kivasalni bel�lem.

Az �llamvizsga ut�n a di�spusztai teliv�r m�nes t�rzsk�nyvez�je lettem. Nagyszer� �letem volt Bartha Mikl�s oldal�n, aki kor�bban a r�dih�zi m�nes tulajdonosa volt. Kiv�l� l�teny�szt� volt, hatalmas k�nyvt�r�t �lland�an b�jtam. Nagy h�l�val gondolok most is r�.

A r�gi m�neskari alapokon csod�latosan m�k�d� l�teny�szt�st 1962. janu�r 1-j�vel �tszervezt�k. Gyakorlatilag sz�tvert�k 170 �v nagyszer�, �tgondolt teny�szt�i munk�j�t. A m�ntelepeket megsz�ntett�k, a m�nesek �llom�ny�t sz�tsz�rt�k. �llami gazdas�gok tulajdon�ba ker�ltek a m�ntelepek. Di�spuszt�r�l a Burgert R�bert vezette B�bolnai �llami Gazdas�ghoz ker�ltem. H�rman voltunk lovas szakemberek, amit Burgert luxusnak �t�lt, ez�rt engem n�v�nytermeszt�si ter�ltre osztott be. F�l �vig b�rtam ezt a l�gk�rt, majd �tmentem J�szber�nybe, ahol f��llatteny�szt� lettem. Sz�sz Iv�nnal nagyszer�en meg�rtett�k egym�st, a m�g m�k�d� m�neskari �letben. A m�neket alaposan ismert�k, hiszen vagy lovagoltuk, vagy hajtottuk �ket. F�lve, hogy J�szber�nyt is el�ri a gyilkos v�ltoz�s, Bakonyp�l�sk�re mentem baromfi oktat�nak. A szomsz�d telep�l�sen Devecserben Monspart G�bor volt a vir�gz� tsz lovasedz�je. Kezei alatt rengeteget tanultam, nem v�letlen�l nyertem megyei bajnoks�gokat.

A J�szber�nyi L�teny�szt�si Fel�gyel�s�gre �rkezett az NDK-b�l Schwark professzor, akinek n�metajk� sz�rmaz�somb�l kifoly�lag tolm�csoltam. V�g�l a professzor megh�vott az NDK-ba aspirant�r�ra. Kem�ny k�zdelmek ut�n f�l �vre kijuthattam. Itt ismertem meg feles�gemet, aki szeret� t�rsam �s k�t fiam �desanyja lett.

Hazat�r�sem ut�n 1965 tavasz�n a L�teny�szt�si Fel�gyel�s�gen jelentkeztem, majd a L�verseny V�llalathoz ker�ltem. Ist�ll�vezet� lettem Hajnal K�roly oldal�n, 600-700 versenyl� k�z�tt dolgoztam, mintegy 10 esztend�n �t. Feladatom volt hogy k�rbej�rjam a hazai m�neseket �s csik�kat v�lasszak a versenyp�ly�ra. Az els� �vben nem volt szerencs�s a v�laszt�som, mert sz�momra a sz�p k�llem� l� volt a j� l�. Az akkori nagy tr�nerek tan�cs�ra v�ltoztattam szeml�letet, ami meghozta a sikereket. �ri�si �lm�ny volt sz�momra t�bb sz�z nagyk�pess�g� lovat egy�tt l�tni. Ott t�lt�tt utols� 3 �vem, 1972–1975 k�z�tt boldog, term�keny id�szakom volt, k�sz�nhet�en dr. Feh�r Dezs�nek.

Mivel mindig a l� teny�szt�se vonzott, elfogadtam dr. P�l J�nos invit�l�s�t �s 10 �v ut�n a Sz�p utcai L�teny�szt�si Fel�gyelet dolgoz�ja lettem. Csal�d�s �rt, mert nem akartam elhinni, hogy csup�n a n�met nyelvtud�somra volt sz�ks�g. Hi�ba gy�rtottam �tleteimet, szakmai lehet�s�get nem kaptam.

Szerencs�mre 1980-ban meg�r�k�ltem a zseni�lis J�vor Gy�rgy hely�t a Pegazusban, amely 40 l�teny�szt� gazdas�got �lelt fel. Feladatom volt a lovak �rt�kes�t�se, els�sorban k�lf�ld fel�. Kem�ny munka volt sz�momra, mert nem lapult bennem kell� kereskedelmi szeml�let. K�zben 1983-ban a Lipcsei Egyetemen v�dtem meg az angol teliv�rek versenyk�pess�g�nek �r�kl�d�se t�rgyban �rott doktori disszert�ci�mat. Magyarorsz�gi honos�t�s�ra azonban m�g 9 �vet kellett v�rni.

Fordul�pont k�vetkezett be �letembe 1984-ben. Ennek el�zm�nye volt, hogy az akkori mez�gazdas�gi minisztert, dr. V�ncsa Lajost felkereste h�rom lelkes fiatal lovasember. Burucs Bal�zs, Dallos Gyula �s Somlay Tam�s felh�vt�k a miniszter figyelm�t arra, hogy a magyar lovassport �s l�teny�szt�s sokkal nagyobb eredm�nyekre lenne k�pes, ha hozz��rt� emberek ir�ny�tan�k. �gy lett dr. Pap�csi L�szl� a Magyar Lovas Sz�vets�g eln�ke, õ pedig engem b�zott meg a f�titk�ri teend�kkel. �j alapokra lett �ll�tva a Sz�vets�g m�k�d�se a lovas szak�gakra oszt�snak k�sz�nhet�en. Elindult a fejl�d�s, de n�gy �v ut�n a hajszolt �letm�domnak k�sz�nhet�en sz�vritmus zavarok l�ptek fel n�lam. Nyugodtabb munkak�rt kellett v�lasztanom.

Dr. Horn P�ter a Pannon Egyetem rektora Kaposv�rra h�vott 1988-ban. Megalap�tottuk a Pannon Lovas Akad�mi�t, melynek el�sz�r oktat�ja, azt�n docense, majd egyetemi tan�ra, �s v�g�l igazgat�ja lettem. Nyugd�jaz�somig, azaz 15 �vig l�ttam el poz�ci�mat.

A kezdeti lend�letben az volt a c�lunk, hogy egy �j „�rk�nyt�bort” l�tes�ts�nk. Magas c�l volt �s nem siker�lt. Korszer� �p�leteket �p�tett�nk, elk�sz�lt a fedett lovarda is, de min�s�gi lovak v�s�rl�s�ra nem volt p�nz. Kudarck�nt �ltem �t ezt az id�szakot �s a mai napig is foglalkoztat. Tart�s �s korrekt munkakapcsolat k�t�tt �ssze K�vy Andr�ssal �s Komj�thy Gy�rggyel, �gymond jobbkezeimmel. A fesz�lts�geket azonban �k sem tudt�k megfelel�en kezelni. A sikertelens�get nem az �n dolgom meg�t�lni. Nyilv�n az �n hib�m is benne van a dologban, ugyanakkor d�nt�nek �rzem, hogy a lovas oktat�s gyakorlati megval�s�t�sa el� �ri�si k�vek g�rd�ltek. T�rsadalmi, bar�ti �sszefog�sban m�k�d�tt a lovak beszerz�se, f�leg p�ly�r�l leadott lovakat kaptunk. Igen j� kapcsolatot alak�tottam ki a N�met Lovas Sz�vets�ggel, de az egy�ttm�k�d�s hat�sa a hazai felt�telek hi�ny�ban csak l�badozott.

Amit val�s, kimagasl� eredm�nynek k�nyvelhetek el, az a magyar nyelv� lovas szakirodalom megsz�let�se. L�r�l, lovagl�sr�l 1984-ben nem volt magyar nyelv� k�nyv. Sokat �rtam, ford�tottam �s elindult �tj�ra a Lovas Akad�mia sorozat, amely az�ta is keresett �s maradand�. �ppen most jelenik meg 14. k�tete a fogathajt�sr�l.

Nyugd�jaz�som �ta munk�mat szakirodalmi �r�sok form�j�ban folytatom. Akt�v t�nyked�sem idej�n t�bb, sz�momra fontos t�m�t �s esem�nyt nem volt m�dom kell� m�lys�gben, illetve terjedelemben kidolgozni. Ezeket p�tolom napjainkban.

Egy gondolat erej�ig szeretn�m, ha a hazai lovas oktat�s jelenlegi helyzet�r�l sz�lhatn�k. Hi�nyolom annak a r�tegnek a k�pz�s�t, amelyik kultur�lt, alapszinten k�pzett lovask�nt k�v�nja szabadidej�t elt�lteni. Ennek szintj�t az aranykal�szos gazdatanfolyam�hoz hasonl�tan�m. Ha ez megval�sul, esti tanfolyam�n sz�vesen tartok majd magam is egy-egy alkalommal el�ad�st.

A Magyar Lovas K�r megalakul�s�nak rendk�v�l �r�ltem, nem v�letlen�l lettem alap�t� tagja. Azonban megn�vekedett feladataim nem tett�k lehet�v�, hogy szervesen kapcsol�djak be munk�tokba.