XIV. Nemzetközi military verseny Nagykanizsán 2010 július 2-4
14. alkalommal rendezett nemzetközi military versenyt a Nagykanizsa Lovas Klub, támogatóikkal és harminckilenc szoponzorral. A versenyre kilenc nemzet versenyzői érkeztek Angliából (2 versenyző;2 ló), Bulgáriából (7 versenyző, 7 ló), Romániából (4 versenyző; 7 ló), a Cseh Köztársaságból (1 versenyző;2 ló), Olaszországból (10 versenyző; 12 ló), Ukrajnából (3 versenyző;5 ló), Ausztriából (20 versenyző;26 ló), Spanyolországból (1 versenyző; 1 ló) és természetesen a magyar versenyzők.
A 108 startból, az indulók több mint fele külföldről érkezett. Ekkora érdeklődés nemcsak a military szakág versenyein ritka, hanem a legnépszerűbb lovas szakágak, a díjugratás, díjlovaglás, vagy a fogathajtás vonatkozásában is kiemelkedő. A népes mezőny több mint fele nemzetközi kategóriában indult. Ez is újdonság, hiszen ez idáig a nemzeti versenyszámok adták a nagyobb létszámot, a nemzetközi versenyszámok pedig - noha ezek adják a verseny rangját - csak „töltelék” programként szolgáltak. Immár van olyan versenyhelyszín, amely iránt olyan érdeklődés mutatkozik, hogy ki tud mozdulni e holtpontról, és talán elindulhat a nemzetközi siker útján.
A három napot a 30°C fölötti kánikula jellemezte, ami a lovak és lovasok tűrőképességét igencsak próbára tette.
Karl Paar nemzetközi pályatervező a tavalyihoz képest némileg átalakított tereppálya vázlatát ismertette legutóbbi látogatása során. Tavaly jól vizsgázott a pálya, és amint látható, az idő sem viselte meg túlságosan az akadályokat. - jegyezte meg az osztrák szakember.
A számos mobil akadállyal könnyen módosítható a nemzetközi pályák tavalyi vonalvezetése, és a nemzeti kategóriák számára is látványos pályákat alakítottak ki. Az alacsonyabb kategóriák ki sem mentek a parkból, így könnyen követhető versenyt kínáltak a közönségnek is. A tervezett időbeosztás szerint pénteki napon a délutáni órákban kerültek megrendezésre a magasabb kategóriák díjlovagló versenyszámai, míg az alacsonyabb kategóriák díjlovaglására szombaton délelőtt került sor. Ezt követte délután a terepverseny, melyen a lovasokat minden kategóriában egymásra indították, így egyszerre több lovast követhetett figyelemmel a pályán a szépszámú. A verseny a vasárnapi díjugratással zárult.
VÉGH CSABA versenyigazgató: Bízunk benne, hogy a military sport is egyre szélesebb körben ismertté és népszerűvé válik a lovasok körében. Külföldön elterjedtek az egy- és kétnapos versenyek, melyekre szívesebben látogatnak el az amatőr lovasok, akik polgári foglalkozásuk mellett járnak versenyezni. Így nincs szükség annyi szabadnap igénybe vételére, és hasonló a helyzet az iskoláskorúakkal is. Szeretnénk, ha a lovastusa versenyeken a profi lovasok is egyre nagyobb számban szerepelnének, de nyilvánvaló, hogy ha szélesebb tábort kívánunk megnyerni, akkor minden igényt ki kell szolgálnunk - profikét, amatőrökét, gyerekekét, szülőkét, minden lehetséges célcsoportét.
Hasonló a helyzet a nézőkkel is. Sokan nem azért nem követik figyelemmel a díjlovaglást, mert nem érdekli őket, hanem azért, mert pénteken nem tudnak erre időt szakítani. Általános vélekedés, hogy a military sport alulszponzorált. Mind a rendezők, mind a lovasok számára nagy előrelépést jelentene, ha a szakág versenyeit - és a versenyzést magát - a szponzorok számára eladhatóvá tehetnénk. Ennek első lépése a nézők minél színvonalasabb kiszolgálása, és itt nem csak a büfé minőségére gondolok. Ha olyan versenyt rendezünk, amelyen nem unják el magukat a laikus nézők sem, ahol minden percben történik valami, és változatos versenyszámokat, pörgős programokat kínálunk, akkor talán elérhetjük, hogy nagyobb számú nézősereg látogasson el versenyeinkre. A lovasok terepverseny során történő egymásra indítása egyértelműen ezt a célt szolgálja Mindent megtettünk, hogy a nagy számban érkezett hazai és külföldi lovasok minden igényét kielégítsük. Idén már új, árnyékos helyen kerültek felállításra a mobil istállók, a pálya melletti kemping pedig idén is várta a csapatokat és a nézőket, akik a lovasok társaságában kívánják eltölteni július első hétvégéjét. A lovasok terepverseny során történő egymásra indítása egyértelműen ezt a célt szolgálja. A szervezők mindent megtesznek, hogy a remélhetőleg nagy számban érkező hazai és külföldi lovasok minden igényét kielégítsék. Idén már új, árnyékos helyen kerülnek felállításra a mobil istállók, a pálya melletti kemping pedig idén is várja a csapatokat és a nézőket, akik a lovasok társaságában kívánják eltölteni július első hétvégéjét.
A jövőre vonatkozó tervek? Jövőre szeretnénk három csillagos versenyt rendezni.
Schaller Gábor: Hogy ítéled meg a verseny szervezését, lebonyolítását?
A szervezéssel és lebonyolítással kapcsolatban csak jó véleményem van. A tavalyi Ländliche Eb-nek egyik folyamodványa ez a verseny. Tavaly nagyon jól bejáratták ezt a versenyt, nyílván ennek köszönhető, hogy most kilenc nemzet jött el. A jól sikerült Ländliche, a jó szervezés, a jó pálya, jó reklámot csinált a helyszínnek. A FEI lehetővé tette, hogy ez a verseny a Junior E-b-re minősítő verseny legyen Ez is még további indulókat hozott. Igazán azt gondolom, hogy a rövid két csillagnak, és a rövid egy csillagnak a tereperedményeit összehasonlítjuk, akkor az jól látható az eredménylistákból, hogy a rövidformátumban szereplő lovak mind rosszabb teljesítményt mutattak a tereppályán. Valószínűleg annak tudható be, hogy a terep napján délelőtt volt a díjlovaglásuk. Ennek nyílván meg volt a technikai oka, hogy miért akkor rendezték meg, de ez erősen megzavarta a lovakat, főleg azért, mert nagyon meleg volt. Kicsit úgy gondolom, olyan energiákat emésztett fel a rendezők és a szakmai kontroll részről, hogy a nemzeti kategóriáknak a tereppályái tűntek kissé elhanyagoltnak. Gondolok itt arra, és az eredmények is igazolnak, úgy az A-0, mint az A –s kategóriákban. De akár mondhatom B-t is, a B négy lovasából egy maradt talpon, az ugróra. Ezekre egy kicsit kevesebb szakmai figyelem jutott. Nem feltétlenül olyan koncepcióval készültek ezek a pályák, amik a fiatal lovakat lovassportokat segítsék, és előbbre vigyék. Azt gondolom, hogy ezeknek a „kiskategóriákra” kellett volna nagyobb hangsúlyt fordítani. Az is egy fontos dolog, hogy a nézőket látványossággal kiszolgálja a pályaépítő, de ennek ellenére a terepszakaszokat úgy kellene megoldani, hogy jellemző legyen, hosszú, jól lovagolható szakaszokon lendületesen és a kategóriáknak megfelelően két iramban lehessen teljesíteni a feladatokat. A terep elején túl sok kanyarral Egy concours jellegű terepet kellett lovagolni, és az nem igazán hozza meg a fiatal ló kedvét és lendületét. Talán ez az egyetlen kritikai észrevételem, ezt sem kritikának szántam. Csupán azt gondolom, hogy a nemzeti kategóriák legalább annyira fontosak, mint a nemzetköziek. A ma nemzeti kategóriájának lovaiból lehetnek a jövő nemzetközi kategóriájának lovai. Ezeknek, a pályáknak azt a célt kell szolgálni, hogy ezek a lovak eljussanak a nagyobb feladatokra. Ami hosszú éveken probléma volt a lovasok közt, a talaj minősége. Ez mára teljesen rendben van, függetlenül attól, hogy esetleg száraz, vagy mély, mindig mindent elkövetnek, annak érdekében, hogy jó minőségű legyen. A négyszögek minősége a tavalyi homokozás következtében ideálissá vált.
Ifiben, Fekete Patrícia—Zuhatag, Juhász Viktória—Mosolygóssal, Schaller Eszter—Bettle-vel, próbált minősülést szerezni és mind a három lónak, illetve lovasnak sikerült is. A hosszú kétcsillagoson még három junior lovagol, mivel még az ugró előtt vagyunk, nem állíthatom, hogy biztosan, de az első két nap után még mindegyik minősülő eredményt produkált. Ha az ugróban jól mennek, akkor az azt jelenti, hogy a junior E-b-re öt loval, illetve lovassal, az ifi E-b-re pedig azért csak hattal, mert hat lóval indulhatunk, négy a csapatért, kettő az egyéniért. Az ifik, egyelőre úgy állnak, hogy két ifis versenyző minősült több lóval, Schaller Eszter, három lóval, Juhász Viktória, két lóval. A többiek egy-egy lóval szerezték meg a minősülést. A Junior E-b egy hónap múlva az ifi E-b pedig hat hét múlva kerül megrendezésre.
Hadd ragadjam meg a lehetőséget és úgy az ifi, mint a junior válogatott nevében megköszönjem a rendezőknek, Nagykanizsának, hogy olyan körülményeket biztosítottak, hogy a minősüléseket a lovasok megszerezhették.
Tuska Pál: Mennyire vagy elégedett a verseny rendezési körülményeivel?
Szerintem ez egy nagyon jól sikerült verseny, végre eljutottunk odáig, hogy résztvevők is voltak, a kilenc nemzet önmagáért beszél. A pálya, a tavalyihoz képest nagyon hasonló volt, és arra alapozva. A nemzetközi pályaépítők tudták, hogy mit találnak itt, és ebből kifolyólag nyugodtan mozgósították a nemzetközi mezőnyt. Úgy gondolom, hogy az a kevés létszámú magyar versenyző, aki el tudott jönni, a minősülések miatt, ők viszont tisztességesen felvették a versenyt. Nem volt könnyű, sőt mondhatnánk, hogy nehéz volt, és a kánikula még nehezítette a feladatok végrehajtását. A verseny mindenképpen méltó volt a nagykanizsai hagyományokhoz. Ezek után merem gondolni, hogy a jövő évre tervezett három csillagos versenyt, ami most még csak elképzelés, meg fogják valósítani. Ez a verseny nagyon jól szolgálta ezt a célt is. A városvezetőkkel beszélgetve, egy-két elejtett utalásból arra következtetek, hogy a későbbiekben is támogatásra talál a verseny.
PINCU A román military egykoron, de talán még ma is meghatározó személyiségével Pincuval is sikerült néhány szót váltani. Jelenleg, negyvenöt éve él Németországban él, 1932-ben született Romániában,. Számtalan nemzetközi eredményt tudhat magáénak. A teljesség igénye nélkül, nagyon sok nemzetközi versenyen vett részt, sokat versenyzett Franciaországban, számtalan nagydíj eredményeit tudhatja magáénak, olimpia Róma, Stockholm, Aachen, római világjátékok, Európa-bajnokság, 8. hely Rómában.
Kikkel versenyzett Magyarországról?
Magyarországon, Budapesten több alkalommal versenyeztem a nagydíjban Suti Istvánnal, Mórával. Suti Istvánt nagyon jól ismertem.
Mivel foglalkozik mostanában?
Vannak lovaim, azokkal dolgozunk, és Viorel Bubaunak segítek az olimpiára felkészülésben.
Hogy tetszik ez a verseny?
Ez a verseny jó, jó a talaj, jó a terep, jó a fiatal lovaknak, jó a szervezés, nincs hiba.
Minden versenyszámban láthattunk kiemelkedően jó teljesítményeket is, de volt jó néhány időelőtti lóelhagyás, ellenszegülés miatti kizárás, de ez a külföldi lovasokra éppúgy jellemző volt, mint a magyarok teljesítményére. A magyar versenyzők hősiesen helyt álltak a könnyűnek nem éppen nevezhető nemzetközi mezőnyben, hisz a külföldiek közt nem egy versenyző komoly nemzetközi eredményekkel és tapasztalatokkal bíró versenyzői is rajthoz állt a háromnapos nagykanizsai versenyen.
Kellemetlenül meleg időjárás ellenére, ami plusz megpróbáltatást jelentett a szervezőknek is, Nagykanizsa ismét példaértékűt produkált.
|